Csécsy Imre

(1893-1961) polgári radikális politikus, író, politikai író, műfordító, országgyűlési képviselő, a Társadalomtudományi Társaság elnöke

Csécsy Imre (Budapest, 1893. október 15.Budapest, 1961. február 6.) magyar polgári radikális politikus, író, politikai író, műfordító, országgyűlési képviselő, a Társadalomtudományi Társaság elnöke.

Csécsy Imre
Született1893. október 15.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1961. február 6. (67 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus, országgyűlési képviselő, író, politikai író, műfordító
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1947. december 12. – 1949)
SírhelyeFarkasréti temető (31-2-11)[3][4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Csécsy Imre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája, munkássága szerkesztés

Az első világháború előtt a Nyugatban és a Huszadik Században publikált. 1913–1914 között a Galilei Kör tagja, mint galileista kapcsolódott a szabadkőműves mozgalomhoz. 1914-ben az Új Magyar Szemle szerkesztője volt. 1918-ban Jászi Oszkárnak, a Társadalomtudományi Társaság vezető egyéniségének és a Huszadik Század főszerkesztőjének titkára lett a nemzetiségi minisztériumban, a külügyminisztériumban. Később a Külügyi Népbiztosságon töltött be tisztségeket. 1919–1921 között szerkeszti a Világot, majd munkatársa, publikál az Auróra című politikai hetilapban, 1934–1939 között szerkesztője volt a két világháború közt a Századunk (1926-1939) című folyóiratnak, amely valójában a századelő Huszadik Század (1900-1919) cínű polgári radikális szellemiségű tudományos orgánumának folytatása. 1943–1944 között Bajcsy-Zsilinszky Endre Szabad Szó című lapjának munkatársa volt. 1944-ben megalapította az illegális Magyar Radikális Pártot, amelynek tagjai a Polgári Demokrata Pártból váltak ki; 1945–1948 között a párt elnöke volt. 1947-ben képviselővé választották. 1947–1949 között újraindította a Huszadik Századot. 1949-ben nyugdíjazták, ezután haláláig fordítással foglalkozott.

Csécsy polgári demokratikus szellemisége és munkássága a Nyugat, az Új Magyar Szemle, a Huszadik Század, a Világ, a Századunk, a Szabad Szó, az 1945. után újraindított Huszadik Század hasábjain bontakozott ki. 1949-től következett a kényszerű hallgatás, s ezen időszak alatt a francia felvilágosodás jeles filozófusának, Montesquieu-nek műveit fordította.

 
Emléktáblája:
I. kerület Pauler utca 19.

Könyvekben megjelent írásai szerkesztés

  • Az élet felé : (elbeszélések) (1912)
  • A Balkán probléma. Jászi Oszkár előszavával (1912)
  • Világos pillanat : adatok az 1941-1943. évek történetéhez (1946)
  • Ha Hitler győzött volna (1947)
  • Megbukott-e a demokrácia? Válogatott írások. (szamizdat) H.n. é.n.
  • Radikalizmus és demokrácia : Csécsy Imre válogatott írásai / szerk., bev. Valuch Tibor ; utószó: Szalai Pál ; bibl. összeáll. Kerékgyártó Béla, Valuch Tibor (1988)
  • A törvények szelleméről / Montesquieu, Charles Louis de Secondat. Ford. Sebestyén Pállal. (Akadémiai, 1962) (Utószó Hahner Péter, Osiris, 2000)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Csécsy Imre életrajza, pártpolitikája
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 353. o. ISBN 963-05-6805-5  
  • Huszadik Század (1900–1919, 1947–1949) c. folyóirat
  • Századunk (1926–1939) c. folyóirat
  • Csécsy Imre életrajza a Magyar Országgyűlés almanachjában.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés