Csárdaszállás
Csárdaszállás község Békés vármegye Gyomaendrődi járásában.
| Csárdaszállás | |||
 | |||
| Csárdaszállás vasútállomás | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Békés | ||
| Járás | Gyomaendrődi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nagy Zsoltné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 5621 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 379 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 7,03 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 54,16 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 52′, k. h. 20° 56′Koordináták: é. sz. 46° 52′, k. h. 20° 56′ | |||
 Csárdaszállás
Pozíció Békés vármegye térképén
| |||
| Csárdaszállás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csárdaszállás témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Békéscsabától északnyugatra, Gyomaendrőd és Mezőberény között fekvő település. Szomszédai: északkelet felől Körösladány, kelet felől Köröstarcsa, délkelet felől Mezőberény, északnyugat felől pedig Gyomaendrőd. Déli, délnyugati és nyugati irányból a két utóbbi városhoz tartozó, jobbára lakatlan külterületek határolják, délnyugat felől a legközelebbi település Hunya, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek egymással.
Megközelítése szerkesztés
Központján áthalad a 46-os főút, így a 4-os főút és a 47-es főút felől, Törökszentmiklós-Mezőtúr, illetve Mezőberény-Békéscsaba felől is ezen közelíthető meg. Szomszédai közül Köröstarcsával a 4233-as út köti össze, Körösladány és Szeghalom felé is ez az út kínál összeköttetést.
Vonattal a MÁV 120-as számú (Budapest–)Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt. Csárdaszállás vasútállomás a vasút állomásainak viszonylatában Gyoma vasútállomás és Mezőberény vasútállomás között található, közúti elérését a 46-os útból délnek kiágazó 46 354-es számú mellékút teszi lehetővé.
Története szerkesztés
Csárdaszállás viszonylag új település. 1952-ben alakult ki Köröstarcsa tanyavilágából. Környéke azonban már ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált őskorból, réz- és bronzkorból, szkíta és avar időkből származó leletek sokasága is bizonyít.
Az 1800-as évek elején állítólag Rózsa Sándor szállt meg néha a község szélén álló csárdában. (A csárda később iskola lett, majd szolgálati lakás.). Idősebb lakosok emlékeznek a földalatti alagútra, amely egy közeli mocsaras részre vezetett. Természetesen lehetséges, hogy nem a híres betyár, hanem más, a törvény elől menekülő emberek egérútja volt az alagút.
1945 előtt csárdaszállási tanyák néven volt ismert. 1945 után földmérők felmérték a tanyákat, közéjük utcákat rajzoltak. A falu nevét a csárdáról kapta.
Az 1980-as évekre virágzó mezőgazdasági falu lett, 8-900 fő lakossal. Híres volt a rizs vetőmag termeléséről.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990-1994: Somodi György (független)[3]
- 1994-1998: Petneházi Bálintné (független)[4]
- 1998-2002: Petneházi Bálintné (független)[5]
- 2002-2006: Petneházi Bálintné (független)[6]
- 2006-2010: Petneházi Bálintné (független)[7]
- 2010-2014: Petneházi Bálint Lászlóné (független)[8]
- 2014-2019: Petneházi Bálint Lászlóné (független)[9]
- 2019-től: Nagy Zsoltné (független)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 388 | 383 | 360 | 356 | 380 | 379 |
| 2013 | 2014 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,3%, református 14,1%, evangélikus 3,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 62,9% (14,1% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 96,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% szerbnek, 1,8% ukránnak, 1,6% németnek, 0,5% szlováknak, 0,3% görögnek, 0,3% lengyelnek, 0,3% románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,4% volt református, 5,8% római katolikus, 2,4% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 48,9% felekezeten kívüli (22,6% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei szerkesztés
Nevezetes személyek szerkesztés
- Itt hunyt el 1988. november 22-én Hangyál Károly, magyar vegyészmérnök.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Csárdaszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Csárdaszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Csárdaszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Csárdaszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ Csárdaszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ Csárdaszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ Csárdaszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
- ↑ Csárdaszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Csárdaszállás Helységnévtár
- ↑ Csárdaszállás Helységnévtár
