Réső Ensel Sándor (ügyvéd, 1787–1860)

Réső Ensel Sándor, névváltozat: Ensel Réső (Magyarsók, 1787. október 25. – Pest, 1860. május 29.) táblai ügyvéd és több megye táblabírája, Réső Ensel József testvérbátyja, Réső Ensel Sándor édesapja.

Réső Ensel Sándor
Született	1787. október 25. Magyarsók
Elhunyt	1860. május 29. (72 évesen) Pest
Gyermekei	Réső Ensel Sándor
Foglalkozása	ügyvéd, táblabíró
Sablon • Wikidata • Segítség

Életrajza

A középiskolát Révkomáromban kezdte, Losoncon, Pozsonyban folytatta és Debrecenben végezte, ahol 1807-ben már a harmadéves papjelöltek közé jutott. 1809-ben borosjenői Tisza Lászlónak Lajos fia mellett volt nevelő; 1810-ben ismét pályáját folytatta és noha szülei a papi pályán szerették volna őt látni, ő az ügyvédi pályára készült. 1811 őszén az országgyűlés alatt gyakornokoskodott, 1812-ben Szeghalmon volt tanító; onnét báró Wenckheim József nemesi fölkelési ezredes mellett alhadnagyi ranggal segéd lett. 1815. április 19-én királyi táblai jegyzőnek esküdött fel és 1816. március 11-én ügyvédi vizsgálatot tett, mint ügyvéd véglegesen Pesten telepedett le. Réső Ensel Sándor egyike volt Pest kitűnőbb és jelesebb királyi táblai ügyvédeinek és mint a törvénytudományban kiválóan jártas, Pest vármegye gyűlésein és törvényszékein is szerepelt, s majd minden kiküldöttségében részt vett; mint szónok főleg a sérelmi ügyekben tűnt föl. Pest vármegye közgyűlésein Széchenyi István és Kossuth Lajos őt szólították fel, hogy a fölterjesztésekben a törvények helyes alkalmazására ügyeljen. A magyar jogászvilág élő Corpus Jurisnak nevezte el. Mint buzgó protestánst, 1848. január 2-án egyházi algondnokká választották; a pesti takarékpénztárnak, Fáy Andrással egyik alapítója és választmányi tagja, a szabadságharc alatt pedig az éjjeli bizottsági ülések elnöke volt. E mellett a tudományosság terén is búvárkodott és több értekezést is adott ki. Az 1859. szeptemberi protestáns vallási pátens el nem fogadása mellett harcolt, mint a dunamelléki református egyházkerület algondnoka és egyházi tanácsos, ezért bírósági vizsgálat alá vonták. Nemességét Pest vármegyében 1826. április 1-jén, Komárom vármegyében pedig, ahol a család birtokos volt, 1828. június 2-án hirdettette ki. 1832. május 19-én a Kálvin téri református templomban házasságot között Pákozdi Zsuzsannával. Barátai: Kálly Ferenc és Sztrokay Antal, az ő zsidó, szanszkrit és cigány nyelvgyűjteményéből a Magyar Tudományos Akadémiában felolvasásokat tartottak; ugyancsak a Magyar Tudományos Akadémiának a nagy szótár előkészületéhez két gyűjteményt küldött, melyért 1836. március 4-én elismerő levelet kapott. Barátai közül Földváry Gábor őt 1837-ben a Nemzeti Színház alapítói közé vette fel.

Munkái

Újságcikkek

Cikkei a Tudományos Gyűjteményben (1832. IX., X. Béla király névtelen jegyzőjéről); a Tudománytárban (XIV. 1837. 1. A szankszkrit nyelv ismerete); a Pesti Hirlapban (1841. 68. sz. Honoratiorok és választási jog); a Jelenkorban (1845. 31. sz. Az adóról, 1846. 385. Az idegenekről); a Magyar Sajtóban (1856. 138. sz. Károlyi-családról); a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (1859. Erdősi János protestáns vallásáról).

Nevezetesebb kéziratai

• Az izmaeliták, máskép agarenusok, szaraczenusok és czigányok eredetéről (ez válasz volt Horváth Istvánnak a Tudományos Gyűjt. 1828. XII. k. megjelent cikkére);
• Az angol püspöki ekklezsiákban az isteni tisztelet módja;
• A zsidó folyóírás eredetéről;
• Milyen volt a műipar és kereskedés honunkban az Árpád- és a vegyesházakból származott királyok alatt (pályamű a Magyar Tudományos akadémia által 1835-ben kitűzött díjra);
• A hunn betűk eredetéről (2rét 29 levél a Magyar Nemzeti Múzeumban);
• Értekezés a Croy-nemzetség eredetéről, genal táblával;
• Útmutatás a szankszkrit nyelv ösmeretére;
• Értekezés a Századokban elveszettnek tartott arabs betűkről;
• A czigány nyelv szótára és kifejezései;
• Az európai nyelvek összehasonlítása;
• Pestmegye közgyűlésén 1835. márcz. 20., aug. 25., 1840. aug. 25., nov. 18. és 1841. febr. 3. tartott beszédei.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.  
• Bokor József (szerk.). Réső Ensel, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

További információk

• ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Pozsony, Schmidt Antal, 1846.