Kruzslák Béla

(1900-1970) magyar vasesztergályos, politikus, országgyűlési képviselő

Kruzslák Béla (Budapest, 1900. június 20. – Budapest, 1970. február 9.) vasesztergályos.

Kruzslák Béla
Született1900. június 20.
Budapest
Elhunyt1970. február 9. (69 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • politikus
  • esztergályos
Tisztségeaz Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1945. április 2. – 1945. november 3.)
SablonWikidataSegítség

Életrajza szerkesztés

1917-ben belépett a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségébe. Gyári sztrájkok szervezésében vett részt különféle gépgyárakban 1917-18-ban. Az 1918 októberi polgári demokratikus forradalom idején tagja volt a népőrségnek; a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a román és a cseh fronton harcolt a Vörös Hadsereg 68. vadászzászlóaljával, majd hadifogságba került. 1923-ban lépett be az MSZDP-be, már elejétől fogva a baloldali ellenzékhez csatlakozott. 1927-ben tagja lett a KMP-nek, 1929-ben segédkezett létrehozni a csepeli üzemi sejtet. Ezután egy évig volt Bécsben és Párizsban, ahol pártmunkát végzett.

1931-ben tér haza, ekkor megválasztották a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége illegális kommunista csoportjának tagjává. 1932–34-ben vezette az Egyesült Szakszervezeti Ellenzéket, szerkesztő bizottsági tag volt az Ellenzéki Munkásnál. 1927-től 1943-ig összesen nyolc és fél évig ült börtönben, illetve volt internáló táborban. A második világháború során gépgyáraknál állt alkalmazásban, a Magyar Acélárugyárban üzemi főbizalmiként működött.

1945 után Budapest XIII. kerületében a MKP megalapítóinak egyike volt, később kerületi titkár, országgyűlési képviselő lett, majd a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Országos Szabad Szakszervezete választotta elnökségi tagjáva. 1949–től 1953-ig tanult a Műszaki Akadémián. 1954 és 1956 között tagja volt az MDP Központi Revíziós Bizottságának. 1950-től állami és gazdasági vezető tisztségeket ruháztak rá, így az Alumíniumgyár, a Magyar Felvonógyár igazgatója lett, 1957-ben Borsod megyében ipari városok kormánybiztosa volt. 1957-től 1965-ben történt nyugdíjazásáig főosztályvezetőként működött a Kohó- és Gépipari Minisztériumban. 1966-tól 1970-ig tagja volt az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságnak.

Emlékezete szerkesztés

1975-től 1990-ig utca viselte a nevét Budapest XIII. kerületében (ma Gömb utca).

Kitüntetései szerkesztés

  • Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozat (1946)
  • Munka érdemrend arany fokozat
  • Munkás-paraszt hatalomért emlékérem
  • Munka vörös zászló érdemrendje

Források szerkesztés