Gulyás György (karnagy)

(1916–1993) zenetanár, karvezető

Gulyás György (Köröstarcsa, 1916. április 1.Debrecen, 1993. november 11.) magyar karnagy, főiskolai tanár, a Békés-Tarhosi Állami Énekiskola és a debreceni Kodály Kórus alapítója.

Gulyás György
Született 1916. április 1.
Köröstarcsa
Elhunyt 1993. november 11. (77 évesen)
Debrecen
Állampolgársága magyar
Házastársa Mánya Éva (h. 1956)
Gyermekei három gyermek
SzüleiGulyás Mihály
Gyaraki Margit
Foglalkozása
  • zenepedagógus
  • karvezető
Iskolái
Kitüntetései
Halál okaszívinfarktus
Sírhelye Debreceni köztemető
SablonWikidataSegítség
Gulyás György emléktáblája debreceni lakóháza falán (Kövér József alkotása)

Életpályája szerkesztés

Szegényparaszti családból származott. Szülőfalujában kezdte, majd Szeghalmon folytatta tanulmányait. A középiskolát a Debreceni Református Kollégiumban végezte, ahol 1936-ban tanítói oklevelet szerzett. Először Bélmegyeren volt tanyai tanító, a következő évtől Békésen. 1939 és 1942 között Ádám Jenő növendékeként elvégezte a Zeneakadémia középiskolai tanárképző szakát. Magánúton zeneszerzést tanult Siklós Albertnél és Kodály Zoltánnál. 1943-ban az Apponyi Kollégium tanítóképzőjében tanult.

1941-től 1946-ig a Debreceni Református Kollégium Dóczy Tanítóképzőjének zenetanára. 1946-ban visszakerült Békésre, és a községhez tartozó Tarhos Wenckheim-kastélyában létrehozta a Békés-Tarhosi Énekiskolát, ami vezetésével Magyarország első ének-zenei általános iskolájává, gimnáziumává és tanítóképzőjévé nőtte ki magát. Az iskola 1954-ben szűnt meg.

Gulyás a debreceni zeneművészeti szakközépiskola igazgatója lett 1966-ig. Az intézmény 1957-ben vette fel Kodály Zoltán nevét, a zeneszerző engedélyével. 1955-ben alapította meg az iskola növendékeiből a Kodály Kórus elődjét leánykarként, 1959-ben már vegyeskar volt az együttes. Gulyás 1966-ban a tanárképzés felsőfokra emeléséért alapította meg a Zeneakadémia debreceni tagozatát, aminek tíz éven át igazgatója volt, akkor saját kérésére nyugdíjazták. 1983-ban a Hajdú-Bihar Megyei Tanács megszüntette állását az énekkarnál.

1960-tól a Debreceni Zenei Hét, 1961-től a Bartók Béla Kórusverseny, 1976-tól a Békés-tarhosi Zenei Napok szervezője is volt. Számos hazai és külföldi kórusversenyen volt zsűritag. Több zenei szervezetben töltött be vezető tisztséget. Feleségével önmagukat alakították Dárday István Filmregény című 1977-ben készült dokumentarista játékfilmjében.

Könyvei szerkesztés

  • A békéstarhosi zenei nevelés tanulságai. Debrecen, 1971. Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola
  • Kodály emlékkiállítás. Debrecen, 1971. Déri Múzeum.
  • Bűneim... bűneim? Békés, 1988. Békés Város Tanácsa. ISBN 9630329018
  • A magyar zeneművészetért. Válogatott írások és képek Gulyás György hagyatékából. Vál., szerk. Kedves Tamás. Debrecen, 2004. Csokonai. ISBN 9632601912

Díjai, elismerései szerkesztés

  • 1959 – Liszt Ferenc-díj, I. fokozat
  • 1970 – Érdemes művész
  • 1976 – Munka Érdemrend, arany fokozat
  • 1978 – Debrecen Város Művészeti Díja
  • 1979 – Kiváló művész
  • 1979 – Pro Urbe Békés
  • 1981 – Pro Urbe Debrecen
  • 1982 – Békés Megye Közművelődési Díja
  • 1986 – Szocialista Magyarországért Érdemrend
  • 1988 – Békés város díszpolgára
  • 1990 – Magyar Művészetért díj
  • 1991 – a Magyar Köztársaság Zászlórendje
  • 2006 – Magyar Örökség díj (posztumusz)
  • 2009 – Debrecen Kultúrájáért díj (posztumusz)

Emlékezete szerkesztés

  • Születésének 100. évfordulójáról számos rendezvénnyel emlékeztek meg 2016-ban.[1]
  • 2016-ban emléktáblát helyeztek el a Blaháné utcában, egykori lakóháza falán.[2]

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés