Râșca (Suceava megye)

Râșca település Romániában, Moldvában, Suceava megyében.

Râșca
A râșcai kolostor
A râșcai kolostor
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMoldva
Fejlesztési régióÉszakkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeSuceava
Rang községközpont
Beosztott falvak Buda, Dumbrăveni, Jahalia, Slătioara.
Irányítószám 727465
SIRUTA-kód 150123
Népesség
Népesség2681 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Község népessége5052 (2011)[2]
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság399 m
Terület207,14 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Râșca (Románia)
Râșca
Râșca
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 22′, k. h. 26° 14′Koordináták: é. sz. 47° 22′, k. h. 26° 14′

FekvéseSzerkesztés

A DN 15B út közelében, Bogdănești mellett fekvő település.

LeírásaSzerkesztés

A település híres népviseletéről, melyben az egykori szabad parasztok ruházatának hagyománya él tovább.

Râșca környéke erdőkben gazdag. Ezen a vidéken több állat és növénykülönlegesség is megtalálható. Az erdők növénykülönlegességei közül legjelentősebb a vörösfenyő, míg a vadállatok közül megtalálható itt a hiúz, mely védett állat.

A râșcai kolostorSzerkesztés

A kolostort (Mănăstirea Râșca) Petru Rareș támogatásával Macarie püspök alapította, 1542-ben épült fel. Az 1554-ből származó felirat szerint, melyet a templom oltárrészén találtak meg faliképeinek mestere Sztamatelosz Kotronész, Zakinthosz szigetéről származó görög volt, de a képek ikonográfiai rendszerének kialakítása bizonyára Macarie püspök útmutatásai szerint történt.

Az épületegyüttes eredeti alakját a későbbi építkezések erőteljesen megváltoztatták, és a helyreállítások során, mint például 1827-ben csaknem elvesztette középkori jellegét is.

A kolostor legjelentősebb építészeti része a középkori templom, melynek a külső homlokzatán levő néhány freskó még napjainkban is látható, például a nyugati részen az utolsó ítélet, valamint a déli mellékszentély oldalán a paradicsomi létra jelenete maradt fenn. Bár később ezeket is átfestették, majd az avatatlan felújítások során sokat veszítettek a képek művészi értékükből.

A képek közül torzításoktól mentesen a templombelsőben lévő freskók, így Petru Rareș fejedelemnek és családjának képe sem mentes.

Alexandru Lăpușneanu (1552-1561), és (1564-1568) a fejedelem édesanyjának Anasztáziának a síremléke viszont épségben fennmaradtak.

A kolostor falai között egykor számottevő irodalmi tevékenység folyt. A 16. század elején Macaria püspöke itt írta az alapító fejedelem uralkodásának krónikáját, amelyben a szerző - tanúsítva bizánci műveltségét - Petru Rareș fejedelemnek a lengyelekkel vívott küzdelmét tette színesebbé a trójai háború motívumaival.

A kolostorban a későbbiekben is éltek kiváló írók. 1844-ben például a harangtoronyban lakott az ide száműzött Mihail Kogălniceanu (1817-1891), a neves történész és államférfi.

 
A kolostor külső freskói

ForrásokSzerkesztés

  • Cs. Tompos Erzsébet – Czellár Katalin. Moldvai utazások. Panoráma (1978). ISBN 963-243-099-9 

GalériaSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)