Nagyvázsony
Nagyvázsony (németül Großwaschon) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban. 7629 hektáros kiterjedésével a vármegye második legnagyobb közigazgatási területű községe.[3]
Nagyvázsony | |||
Kinizsi Pál lovasszobra (Szabó Iván, 1964) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Veszprémi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Stefanovitsné Sipos Mária (független)[1] | ||
Irányítószám | 8291 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1677 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 22,64 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 76,29 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 41′ 39″46.983500°N 17.694081°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 41′ 39″46.983500°N 17.694081°E | |||
Nagyvázsony weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvázsony témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésNagyvázsony a Veszprém és Tapolca között húzódó 77-es főút mellett, a róla elnevezett medence közepén helyezkedik el a Balatontól 14 kilométerre. Északon a 600 méterre magasodó Kab-hegy határolja, délen a Balaton-felvidék dombjai. A Vázsonyi-medence kőzetanyaga mészkő, de a bazaltfeltörések is elég nagy területet foglalnak el. Jól látható ez a Kab-hegy bazalttakaróján. A mészkő alól számos forrás tör elő, a község határát erdő övezi. A falut keresztül szeli a Vázsonyi-Séd, amelynek vize az Eger-vízbe jutva a Balatont táplálja.[4]
A település központján a 7311-es és 7312-es út halad át, de külterületének északkeleti részét több kilométeren érinti az Ajkától idáig vezető 7308-as út is. Nagyvázsony északi külterületén emelkedik a Kab-hegy, ahova egy öt számjegyű országos közút (73 114-es út) vezet Úrkút felől.
Szomszédos települések
szerkesztés- Nemesleányfalu(résztelepülés)
- Tótvázsony
- Óbudavár
- Mencshely
- Szentjakabfa
- Vöröstó
- Pula
- Vigántpetend
- Úrkút
Élővilága
szerkesztésMint a Déli-Bakony kistáj településeinek környékén, a Nagyvázsonyt körülvevő erdőkben is előfordul minden ismert hazai nagyvad. Visszatelepült faj az aranysakál (toportyán vagy nádi farkas),[5] ritkább a vadmacska, a rétisas,[6] a Kab-hegy térségében muflonokkal találkozhat az arra járó és több hollócsalád is él a környéken.
Története
szerkesztésNagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület. A római korban hadi út haladt itt keresztül, s az út mentén római kori település maradványaira bukkantak. A rómaiak ittlétét bizonyítják a szintén itt talált leletek és kőfeliratok.
A honfoglalás után a Váson nemzetség[forrás?]} telepedett itt le. A települést írásban először a tatárjárás idején említették. Ebben az időben több falu volt a környéken. Nagyvázsony egyik szomszédja Nemesleányfalu volt, amelyet már 1082-ben megemlítettek. A két falu 1950-ben egyesült.
A 14. században a település a Vezseny család tulajdonába került. A Vezsenyiek utolsó sarjának halálakor a birtok a koronára, Mátyás királyra szállt vissza, ő pedig 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta. Kinizsi Pál itt építtetette fel várat . A várnak köszönhetően a település virágzásnak indult; 1488-ra már a vármegye jelentős falvai közé sorolták.
15. században épült a pálos kolostor. Kinizsi a szerzeteseket a szomszéd faluból hozatta. 1552-ben Veszprém elfoglaltával a katonák felrobbantották a kolostort, nehogy beköltözzön a török.
Nagyvázsony mezővárosi rangjára a jelentős heti vásárok, a településen lévő iparosok nagy száma és a templomok utaltak.
A török időkben a vár katonái a vár alján építették fel szállásaikat, így szinte egy új települést hoztak létre. A 16. században Nagyvázsonyt is megtámadták a törökök, ezután a vár hol török, hol magyar kézen volt. A várat végleg 1598-ban sikerült visszafoglalni.
A 17. században a település megpróbálta helyrehozni a törökök által okozott károkat. 1649-ben a várat a király Zichy Istvánnak adományozta. 1651-ben már városként említették Nagyvázsonyt, holott jogállása nem érte el a mezővárosokét. A törökök még egyszer megtámadták a várat, és 1663-ban fel is gyújtották. A Rákóczi-szabadságharc után a vár elvesztette jelentőségét.
A település fejlődése megállt. Zichy Imre a 18. század elején német telepeseket hívott ide, de ők sem tudták felvirágoztatni, régi rangját, jelentőségét teljesen elvesztette. A 19. században Nagyvázsony a Buda-Fehérvár-Veszprém-Tapolca közötti postakocsijárat egyik állomása és lóváltó helye volt.[7]
2018-ban a település elnyerte a Kiváló Falumegújítók fődíjat, melyet a szakértői zsűri alapján a Belügyminisztérium adományoz. Ugyanebben az esztendőben a község a Magyar Építőművészek Szövetségétől a Magyar Építőművészek különdíját kapta a falumegújítás kategóriában.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztésIdőszak | Polgármester | Párt |
---|---|---|
1990–1994 | Strenner Zoltán | Veszprémi Ipartestület Nagyváz...[8][9] |
1994–1998 | Szombati József | független[10] |
1998–2002 | független[11] | |
2002–2006 | független[12] | |
2006–2010 | Fábry Szabolcs János | független[13] |
2010–2011 | Fidesz-KDNP[14] | |
2011–2014 | Vigh-Krupla Orsolya | független[15] |
2014–2019 | Fábry Szabolcs János | független[16] |
2019–2024 | Fidesz-KDNP[17] | |
2024– | Stefanovitsné Sipos Mária | független[1] |
A településen 2011. július 17-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[15] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[15][18] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.
A település 2018-ban Kiváló Falumegújító-díjat, a Magyar Építőművészek Szövetségének különdíját vehette át a Belügyminisztériumtól. A község polgármestere, Fábry Szabolcs 2016-ban Tiszteletbeli Székely-, 2020-ban Kovászember-díjat, 2023-ban Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehetett át többek között közösségi programok, a Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség elindításáért, a vidéki jószágtartás, állattartás erősítéséért, a Magyar Igásló Ökoturisztikai Élményközpont megálmodásáért és megépíttetéséért, az őshonos kárpáti borzderes szarvasmarha-fajta megmaradásáért megszervezett legeltető csordaközösség életre hívásáért.
Sport, kultúra
szerkesztésNagyvázsonyban nagyon fontos szerepet játszik a sport. A faluban van lovas, tenisz és labdarúgóklub is. A község híres volt a lovas napjairól, amelyeket régen, 1959-1989 között állami programként minden évben megrendeztek. A település labdarúgó csapata jelenleg (2020-21-es szezonban) a megyei harmadosztályban szerepel, a hivatalos neve pedig Nagyvázsonyi Kinizsi Tornaegylet.
A Kinizsi Táltosai felnőtt néptáncközössége rendszeresen táncházat tart, magyar és német hagyományokat ápol. A férfi dalárda szintén hetente tart próbát. Fekete Sereg Ifjúsági Egyesülete nemzetközi hírű önkéntes programok gazdája. Borzderes csordaközössége[19] a közösségi jószagtartás különleges példája. A községben mintegy 25 portán 80 lovat, 15-20 fogatot tartanak a gazdák. A Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség központi települése, életre hívója.
Rendezvényei:
Lovas farsang, Szent György- és Szent Mihály-napi Marha(nagy)hajtás, Hazajáró Napok, Virtus Fesztivál, Adventi Örömök - Élő betlehem és a 100 szereplős betlehemi előadás.
