Szabó Károly (történész)

(1824-1890) magyar könyvtáros, bibliográfus, történész, műfordító, az MTA tagja

Szabó Károly (Köröstarcsa, 1824. december 17.[4]Kolozsvár, 1890. augusztus 31.) magyar történész, műfordító, az MTA rendes tagja.

Szabó Károly
Született 1824. december 17.[1]
Köröstarcsa[1]
Elhunyt 1890. augusztus 31. (65 évesen)[2][3][1]
Kolozsvár[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Sírhelye Házsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Szabó Mihály református lelkész és Tószegi Zsuzsánna fia. 1833–42 között Debrecenben tanult; ezután Késmárkra ment jogot hallgatni, és itt Hunfalvy Pál vezetése alatt különösen érdeklődése a görög klasszikus írók felé fordult, az ifjúság körében alakult magyar nyelvgyakorló társaságnak is tagja lett. 1843 júniusában kitűnővel tette le jogi vizsgáit; ezután még egy évig Késmárkon joggyakornok, egy évig mint királyi táblai hites jegyző Pozsonyban volt. 1845-ben köz- és váltóügyvédi oklevelet szerzett, ilyen gyakorlatot azonban nem folytatott.

 
Szabó Károly 1864
 
A nagy tanári kar című szoborcsoport – Arany János, Salamon Ferenc, Szabó Károly, Szász Károly, Szigeti Warga János, Szilágyi Sándor és Tomory Anasztáz szobra – a nagykőrösi Arany János Múzeum előtt. Varga Imre szobrászművész alkotása (1996)[5]

1846-ban Fiuméba ment azzal a szándékkal, hogy tengerész lesz, és a tengerészeti tanfolyam első évfolyamát el is végezte. Ekkor súlyos betegségbe esett, és hazatért szüleihez. Itt teljesen felépülve, 1847 tavaszán Toldy Ferenc meghívására Pestre utazott, és segített neki a Magyar Tudósok Tára című irodalmi vállalkozásában, amely végül kéziratban maradt. Kritikái jelentek meg a szintén részben Toldy által szerkesztett Magyar Szépirodalmi Szemlében. E vállalkozás célja volt az összes magyar író életrajzát és munkáik jegyzékét kiadni. 1848 végéig Toldynál lakott, és mintegy nyolc kötetnyi életrajzot írt, a kézirat a H betűig terjedt. Az év első felében Békés városa tiszti ügyészének választotta; de e hivatalt nem fogadta el, hanem a szabadságharc kitörésekor belépett a Békés vármegyei önkéntes nemzetőrök szabadcsapatába, és a bánáti táborozás alatt több csatában részt vett, így 1849. április-májusban az Aradot ostromló seregben a főhadnagyságig vitte, és néhány hónapig Okolicsány őrnagynak a segédtisztje volt. Különösen kitüntette magát Szenttamás ostrománál, ahol 40 nemzetőrrel lőszert szállított egy honvédszázadnak.

A szabadságharc leverése után egy ideig szülőföldjén húzódott meg; 1850 elején a Teleki-levéltárat rendezte, és április 25-én Geringer báró, saját kérelmére, az egyetemi könyvtárhoz felvette fizetés nélküli gyakornoknak. Közben Toldy Teleki József grófhoz, a Hunyadiak kora rendezéséhez ajánlotta, így az ő közreműködésével jelent meg a mű öt kötete. A gróf halála után (1855) szintén ő rendezett a hátralévő anyagból még négy kötetet sajtó alá; mellékesen régi magyar történeti forrástanulmányokkal és kutatásokkal is foglalkozott. Az év szeptemberében meghívták a nagykőrösi református gimnáziumba, a görög nyelv tanárának. Itt tanított akkor Arany János, Salamon Ferenc, Szilágyi Sándor, akiknek társasága történeti irányú irodalmi működésére még inkább buzdítólag hatott.

1858. december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta (1871. május 17-én lett rendes tag). 1859. november 25-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület alakuló közgyűlése megválasztotta könyvtárnokává. Ekkor Kolozsvárra költözött, és ettől kezdve kutatásait a régi magyar bibliográfiára is kiterjesztette. Könyvtárnoksága mellett a tanári pályával se szakított, előbb a református kollégiumban a görög nyelvet tanította, 1873-tól kezdve pedig a kolozsvári egyetemre a magyar történeti tanszékre nevezték ki. Az 1882–83-as tanévben az egyetem rektora is volt. Sírja a Házsongárdi temetőben található.

Művei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. szeptember 7.)
  2. Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. szeptember 7.)
  3. BnF források (francia nyelven)
  4. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  5. A nagy tanári kar. kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 9.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • RMK (REAL-EOD)
  • Szabó Károly. Az ország tükre 1865. 91-92. old. Online
  • 130 éve hunyt el Szabó Károly történész, irodalomtörténész Archiválva 2021. szeptember 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, mki.gov.hu
  • Schilling Lajos: Szabó Károly emlékezete; Ajtai Ny., Kolozsvár, 1892
  • Szádeczky Lajos: Szabó Károly emlékezete. 1824–1890; Athenaeum Ny., Bp., 1894
  • Szilágyi Sándor: Emlékbeszéd Szabó Károly r. tag felett; Akadémia, Bp., 1896 (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek)
  • Szabó Károly-emlékkönyv; szerk. Szőnyi Éva; OSZK–Gondolat–MKE, Bp., 2020 (Nemzeti téka)