Nagyvázsony

magyarországi község Veszprém vármegyében

Nagyvázsony (németül Großwaschon) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban. 7629 hektáros kiterjedésével a vármegye második legnagyobb közigazgatási területű községe.[3]

Nagyvázsony
Kinizsi Pál lovasszobra (Szabó Iván, 1964)
Kinizsi Pál lovasszobra (Szabó Iván, 1964)
Nagyvázsony címere
Nagyvázsony címere
Nagyvázsony zászlaja
Nagyvázsony zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásVeszprémi
Jogállás község
Polgármester Fábry Szabolcs (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 8291
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség1680 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület76,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 41′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 41′ 39″
Nagyvázsony (Veszprém vármegye)
Nagyvázsony
Nagyvázsony
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Nagyvázsony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvázsony témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

 
Nagyvázsony térképe

Nagyvázsony a Veszprém és Tapolca között húzódó 77-es főút mellett, a róla elnevezett medence közepén helyezkedik el a Balatontól 14 kilométerre. Északon a 600 méterre magasodó Kab-hegy határolja, délen a Balaton-felvidék dombjai. A Vázsonyi-medence kőzetanyaga mészkő, de a bazaltfeltörések is elég nagy területet foglalnak el. Jól látható ez a Kab-hegy bazalttakaróján. A mészkő alól számos forrás tör elő, a község határát erdő övezi. A falut keresztül szeli a Vázsonyi-Séd, amelynek vize az Eger-vízbe jutva a Balatont táplálja.[4]

A település központján a 7311-es és 7312-es út halad át, de külterületének északkeleti részét több kilométeren érinti az Ajkától idáig vezető 7308-as út is. Nagyvázsony északi külterületén emelkedik a Kab-hegy, ahova egy öt számjegyű országos közút (73 114-es út) vezet Úrkút felől.

Szomszédos települések szerkesztés

Élővilága szerkesztés

 
Gólyafészek a településen

Mint a Déli-Bakony kistáj településeinek környékén, a Nagyvázsonyt körülvevő erdőkben is előfordul minden ismert hazai nagyvad. Visszatelepült faj az aranysakál (toportyán vagy nádi farkas),[5] ritkább a vadmacska, a rétisas,[6] a Kab-hegy térségében muflonokkal találkozhat az arra járó és több hollócsalád is él a környéken.

Története szerkesztés

 
A pálos kolostor egykori fényében. Guzsik Tamás kutatásai nyomán készült rajz

Nagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület. A római korban hadi út haladt itt keresztül, s az út mentén római kori település maradványaira bukkantak. A rómaiak ittlétét bizonyítják a szintén itt talált leletek és kőfeliratok.

A honfoglalás után a Váson nemzetség[forrás?]} telepedett itt le. A települést írásban először a tatárjárás idején említették. Ebben az időben több falu volt a környéken. Nagyvázsony egyik szomszédja Nemesleányfalu volt, amelyet már 1082-ben megemlítettek. A két falu 1950-ben egyesült.

A 14. században a település a Vezseny család tulajdonába került. A Vezsenyiek utolsó sarjának halálakor a birtok a koronára, Mátyás királyra szállt vissza, ő pedig 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta. Kinizsi Pál itt építtetette fel várat . A várnak köszönhetően a település virágzásnak indult; 1488-ra már a vármegye jelentős falvai közé sorolták.

15. században épült a pálos kolostor. Kinizsi a szerzeteseket a szomszéd faluból hozatta. 1552-ben Veszprém elfoglaltával a katonák felrobbantották a kolostort, nehogy beköltözzön a török.

Nagyvázsony mezővárosi rangjára a jelentős heti vásárok, a településen lévő iparosok nagy száma és a templomok utaltak.

A török időkben a vár katonái a vár alján építették fel szállásaikat, így szinte egy új települést hoztak létre. A 16. században Nagyvázsonyt is megtámadták a törökök, ezután a vár hol török, hol magyar kézen volt. A várat végleg 1598-ban sikerült visszafoglalni.

A 17. században a település megpróbálta helyrehozni a törökök által okozott károkat. 1649-ben a várat a király Zichy Istvánnak adományozta. 1651-ben már városként említették Nagyvázsonyt, holott jogállása nem érte el a mezővárosokét. A törökök még egyszer megtámadták a várat, és 1663-ban fel is gyújtották. A Rákóczi-szabadságharc után a vár elvesztette jelentőségét.

A település fejlődése megállt. Zichy Imre a 18. század elején német telepeseket hívott ide, de ők sem tudták felvirágoztatni, régi rangját, jelentőségét teljesen elvesztette. A 19. században Nagyvázsony a Buda-Fehérvár-Veszprém-Tapolca közötti postakocsijárat egyik állomása és lóváltó helye volt.[7]

2018-ban a település elnyerte a Kiváló Falumegújítók fődíjat, melyet a szakértői zsűri alapján a Belügyminisztérium adományoz. Ugyanebben az esztendőben a község a Magyar Építőművészek Szövetségétől a Magyar Építőművészek különdíját kapta a falumegújítás kategóriában.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Strenner Zoltán Veszprémi Ipartestület Nagyváz...[8][9]
1994–1998 Szombati József független[10]
1998–2002 független[11]
2002–2006 független[12]
2006–2010 Fábry Szabolcs János független[13]
2010–2011 Fidesz-KDNP[14]
2011–2014 Vigh-Krupla Orsolya független[15]
2014–2019 Fábry Szabolcs János független[16]
2019-től Fidesz-KDNP[1]

A településen 2011. július 17-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[15] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[15][17] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.

A település 2018-ban Kiváló Falumegújító-díjat, a Magyar Építőművészek Szövetségének különdíját vehette át a Belügyminisztériumtól. A község polgármestere, Fábry Szabolcs 2016-ban Tiszteletbeli Székely-, 2020-ban Kovászember-díjat, 2023-ban Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehetett át többek között közösségi programok, a Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség elindításáért, a vidéki jószágtartás, állattartás erősítéséért, a Magyar Igásló Ökoturisztikai Élményközpont megálmodásáért és megépíttetéséért, az őshonos kárpáti borzderes szarvasmarha-fajta megmaradásáért megszervezett legeltető csordaközösség életre hívásáért.

Sport, kultúra szerkesztés

Nagyvázsonyban nagyon fontos szerepet játszik a sport. A faluban van lovas, tenisz és labdarúgóklub is. A község híres volt a lovas napjairól, amelyeket régen, 1959-1989 között állami programként minden évben megrendeztek. A település labdarúgó csapata jelenleg (2020-21-es szezonban) a megyei harmadosztályban szerepel, a hivatalos neve pedig Nagyvázsonyi Kinizsi Tornaegylet.

A Kinizsi Táltosai felnőtt néptáncközössége rendszeresen táncházat tart, magyar és német hagyományokat ápol. A férfi dalárda szintén hetente tart próbát. Fekete Sereg Ifjúsági Egyesülete nemzetközi hírű önkéntes programok gazdája. Borzderes csordaközössége[18] a közösségi jószagtartás különleges példája. A községben mintegy 25 portán 80 lovat, 15-20 fogatot tartanak a gazdák. A Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség központi települése, életre hívója.

Rendezvényei:

Lovas farsang, Szent György- és Szent Mihály-napi Marha(nagy)hajtás, Hazajáró Napok, Virtus Fesztivál, Adventi Örömök - Élő betlehem és a 100 szereplős betlehemi előadás.

Népessége szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1760
1748
1751
1782
1675
1680
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámláláson a lakók 88,2%-a magyarnak, 3,5% németnek, 3,2% cigánynak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallási megoszlásuk a következő volt: római katolikus 54,2%, református 7,7%, evangélikus 5,2%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 9,1% (22,2% nem nyilatkozott).[19]

Nevezetességei szerkesztés

  • A Kinizsi-vár, amely 2020 után, 3 éves felújítási, újjáépítési programmal újult meg illetve kapott új látogatótereket, temperált tereket, kiállító- és élménytereket, dísztermet, vetítőtermet, érintőképernyős és hagyományos ismeretterjesztő/bemutató felületeket, kipróbálható eszközöket, kiállítási tárgyakat, foglalkoztató tereket, teraszokat, vizesblokkokat valamint a vár mellett kávézó/ajándékbolt egységet a Nemzeti Vár- és Kastélyprogram keretei között
  • Zichy-kastély, magántulajdon 1999 óta
  • Postamúzeum
  • A pálos kolostor romjai
  • Schumacher-ház (néprajzi gyűjtemény)
  • Műemlék Szent István templom, gótikus eredetű, barokk stílusban átépítve
  • Műemlék református templom
  • Kinizsi-forrás (Tálodi erdő), közigazgatásilag Pula!
  • Turul-szobor[20]
  • Igásló Központ, [21]
  • Reményi Rendezvényház (volt "Kisiskola" 1907)
  • Szent Jakab-rom
  • Csepelyi pusztatemplom romja

A településtől távolabb szerkesztés

Képgaléria szerkesztés

Híres emberek szerkesztés

Irodalom szerkesztés

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. [1]
  4. Eger-víz vízgyűjtő területe
  5. Nádi farkas cibálta ki a pulykát. [2018. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
  6. Nagyvázsonyban fotózott rétisas a Birding.hu oldalon
  7. Postamúzeum
  8. Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. A hivatkozott forrásból a jelölő szervezet pontos megnevezése nem állapítható meg, a csonkolt, illetve hiányzó szövegrész feltehetőleg „Nagyvázsonyi Tagozata” vagy hasonló kifejezés lehetett.
  10. Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  11. Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  12. Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  13. Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  14. Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  15. a b c Nagyvázsony települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. július 17. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  16. Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  17. 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  18. [2]
  19. Nagyvázsony Helységnévtár
  20. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  21. www.igaslokozpont.hu
  22. falanszter.blog: Feltárultak a nagyvázsonyi atomraktár kapui…