Népessége
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 1760 | 1748 | 1751 | 1782 | 1675 | 1680 | 1677 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámláláson a lakók 88,2%-a magyarnak, 3,5% németnek, 3,2% cigánynak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallási megoszlásuk a következő volt: római katolikus 54,2%, református 7,7%, evangélikus 5,2%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 9,1% (22,2% nem nyilatkozott).[20]
2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 3,3% németnek, 2% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,1-0,1% ukránnak, horvátnak és szlováknak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,3% volt római katolikus, 6,2% református, 4,7% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (37,7% nem válaszolt).[21]
Nevezetességei
szerkesztés- A Kinizsi-vár, amely 2020 után, 3 éves felújítási, újjáépítési programmal újult meg illetve kapott új látogatótereket, temperált tereket, kiállító- és élménytereket, dísztermet, vetítőtermet, érintőképernyős és hagyományos ismeretterjesztő/bemutató felületeket, kipróbálható eszközöket, kiállítási tárgyakat, foglalkoztató tereket, teraszokat, vizesblokkokat valamint a vár mellett kávézó/ajándékbolt egységet a Nemzeti Vár- és Kastélyprogram keretei között
- Zichy-kastély, magántulajdon 1999 óta
- Postamúzeum
- A pálos kolostor romjai
- Schumacher-ház (néprajzi gyűjtemény)
- Műemlék Szent István templom, gótikus eredetű, barokk stílusban átépítve
- Műemlék református templom
- Kinizsi-forrás (Tálodi erdő), közigazgatásilag Pula!
- Turul-szobor[22]
- Igásló Központ, [23]
- Reményi Rendezvényház (volt "Kisiskola" 1907)
- Szent Jakab-rom
- Csepelyi pusztatemplom romja
A településtől távolabb
szerkesztésKépgaléria
szerkesztés-
Községháza
-
Az evangélikus templom és Kinizsi Pál szobra
-
A pálos kolostor romjai légifelvételen
-
A pálos kolostor romjai
-
Pálos templom- és kolostorrom
-
A református templom
-
Szent István római katolikus templom
-
Díszkút a Reményi Antal Rendezvényház előtt
-
Reményi Antal Rendezvényház
-
Schumacher-ház (a helyi néprajzi gyűjtemény épülete)
-
A Schumacher-ház udvari homlokzata
-
A néprajzi gyűjtemény melléképülete
-
A postamúzeum épülete
-
Az evangélikus templom belső tere a bejárat felől
-
Szent Ilona templom, Nagyvázsony légi fotó
-
Nagyvázsony, katolikus templom légi felvételen
-
Zichy Kastély, Nagyvázsony madártávlatból
-
A nagyvázsonyi Zichy Kastély park felőli oldala a levegőből
-
Kinizsi vár, Nagyvázsony légi fénykép
-
A nagyvázsonyi vár öregtornya a magasból
Híres emberek
szerkesztés- Kinizsi Pál (1431–1494) hadvezér
- Veninger Ernő (1854-1922) római katolikus pap, esperes, tanár
- Várnai Zseni (1890–1981) írónő
- Kandikó Zoltán (1967-) magyar küzdősportoló és harcművész
- Kelemen Miklós (1961-) labdarúgó
- Mátis Kálmán (1903-1960) magyar grafikus, festő
- Mátis Viktor (1983-) magyar diplomata, Törökországi magyar nagykövet (2019-)
- Teddi Kollek (1911–2007) politikus, Jeruzsálem polgármestere
- Magyar Benigna ( - 1526) Kinizsi Pál felesége, várúrnő, a kódexek készíttetője (Czech-, Festetich-kódexek)
- Zichy család - Vázsonykeo-i Zichy-család több tagja töltött be a magyar köz- és kulturális életben jelentős szerepet
Irodalom
szerkesztés- Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Mikes Kiadó és Tanácsadó Kft., 2003) ISBN 9638130512
További információk
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ [1]
- ↑ Eger-víz vízgyűjtő területe
- ↑ Nádi farkas cibálta ki a pulykát. [2018. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
- ↑ Nagyvázsonyban fotózott rétisas a Birding.hu oldalon
- ↑ Postamúzeum
- ↑ Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ A hivatkozott forrásból a jelölő szervezet pontos megnevezése nem állapítható meg, a csonkolt, illetve hiányzó szövegrész feltehetőleg „Nagyvázsonyi Tagozata” vagy hasonló kifejezés lehetett.
- ↑ Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ a b c Nagyvázsony települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. július 17. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ Nagyvázsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
- ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ [2]
- ↑ Nagyvázsony Helységnévtár
- ↑ Nagyvázsony Helységnévtár
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
- ↑ www.igaslokozpont.hu
- ↑ falanszter.blog: Feltárultak a nagyvázsonyi atomraktár kapui…