Ivánfi Jenő

(1863-1922) magyar színész, rendező

Ivánfi Jenő, született Weisbrunn Ignác[3] (Szeghalom, 1863. október 6.Budapest, 1922. szeptember 26.)[4] színész és színházi rendező. A budapesti Nemzeti Színház örökös tagja, a Petőfi Társaság tagja (1922).

Ivánfi Jenő
1900-ban
1900-ban
Született Weisbrunn Ignác
1863. október 6.[1]
Szeghalom
Elhunyt 1922. szeptember 26. (58 évesen)
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása színész
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivánfi Jenő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Charles Leconte de Lisle: Az erinnysek. Bemutató: Nemzeti Színház, 1913.01.03. Rendező: Ivánfi Jenő. Szereplők: Elektra: Váradi Aranka, Klyteimnestra: Jászai Mari, Orestes: Beregi Oszkár.

ÉleteSzerkesztés

Zsidó családban született, mint Weisbrunn Mózes és Breuer Katalin fia. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Elvégezte az Országos Színművészeti Akadémiát, utána Győrbe, majd Szegedre szerződött. A szegedi színház leégése meghívták a kolozsvári nemzeti színházhoz. 1893-ban hosszabb tanulmányútra ment külföldre, ahol megismerkedett Németország, Franciaország, Anglia színészetével, közben Paulay Ede megbízásából drámákat fordított. Hazatérése után, 1893 októberében a budapesti Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol 1912-től rendezőként is dolgozott. 1922-ben főrendezővé nevezték ki.

Színészként elsősorban klasszikus drámák szerepeit alakította. Főbb alakításai: III. Richárd (Shakespeare), Oedipus király (Szophoklész), Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája).

Színműveket írt és fordított. Lefordította többek között Molière Tartuffe-jét, Friedrich Hebbel Judith-ját, Racine Britannicusát a Nemzeti Színház számára. Cikkei megjelentek többek között a kolozsvári Ellenzékben, a Fővárosi Lapokban, a Magyar Géniuszban, valamint külföldi lapokban.

MunkáiSzerkesztés

  • A mult (drámai költemény, Kolozsvár, 1890)
  • A tenger és szerelem hullámai (szomorújáték öt felvonásban. Franz Grillparzer darabjának fordítása, Budapest, 1892)
  • Samil a mórok hercege (dráma négy felvonásban; Abonyi Lajossal együtt)
  • Sappho (szomorújáték öt felvonásban. Grillparzer darabjának fordítása.) Bemutatták a budapesti Nemzeti Színházban 1893. november 24-én
  • Századvégi leányok (színmű három felvonásban) Bemutatták a budapesti Nemzeti Színházban 1896. április 10-én.

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06707/06845.htm, Ivánfi Jenő, 2017. október 9.
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 10.)
  3. „a vidéki színpadokon már zsidó jargon és zsidó termet tükrözi vissza a magyar jelleget s ha Ditrói (Himmelstein) Mór kolozsvári színházi direktor csakugyan kineveztetik a nemzeti színház főrendezőjévé, Fáy (Franki) Szeréna, Ivánfi (Weisbrunn Ignácz) Jenő és Faludi (Held) Kálmán mellé majd kapunk még több művészt, kik annak a nyelvnek lesznek apostolaivá, a melyet a zsidó matadorok kegyelméből beszél a sajtó, színész és beszélnek már a szalonok." Magyar Szemle, 1894 (6. évfolyam, 1-52. szám)
  4. Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 2981/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 14.)

ForrásokSzerkesztés