Köröstarcsa

magyarországi község Békés vármegyében

Köröstarcsa község Békés vármegye Békési járásában.

Köröstarcsa
Köröstarcsa címere
Köröstarcsa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásBékési
Jogállás község
Polgármester Lipcsei Zoltán (független)[1]
Irányítószám 5622
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség2209 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület62,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′ 60″, k. h. 21° 01′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 60″, k. h. 21° 01′ 60″
Köröstarcsa (Békés vármegye)
Köröstarcsa
Köröstarcsa
Pozíció Békés vármegye térképén
Köröstarcsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Köröstarcsa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése, földrajza szerkesztés

Békés vármegye középső-északi részén fekszik, Mezőberény északi szomszédságában, attól 7 kilométerre. További szomszédai: észak felől Körösladány, nyugat felől pedig Csárdaszállás. [Kelet felől Mezőberényhez tartozó, jobbára lakatlan külterületek határolják.]

Természetföldrajzi szempontból a Körös menti sík déli peremén, a Kettős-Körös bal partján, a Békési-hát szomszédságában fekszik.[3] A Kettős-Körös hullámtere vadregényes, ligetes tájék, a bal partján a hullámtér helyenként 100 méteres, a töltés lábánál kubikgödrök sora húzódik. A Körös völgy csaknem egésze védett, akárcsak a közeli kunsági puszták túzoktelepei, vízi- és énekesmadarak fészkelő helyei. A településen kívül a töltések mellett Körös holtágak sorakoznak, mint a Paprév-zug, a Németjárói-holtág, az Erdő-zug, vagy a Harcsás-zug, melyek egy része vízinövénnyel lassan telítődött, benőtt, sekély vizű, vagy már kiszáradt. A köröstarcsai jegyző 1864-ben ezt írta: “Harcsás-zug arról nevezetes, hogy a harcsa halaknak e zug melletti körös kanyarulatba állandó tanyájuk volt, csupán harcsa halakat e helyen igen nagy mennyiségben lehetett kihalászni, - de a víz szabályozás által már ez is elenyészett.”

Megközelítése szerkesztés

A településen nagyjából észak-déli irányban végighúzódik a 47-es főút, ezen érhető el Debrecen-Berettyóújfalu-Szeghalom és Szeged-Békéscsaba felől is. Gyomaendrőd térségével (Csárdaszállással) és a 46-os főúttal a 4233-as út kapcsolja össze.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomás Csárdaszálláson található, a Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal Csárdaszállás vasútállomása.

Története szerkesztés

Egykori halászfalu. A község nevét 1221-ben említi először a Váradi regestrum, egy peres ügy kapcsán Terechaként. A per Calanda fia, Pál nevéhez fűződik. A „Köröstarcsa” elnevezés a Tarcsa személynévből ered, melyhez hozzájárult a Körös előtag.

Kőkorból származó régészeti leletek bizonyítják, hogy a település már régóta lakott hely.

1383-ban a települést 12 jobbágytelek formájában a vármegye legősibb és legtekintélyesebb családja, a Csolt nemzetségből származó Ábrahámfi család birtokolta. Az 1400-as években megyegyűlést is tartottak itt. 1500-ban egy Veér nevű földbirtokos udvarházat építtetett (a mai polgármesteri hivatal helyén), majd a község a török uralom alatt elpusztult, s csak 1700-ban épült újra. 1720-ban 44 család élt itt. 1728-ban a Köröstarcsa és Körösladány közti határvita perre ment, amiben egy bizonyos vén Márkus Ladány képviseletében hamis tanúságot tett, aminek következményeként a perben Ladány nyert. Az esetet Arany János az A hamis tanú című költeményében (1852) örökítette meg.

