Nagyvázsony

magyarországi község Veszprém megyében

Nagyvázsony (németül Großwaschon) község Veszprém megyében, a Veszprémi járásban. 7629 hektáros kiterjedésével a megye második legnagyobb közigazgatási területű községe.[3]

Nagyvázsony
Kinizsi Pál lovasszobra (Szabó Iván, 1964)
Kinizsi Pál lovasszobra (Szabó Iván, 1964)
Nagyvázsony címere
Nagyvázsony címere
Nagyvázsony zászlaja
Nagyvázsony zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásVeszprémi
Jogállás község
Polgármester Fábry Szabolcs (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 8291
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség1751 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség22,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület76,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyvázsony (Magyarország)
Nagyvázsony
Nagyvázsony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 41′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 41′ 39″
Nagyvázsony (Veszprém megye)
Nagyvázsony
Nagyvázsony
Pozíció Veszprém megye térképén
Nagyvázsony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvázsony témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Nagyvázsony a Veszprém és Tapolca között húzódó 77-es főút mellett helyezkedik el, a róla elnevezett medence közepén. Északon a 600 méterre magasodó Kab-hegy, délen a Balaton-felvidék dombjai határolják. A Vázsonyi-medence kőzetanyaga mészkő, de a bazaltfeltörések is elég nagy területet foglalnak el, jól látható ez a Kab-hegy óriási bazalttakaróján. A mészkő alól számos forrás tör elő, a község határát erdő övezi, a Balaton 14 kilométerre van a községtől. A falut keresztül szeli a Vázsonyi-Séd, amelynek vize az Eger-vízen keresztül a Balatont táplálja.[4]

A település központján a 7311-es és 7312-es utak haladnak keresztül, de külterületének északkeleti részén, több kilométernyi szakaszon érinti Nagyvázsony területét az Ajkától idáig húzódó 7308-as út is. Nagyvázsony északi külterületén emelkedik a Kab-hegy, ahova egy öt számjegyű országos közút (73 114-es út) vezet Úrkút irányából.

Szomszédos településekSzerkesztés

ÉlővilágaSzerkesztés

Mint a Déli-Bakony kistáj településeinek környékén, a Nagyvázsonyt körülvevő erdőkben is minden ismert hazai nagyvad előfordul. Különlegesebb fajok is megfigyelhetők, mint az aranysakál (toportyán vagy nádi farkas),[5] vadmacska, rétisas,[6] a Kab-hegy térségében muflonokkal találkozhat az arra járó és több hollócsalád is él a környéken.

TörténeteSzerkesztés

 
A pálos kolostor egykori fényében. Guzsik Tamás kutatásai nyomán készült rajz

Nagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület. A római korban hadi út haladt itt keresztül, s az út mentén római kori település maradványaira bukkantak. A rómaiak ittlétét bizonyítják a szintén itt talált leletek és kőfeliratok.

A honfoglalás után a Váson nemzetség telepedett itt le. A település első írásos említése a tatárjárás idejéből való. Ebben az időben több falu volt ezen a környéken. Nagyvázsony egyik szomszéd faluja Nemesleányfalu volt, melyet már 1082-ben megemlítettek. A két falu 1950-ben egyesült.

A 14. században a település a Vezseny család tulajdonába került. A Vezsenyiek utolsó sarjának halálakor a birtok a koronára, Mátyás királyra szállt vissza. Mátyás király a birtokot 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta. Kinizsi Pál a birtokon várat építtetett. A várnak köszönhetően a település virágzásnak indult. Nagyvázsonyt 1488-ra már a megye jelentős falvai közé sorolták. 15. században épült a Pálos kolostora. Kinizsi a szerzeteseket a szomszéd faluból hozatta. 1552-ben Veszprém elfoglaltával a katonák felrobbantották a kolostort , nehogy beköltözzön a török. Nagyvázsony mezővárosi rangjára a jelentős heti vásárok, a településen lévő iparosok nagy száma és a templomok utaltak.

A 16. században Nagyvázsonyt is megtámadták a törökök. A Nagyvázsonyi vár hol török, hol magyar kézen volt. A várat véglegesen 1598-ban sikerült visszafoglalni. A török időkben a vár katonái a vár alján építették fel szállásaikat, így szinte egy új települést hoztak létre.

