Révész Ferenc

(1912–1985) magyar politikus, könyvtárigazgató, irodalomtörténész, író, újságíró

Révész Ferenc (Budapest, 1912. december 9. – Budapest, 1985. április 21.)[2] magyar politikus, könyvtáros, tanulmányíró, újságíró, író. Nagybátyja Révész Mihály újságíró, unokabátyja Révész András szociáldemokrata politikus, történész.

Révész Ferenc
Született 1912. december 9.[1]
Budapest
Elhunyt 1985. április 21. (72 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Halál okaszívinfarktus
Sírhely Fiumei Úti Sírkert (12-2-15)
A Fővárosi Könyvtár igazgatója
Hivatali idő
1956 1980
Előd Mód Péter
Utód Kiss Jenő

ÉleteSzerkesztés

Révész Zsigmond (1886–1944) nyomdász, szakszervezeti vezető és Reiner Margit (1889–1970)[3] fia.[4] 1925 és 1930 között a Vas utcai felsőkereskedelmi iskolában tanult. 1930-ban lett a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja lett, majd 1931-től 1934-g az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB) titkára. Cikkei megjelentek a Népszavában és a Szocializmusban. Politikai munkája, előadásai miatt többször került rendőri felügyelet alá. 1933-tól a Fővárosi Gázműveknél tisztviselőként dolgozott letartóztatásáig, 1938-ig. Hat hónapot toloncházban töltött. Szabadulása után munkaszolgálatra rendelték, s megjárta a keleti frontot is, majd több koncentrációs tábort. 1945-ben Danchauból tért vissza Magyarországra. Apját és öccsét a nyilasok meggyilkolták. 1945–48-ban tagja volt az SZDP Központi Vezetőségének és szorosan együttműködött a kommunistákkal. 1945-től 1953-ig országgyűlési képviselő. A két munkáspárt egyesülése után 1948 és 1951 között az MDP agitációs és propaganda osztályát vezette. Az 1949–50. tanévben az ELTE-n a nemzetközi munkásmozgalom történetének megbízott előadója volt. 1951-től 1956-ig az MTA Könyvtárának osztályvezetője, 1956 és 1980 között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója, majd főigazgatója. A Fővárosi Tanács tagja (1956–1971), 1970-től haláláig az MSZMP KB tagja. Egyik szerkesztője volt a Budapest című folyóiratnak.

Sírja a Fiumei Úti Sírkert Munkásmozgalmi Panteon sírkertjében található.

MagánéleteSzerkesztés

Felesége Réthy Éva (1928–1983) volt.

Gyermekei

  • Révész Éva (1947)
  • Révész Krisztina (1951)
  • Révész István (1952)

Főbb műveiSzerkesztés

  • Zola (Budapest, 1939)
  • Csokonai Vitéz Mihály. (Mérleg. Irodalmi antológia. Budapest, 1942)
  • Maxim Gorkij (A szocialista tudás könyvtára, Budapest, 1946)
  • Szabadságeszme a magyar irodalomban (Budapest, 1948)
  • Csokonai Vitéz Mihály (Nagy magyar írók. Budapest, 1948)
  • Hajdu Henrik 1890-1969 (Budapest, 1970)

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1948)
  • Magyar Népköztársasági Érdemrend (1951)
  • Munka Érdemrend (arany, 1962, 1965, 1968)
  • Szocialista Hazáért Érdemrend (1967)
  • Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
  • Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1972)
  • Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1979)
  • Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje (1982)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Életrajza. Névpont. Szerk. Kozák Péter (2019)