1851-ben a lakosság száma már 3446 fő volt, akik állattartásból, szőlő- és gyümölcstermesztésből illetve halászatból éltek. A tarcsaiak gúnyneve, a „halkörmölők” arra utal, hogy a falut a 19. század végéig jelentős helyi halászati központnak tartották. A 1819. században többször pusztított a környéken és a településen is a kolera és a pestis. Az első híd 1880-ban épült; a jelenlegi hidat 1978-ban adták át. 1881. március 14-én Köröstarcsa háromnegyedét egy hatalmas árvíz elmosta. 1891-ben már 5385-en éltek a városban.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Széplaki Zoltán (független)[4]
  • 1994–1998: Széplaki Zoltán (független)[5]
  • 1998–2002: Széplaki Zoltán (független)[6]
  • 2002–2006: Széplaki Zoltán (független)[7]
  • 2006–2010: Nosza József (független)[8]
  • 2010–2014: Smiri László Zoltán (Fidesz-Magosz)[9]
  • 2014–2019: Lipcsei Zoltán (független)[10]
  • 2019-től: Lipcsei Zoltán (független)[1]

A településen a 2010. október 3-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt. Aznap a 2235 szavazásra jogosult lakos közül 1240 fő járult az urnákhoz, 38 fő közülük érvénytelen szavazatot adott le, az érvényes szavazatokból pedig egyformán 553-553 esett a három induló közül a két pártjelöltre, a szocialista Nagy Lászlóra és a Fideszes Smiri László Zoltánra (a korábbi polgármester nem indult a választáson).[11] Az emiatt szükségessé váló időközi választást 2010. december 12-én tartották meg: ekkor több mint százzal magasabb volt az érvényesen leadott szavazatok száma, ez pedig a jobboldali jelöltnek kedvezett inkább.[9][12]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2640
2625
2316
2241
2210
2209
201320142019202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány, német és szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,2%, református 34%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 36,3% (22,4% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 94,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak, 0,1% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28% volt református, 3,3% római katolikus, 1,7% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 32,8% felekezeten kívüli (32,4% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei szerkesztés

A református templom 1794–96 között épült a kecskeméti Fischer Ágoston által, copf stílusban. Tűzfigyelő tornyát 1859-ben egy emelettel megtoldották és körfolyosóval látták el. A templomkertet 1894-ben kerítették körül. A kertben található I. és II. világháborús emlékművek, melyeket a köröstarcsai áldozatok emlékére emeltek, Istók János és Mladonyiczky Béla szobrászművészek alkotásai. Paprév-paperdei részen szentkép volt felállítva.

A községháza eklektikus jellegű épülete magánvilla volt, 1929-ben építtette a Petneházi család. A mögötte fekvő százéves kert – ma liget – a helyi fiatalság kedvelt nyári szórakozóhelye. Bejáratánál az 1997-ben felállított székely kapu Kovács András köröstarcsai származású fafaragóművész és fiai alkotása.

A régmúlt emlékeit a falu tájházában gyűjtötték össze, ahol állandó kiállítás keretében tekinthető meg a régi időkben használt tárgyak, eszközök.

1992 óta minden évben itt rendezik meg a Megyei Amatőr Művészeti Fesztivált, amelyen számos ismert előadó és híres együttes lépett már fel. A rendezvényen minden korosztály talál magának való programot.

A Kettős-Körös és holtágai, illetve a liget mellett nemrégiben kialakított horgásztó remek lehetőséget kínál a horgászat szerelmeseinek. A Körös partján szabadstrand és hajókikötő várja a pihenni vágókat; itt nemcsak fürdésre, hanem csónakázásra, vízibiciklizésre is lehetőség van.

A környéken különösen sok a fácán, az őz és a vadnyúl, így a község a vadászok körében is hamar ismertté vált.

Híres emberek szerkesztés

  • Itt születtek:

Díszpolgárok szerkesztés

  • Bartalus Ilona zenepedagógus (2000)
  • Arany Gusztáv lelkész, aki egy pályázat alapján megnyerte a Köröstarcsai Általános Iskola megépítésének lehetőségét; 2010-ben az iskolát is róla nevezték el.
  • S. Nagy István dalszövegíró (2014)

Képgaléria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Köröstarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 270. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Köröstarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Köröstarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  6. Köröstarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  7. Köröstarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  8. Köröstarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  9. a b Köröstarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. december 12. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  10. Köröstarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  11. Köröstarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  12. Smiri László Zoltán lett Köröstarcsa új polgármestere (magyar nyelven). Hír6.hu, 2010. december 12. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora Békés megyében
  14. Köröstarcsa Helységnévtár
  15. Köröstarcsa Helységnévtár

További információk szerkesztés