Botoșani megye
Botoșani (magyarul: Botos,[1] magyarosan: Botosán[2] vagy Botosány[3]) megye Romániában, Moldva északkeleti sarkában található. Közigazgatási központja a 107 000 lakosú Botoșani.
| Botoșani megye | |
 | |
 | |
| Botoșani megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Moldva |
| Megyeszékhely | Botoșani |
| Jelzés | BT |
| Terület | 4986 km² |
| Körzethívószám | (+40) 231 |
| Népesség | |
| Népesség | 392 821 fő (2021. dec. 1.) |
| Népsűrűség | 91 fő/km² |
| Térkép | |
 | |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Botoșani megye témájú médiaállományokat. | |
FöldrajzSzerkesztés
Románia északkeleti szélén fekszik, a Moldvai-fennsíkon(wd). Ukrajnával és Moldovával határos. A Szeret és Prut folyók között található; ez utóbbi képezi az országhatárt Moldova felé. Csak két belföldi megyével szomszédos: nyugaton Suceava megye és délen Iaşi megye. Területe 4986 km2, ezzel a 41 romániai megye közül a terület nagysága szerinti 29. helyen van.[4]
A megye északi részét a Jijia-medence dombvidéke foglalja el, keleti része a Prut ártéri síkságához tartozik, nyugaton a Szeret folyót magas teraszok kísérik, melyek a Suceavai-dombvidék délkeleti feléhez tartoznak. Gyakoriak a lepusztult lejtőformák, suvadások, sárfolyások. Legmagasabb pontja a Iaşi megye határa melletti Dealu-Mare (Tudora) - 587 (vagy 593) méter, legalacsonyabb pedig a Prut völgyében fekvő Santa Mare - 57 méter.[4][5]
Vízhálózata északnyugati-délkeleti irányú, nyugaton a Szeret, keleten a Prut csapolja le. A megye területének 88%-a a Prut vízgyűjtő medencéjéhez tartozik. A Szeret a megye nyugati határát képezi 107 kilométernyi hosszúságon. Bal oldalról számos 15 kilométernél rövidebb mellékvize van: Molniţa, Valea Huţanilor, Bahna, Vorona stb. A Prut északon és keleten 194 kilométeren határolja a megyét. Jobb oldali mellékfolyói: Ghireni (21 km), Volovăţ (45 km), Başeu (106 km), Corogea (29 km), Jijia (a megye területén 121 km).[5]
Éghajlata mérsékelt kontinentális, 8-9,5 °C közötti évi középhőmérséklettel. A legmagasabb hőmérséklet 39,4 °C, a legalacsonyabb -32,5 °C volt.[5]
Ásványkincsei közül legjelentősebb a finom kvarchomok (Miorcani, Hudeşti, Suharău és Bajura körül), gipsz (Păltiniş és Crasnaleuca), kén (Prăjeni). andezittufa (Hudeşti).[4] Területének 10%-át erdő borítja, főleg tölgy, gyertyán, juhar, kőris, szil fajokkal.
NépességSzerkesztés
| A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
A 2011-es népszámláláskor a megye 412 626 főnyi lakosságának 94,1%-a román, 1,0%-a roma volt, és 38 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A magukat csángóknak valló lakosok száma kevesebb mint 3 fő volt; ilyenkor a statisztikai intézet a pontos adatot nem teszi közzé.[6]
A népesség 2020. január 1-jén 456 130 fő volt.[7]
GazdaságaSzerkesztés
Botoşani megye lakossága túlnyomórészt a mezőgazdaságban dolgozik. (A foglalkoztatottak 53,9%-a a mezőgazdaságban, 18,1%-a az iparban, 10,9%-a kereskedelem és szolgáltatások területén, 4,85% az oktatásban, 3,5% az egészségügyben). A megye területén 14 635 hektár legelő, 1690 hektár szőlőültetvény, 2559 hektár gyümölcsös található; emellett zöldségeket és ipari növényeket is termesztenek. Az állattenyésztés tekintetében az ország legnagyobb megyéi között van.[8]
Iparágai: textil-, ruházati- és élelmiszeripar, elektromos berendezések alkatrészeinek gyártása, kaucsuktermékek gyártása, bútoripar.[8] 1978-ban adták át a Szovjetunióval közösen épített Stânca-Costești vízierőművet(wd), amely Románia legnagyobb vízerőműve.[9]
Közigazgatási beosztásaSzerkesztés
A megyében 2 municípium, 5 város, 71 község és 336 falu található.[5]
- Municípiumok
- Botosán (Botoșani), Dorohoj (Dorohoi)
- Városok
- Bucsecsea (Bucecea), Darabani, Flamonza (Flămânzi), Szövén (Săveni), Ștefănești
- Községek
- Adășeni, Albești, Avrămeni, Bălușeni, Blândești, Brăești, Broscăuți, Călărași, Cândești, Concești, Copălău, Cordăreni, Corlăteni, Corni, Coșula, Coțușca, Cristești, Cristinești, Curtești, Dersca, Dângeni, Dimăcheni, Dobârceni, Drăgușeni, Durnești, Szvorest (Frumusika, Frumușica), George Enescu, Gorbănești, Havârna, Hănești, * , Hilișeu-Horia, Hlipiceni, Hudești, Ibănești, Leorda, Lozna, Lunca, Manoleasa, Mihai Eminescu, Mihăileni, Mihălășeni, Mileanca, Selistea, Mitoc, Nicșeni, Păltiniș, Pomârla, Prăjeni, Rădăuți-Prut, Răchiți, Ravaszfalva (Răuseni), Ripiceni, Roma, Românești, Santa Mare, Stăuceni, Suharău, Sulița, Șendriceni, Știubieni, Todireni, Trușești, Tudora, Ungureni, Unțeni, Vakulest, Viișoara, Vârfu Câmpului, Vlădeni, Vlăsinești, Vorniceni, Vorona
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Faragó Imre: Földrajzi nevek, 230. oldal, 9. sor (ELTE Informatikai Kar, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, Budapest, 2014)
- ↑ Hajdú-Moharos József: Földrajzi Értesítő XLIV. évf. 1995. 1-2. füzet, 126. oldal, 17. sor
- ↑ http://szekelyfold.ma/kulfold/leegett-a-szucsavai-kozigazgatasi-palota-tetoszerkezete
- ↑ a b c Caracteristicile fizico – geografice ale judeţului Botoşani. apmbt-old.anpm.ro (Hozzáférés: 2021. feb. 23.)[halott link]
- ↑ a b c d Planul de analiza si acoperire a riscurilor pe teritoriul judetului Botosani. www.isubotosani.ro (2019) (Hozzáférés: 2021. feb. 23.)[halott link]
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
- ↑ Direcţia Judeţeană de Statistică BOTOȘANI. botosani.insse.ro (Hozzáférés: 2021. feb. 23.)
- ↑ a b Județul Botoșani / Economie. www.cjbotosani.ro (Hozzáférés: 2021. feb. 23.)
- ↑ Sucursala Hidrocentrale Bistrita. www.hidroelectrica.ro (Hozzáférés: 2021. feb. 23.)