A 17. században a település megpróbálta helyrehozni a törökök által okozott károkat. 1649-ben a várat a király a Zichy családnak adományozta. 1651-ben már városként említették Nagyvázsonyt, holott jogállása nem érte el a mezővárosokét. A törökök még egyszer megtámadták a várat, s 1663-ban fel is gyújtották. A Rákóczi-szabadságharc után a vár elvesztette jelentőségét.

A település fejlődése megállt. Zichy Imre a 18. század elején német telepeseket hívott ide. Azonban a telepesek ittléte sem tudta felvirágoztatni a települést, s régi rangját és jelentőségét Nagyvázsony teljesen elvesztette. A 19. század során Nagyvázsony a Buda-Fehérvár-Veszprém-Tapolca közötti postakocsi járat útvonalán az egyik állomás és lóváltó hely volt.[7]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Strenner Zoltán Veszprémi Ipartestület Nagyváz...[8][9]
1994–1998 Szombati József független[10]
1998–2002 független[11]
2002–2006 független[12]
2006–2010 Fábry Szabolcs János független[13]
2010–2011 Fidesz-KDNP[14]
2011–2014 Vigh-Krupla Orsolya független[15]
2014–2019 Fábry Szabolcs János független[16]
2019-től Fidesz-KDNP[1]

A településen 2011. július 17-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[15] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[17] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[15]

Sport, kultúraSzerkesztés

Nagyvázsonyban nagyon fontos szerepet játszik a sport. A faluban van lovas, tenisz és labdarúgó klub is. A község híres volt a lovas napjairól, amelyeket régen, 1959-1989 között állami programként minden évben megrendeztek. A település labdarúgó csapata jelenleg (2020-21-es szezonban) a megyei harmadosztályban szerepel, a hivatalos neve pedig Nagyvázsonyi Kinizsi Tornaegylet.

Kinizsi Táltosai felnőtt néptáncközössége péntekente táncházat tart, magyar és német hagyományokat ápol. Férfi dalárda szintén hetente tart próbát. Fekete Sereg Ifjúsági Egyesülete nemzetközi hírű önkéntes programok gazdája. Borzderes csordaközössége a közösségi jószagtartás különleges példája. A községben mintegy 25 portán 80 lovat, 15-20 fogatot tartanak a gazdák. A Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség központi települése, életre hívója.

Rendezvényei:

Lovas farsang, Szent György- és Szent Mihály-napi Marha(nagy)hajtás, Hazajáró Napok, Virtus Fesztivál, Adventi Örömök - Élő betlehem és a 100 szereplős betlehemi előadás.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 3,5% németnek, 3,2% cigánynak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,2%, református 7,7%, evangélikus 5,2%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 9,1% (22,2% nem nyilatkozott).[18]

NevezetességeiSzerkesztés

  • A Kinizsi-vár, benne a Kinizsi Pál Vármúzeum
  • Zichy-kastély
  • Postamúzeum
  • A pálos kolostor romjai
  • Schumacher-ház (néprajzi gyűjtemény)
  • Műemlék Szent István templom, gótikus eredetű, barokk stílusban átépítve
  • Műemlék református templom
  • Kinizsi-forrás (Tálodi erdő)
  • Turul-szobor[19]
  • Igásló Központ
  • E-busz járat
  • Reményi Rendezvényház (volt "Kisiskola" 1907)
  • Szent Jakab-rom
  • Csepelyi pusztatemplom romja

KépgalériaSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. [1]
  4. Eger-víz vízgyűjtő területe
  5. Nádi farkas cibálta ki a pulykát
  6. Nagyvázsonyban fotózott rétisas a Birding.hu oldalon
  7. Postamúzeum
  8. Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. A hivatkozott forrásból a jelölő szervezet pontos megnevezése nem állapítható meg, a csonkolt, illetve hiányzó szövegrész feltehetőleg „Nagyvázsonyi Tagozata” vagy hasonló kifejezés lehetett.
  10. Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  11. Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  12. Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  13. Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  14. Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  15. a b c Nagyvázsony települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. július 17. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  16. Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  17. 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  18. Nagyvázsony Helységnévtár
  19. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.