A Radnai-havasok (románul: Munții Rodnei) a Keleti-Kárpátok legmagasabb része Észak-Romániában. A Máramarosi-havasokkal, a Lápos-hegységgel, a Borgói-hegységgel és a Cohárd-hegységgel határos. A hegység 50 km hosszú és 30-40 km széles, és bővelkedik tengerszemekben, gleccser alakította völgyekben és vízesésekben. Az északi oldal meredek és rövid, a déli lankás és hosszú, ezért Máramaros felől könnyebb a kelet-nyugati, jellegzetes főgerincre feljutni. A főgerinc jelentős része 2000 méter feletti és alpesi jellegű.

Radnai-havasok
Rodna.jpeg

Magasság2303 m
Hely Beszterce-Naszód megye, Máramaros megye
 Románia
Hegység Keleti-Kárpátok
Legmagasabb pont Nagy-Pietrosz (2303 m)
Típus kristályos
Terület1300 km2
Hosszúság50 km
Szélesség35 km
Elhelyezkedése
Radnai-havasok (Románia)
Radnai-havasok
Radnai-havasok
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 32′ 17″, k. h. 24° 41′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 17″, k. h. 24° 41′ 50″
Térkép
Muntii Rodnei.jpg
A Wikimédia Commons tartalmaz Radnai-havasok témájú médiaállományokat.

A legmagasabb csúcs a főgerinctől északra, Borsa felé található Nagy-Pietrosz (románul: Vârf Pietrosu) 2303 m, melyet Köves-Havas néven is ismernek, és amelyet Horthy-csúcsnak hívtak a második világháborúban 1942-től 1944-ig. Ettől alig maradnak el a következő csúcsok Rebra 2268 m, Kis-Rebra 2221 m, Grohotu 2203 m és főgerincen keletre található Ünőkő 2279 m, Kis-Ünőkő (Lála) 2222 m.

A Lóhavasi-vízesés (románul: Cascada Cailor) a maga 80 méteres magasságával Erdély egyik legnagyobb vízesése.

Itt van Románia legmélyebb barlangja, (már a V5 zsomboly 6xx m-rel) az Izvorul Tausoarelor, amely 479 méterre nyúlik le a felszín alá. Egy másik barlang a 242 méter mély Jgheabul lui Zalion.

Nemzeti parkokSzerkesztés

  • Radnai-havasok Nemzeti Park: a legnagyobb természetvédelmi terület a Keleti-Kárpátok északi csoportjában. Területe 47 227 hektár, amelyből 3300 hektár 1979 óta védelmben van. A park Borsa felőli bejáratánál a Cailor-vízesés. A környékbeli sziklák az alpinisták kedvelt gyakorlóhelye.
  • Nagy-Pietrosz Tudományos Rezerváció: a Radnai-havasok északnyugati részén található, 750 m-től 2303 m magasságig. 1932-ben hozták létre.

Lavina tragédia 1944. január 13-a, csütörtök 11 óra.Szerkesztés

  • A Radnai-havasokban a 2305 méter magas Nagy-Pietrosznak, az akkori országhatárokon belüli legmagasabb csúcsnak a megmászása közben lavinaszerencsétlenség ért tizenhat levente-síelőt. Egyiküknek sikerült csak megmenekülnie, tizenöten a lavina áldozatául estek. Ez volt minden idők legnagyobb magyar sporttragédiája. A salgótarjáni acélgyári családokban leírhatatlan volt a fájdalom, a bánat. Gyászolt a város, hetekig fekete lobogók lengtek a gyár bejáratánál és a város középületein.
  • Hazavárták őket... Bacsa Mihály (Salgótarján, 1926) Bagyinszky János (Ecseg, 1912) Dombay Pál (Salgótarján, 1923) Fehér Gyula (Salgótarján, 1916) Fényszarusi József (Salgótarján, 1923) Györe József (Salgótarján, 1919) Huszár Béla (Salgótarján, 1926) Juhász József (Salgótarján, 1913) Kojnok Gyula (Salgótarján, 1925) Liptay Pál (Salgótarján, 1913) Orosz Imre (Budapest, 1912) Vankó József (Salgótarján, 1925) Vlacsil Béla (Salgótarján, 1924) Vlacsil József (Salgótarján, 1926) Völgyvári Márton (Temesvár, 1912)

TuristautakSzerkesztés

Kék sáv: Borsa 665 m - Meteorológiai állomás (sátorhely, esetleg szállás) 1760 m - Mosolygó-tó (salgótarjáni leventék kopjafája) - Nagy-Pietrosz csúcs 2303 m - Nagy-Bukuly csúcs 2268 m - Kis-Bukuly csúcs 2221 m - Rebra csúcs 2119 m

KépgalériaSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés