Főmenü megnyitása
Wikipédia

Várnai Zseni

költő

Várnai Zseni, Weisz Eugénia (Nagyvázsony, 1890. május 25.[1] – Budapest, 1981. október 16.) József Attila-díjas (1956) költő, Peterdi Andor (1881–1958) író felesége, Peterdi Mária (1919–1970) írónő és Peterdi Gábor (1915–2001) festőművész édesanyja.

Várnai Zseni
Élete
Született 1890. május 25.
Nagyvázsony
Elhunyt 1981. október 16. (91 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Nemzetiség magyar
Házastársa Peterdi Andor
Gyermekei
Pályafutása
Első műve Katonafiamnak
Fontosabb művei Idő heroldja
Vers és virág
Egy asszony a milliók közül
Irodalmi díjai József Attila-díj (1956)
A Wikimédia Commons tartalmaz Várnai Zseni témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Nagyvázsonyban született Weisz Zsigmond szabó és Weisz Janka gyermekeként. 1908-ban végzett az Országos Színészegyesület Színiiskolájában, de soha nem lépett színpadra. Pályafutását tisztviselőként kezdte, férje révén 1909-ben kapcsolatba került a munkásmozgalommal. Első és legismertebb, Katonafiamnak című verse[2] 1911-ben jelent meg a Népszavában, amelynek példányait emiatt a rendőrség elkobozta, őt pedig vád alá helyezték. A verset az őszirózsás forradalmat előkészítő baloldali propagandisták a Világosság nyomdában 1918. október végén szórólap formájában újranyomtatták, és több száz példányban terjesztették Budapest utcáin. A két világháború közt az erdélyi Zsidó Jövő közölte verseit. 1943–1944-ben egy antifasiszta csoport vezetője volt. A második világháború után rövid ideig a Kossuth Népe és az Új Idők szerkesztőségében dolgozott.

Költészetében a politikai mondanivaló mellett megjelentek a lírai témák is, például az anyaság érzése. Kései verseinek fő témája az öregedés, az elmúlás fájdalma, bizalom a szeretetben és a munka öröme.

 
Várnai Zseni, Peterdi Andor és Peterdi Mária sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-8.

MűveiSzerkesztés

  • Katonafiamnak! (versek, 1914)
  • Gracchusok anyja (versek, 1916)
  • Anyaszív (versek, 1918)
  • Vörös tavasz. Várnai Zseni forradalmi versei (versek, 1919)
  • Örömök kertje (mesék, 1919)
  • A mesélő erdő (mesék, 1921)
  • A fájdalom könyve (versek, 1921)
  • Aludni szeretnék (dráma, 1922)
  • Furulyaszó (gyermekversek, 1923)
  • Ím itt az írás! (versek, 1927)
  • Kórus szopránban (versek, 1930)
  • Fekete bárány (versek, 1935)
  • Én mondom és te add tovább! (versek, 1937)
  • Legyen meg a te akaratod (versek, 1939)
  • Én nem mondok le soha a reményről (versek, 1940)
  • Ég és föld között (önéletrajzi regény, 1941)
  • Várnai Zseni válogatott versei (válogatott versek, 1942)
  • Egy asszony a milliók közül (önéletrajzi regény, 1942, 1956)
  • Mint viharban a falevél (önéletrajzi regény, 1943, Peterdi Máriával közösen)
  • Üldözött versek (versek, 1945)
  • Áldott asszonyok (versek, 1947)
  • A világ asszonyaihoz (versek, 1950)
  • Most szép lenni katonának (verses levél, 1953)
  • Válogatott versek (válogatott versek, 1954)
  • Így égtem, énekeltem (válogatott versek, 1958)
  • Fényben, viharban (önéletrajzi regény, 1958)
  • Feltámadás (versek, 1959)
  • Békét! (versek, 1960)
  • Légy boldog te világ! (válogatott versek, 1961)
  • Élők, vigyázzatok! (válogatott versek, 1962)
  • Nem volt hiába (önéletrajzi regény, 1962)
  • Nyugtalan madár (versek, 1966)
  • Tündérkert (gyermekversek, 1968)
  • Ének az anyáról (versek, 1968)
  • Borostyán (versek, 1969)
  • Idő heroldja (összegyűjtött versek, 1971)
  • Vers és virág (összegyűjtött versek, 1973)
  • Egy harcos asszony írásai (versek, 1973)
  • Egy asszony a milliók közül I-II. (önéletrajzi regények, 1974)
  • Az igazlátó király (mesék, gyermekversek, 1979)
  • Sorsod foglya vagy (versek, 1986)

DíjaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Születési bejegyzése a nagyvázsonyi izraelita hitközség születési akv. 4/1890. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 4.)
  2. ↑ Döbrentei Kornél "Nyílt levél Szent István királyhoz" c. írásában (2004. augusztus 15., Nagyboldogasszony napja) a következőket jegyzi meg: "Szegény Várnai Zseni költőnő, nemzetközi propaganda édesanyánk írta, mégha hamis akkusztikával is: Ne lőjj fiam, mert én is ott leszek." Döbrentei talán arra is akart célozni, hogy a "lőni" ige felszólító módja egyes szám második személyben "lőj", bár én nem vagyok abban biztos, hogy ez a mai helyesírási szabály 1912-ben is így volt-e. A vers itt olvasható: [1].

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Várnai_Zseni&oldid=21901415”