Főmenü megnyitása

Báró Wenckheim József (Nagyszeben 1778. november 22.Pest 1830. március 1.) császári és királyi kamarás, Arad vármegye főispánja, lótenyésztő.

Wenckheim József
Wenckheim József 1778 - 1830.jpg
Született 1778. november 22.[1]
Nagyszeben[1]
Elhunyt 1830. március 1. (51 évesen)[2]
Pest[2]
Gyermekei Wenckheim Béla
Sírhely Körösladány[2]

Család származásaSzerkesztés

A Wenckheim család bárói vonala az apjával, az 1736-ban született W. Xavér-Ferenc-el indult. Katonai pályára lépett és először részt vett a Hétéves háborúban. Majd a Bajor örökösödési háborúban már ezredesi rendfokozata volt. A törökök elleni háborúban szerzett magas érdemeket harcias cselekményéért és megkapta a Mária Terézia rend kitüntetést. Az 1794. május 11-i Courtrai-i csatában halálos sebet kapott. Felesége báró Rosenfeld Karolina volt. A házasságban 4 leány és egy fiú József született.

ÉleteSzerkesztés

Mint apjánál neki is katonai pályán indult szakmai pályafutása. 1809-ben a Békés megyei nemesi felkelősereg alezredese.[mj 1] Később Torontál megye nemesi seregének már ezredese, majd a felkelés feloszlatása után 1823-tól Arad vármegye főispáni helytartója.

A napóleoni háborúk súlyos pénzügyi válságot, magas inflációt idéztek elő, ezért I. Ferenc 1822-ben elrendelte, hogy az 1811-12. évi országgyűlésen megszavazott hadiadót ezüstpénzben szedjék be. Ez azt jelentette, hogy az adó több mint 2,5-szeresére emelkedett. Miután Nógrád vármegye 1822. októberben és novemberben közgyűlésben tárgyalta e rendelet végrehajtását, de végül a vármegye megtagadta az adók beszedését. Miután a korábban kirendelt királyi biztos eredménytelen volt,[mj 2] ezért új királyi biztosnak gróf Wenckheim Józsefet bízták meg, a báró híresen hírhedt szigorúan ókonzervatív szellemű ember volt.[mj 3] Az elsőrendű feladata az volt, hogy derítse fel, kik vettek részt a megyei közgyűlésen az ellenszegülő határozatok meghozatalában, továbbá a szükséges újoncok toborzását és az adókra vonatkozó rendeleteket hajtassa végre. Wenckheim királyi biztos a kihirdetett közgyűlés napján rögtön katonasággal vetette körül a megyeházát, mihelyt az adóbeszedéssel elkészült, sietve kérte a felmentését a királytól.

1825-től haláláig Arad vármegye főispánja volt.

Fontos tevékenységet fejtett ki Békés vármegyében a vizek és mocsarak lecsapolásában és a Körös folyók szabályozása terén úttörő szerepet vállalt. Ezt a munkát későbbi családtagjai is folytattak.

Az elsők között volt, aki – gróf Széchenyi Istvánnal egy időben – felismerte a magyar lótenyésztés helyreállításának gazdasági fontosságát és annak folyamatos fejlesztését.[mj 4][mj 5][3]

Báró Wenckheim József első felesége Orczy Anna Mária bárónő, majd korai halála után második felesége báró Orczy Terézia volt.

Gyermekeik:

  • Rozália (1808)
  • Mária (1809–1896)
  • Béla (1811–1879) magyar politikus, miniszterelnök
  • György (1814)
  • László (1814–1879) mezőgazdász, lótenyésztő
  • Viktor (1815–1900)
  • Paulina (1817–1896)

Báró Wenckheim József és fiának báró Wenckheim Béla mellszobrait Körösladány Nagyközség önkormányzata állíttatta 2000. évben.

A Wenckheim család temetőkriptája Körösladányban található.

Fő műveiSzerkesztés

  • Gondolatok a Magyar Országi hanyatló lótenyésztésnek helyreállításáról… Pest 1815

EmlékezeteSzerkesztés

Báró Wenckheim Józsefnek és fiának báró Wenckheim Bélának mellszobrot állíttatott Körösladány Nagyközség önkormányzata 2000. évben. Báró Wenckheim József mellszobra

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Miután I. Napóleon francia császár csapatai átlépték Magyarország határát, Ferenc magyar király a magyar nemességet fegyverbe hívta.
  2. Malonyay Nep. János Zemplén vármegye főispáni helytartóját rendelték ki első izben.
  3. A királyi biztost mindig közvetlenül a király bízza meg, mint a végrehajtó hatalom részesét teljhatalommal ruházzák fel a kijelölt területek igazgatására.
  4. Wenckheim József nem tartozott a korai reformkor vezéralakjaihoz, de azt felismerte, hogy mennyire fontos a birtokos-nemesség összefogása a megalapozott mezőgazdasági reformok megcsinálásához, így a lótenyésztés fejlesztése, e célra lóversenyek rendezésével és gazdasági egyesületek alapításának a fontossága és ezzel egyre szélesebben át tudják fogni a magyar birtoknemességet.
  5. A Magyar Országi Lovak Nemesítését Tárgyaló Társaság első ideiglenes elnöke báró Wenckheim József volt.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés