Komádi

magyarországi város Hajdú-Bihar vármegyében

Komádi város Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Komádi
Komádi tévétorony
Komádi tévétorony
Komádi címere
Komádi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
Jogállásváros
PolgármesterTóth Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4138
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség4903 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület144,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 00′, k. h. 21° 30′47.000000°N 21.500000°EKoordináták: é. sz. 47° 00′, k. h. 21° 30′47.000000°N 21.500000°E
Komádi (Hajdú-Bihar vármegye)
Komádi
Komádi
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Komádi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Komádi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A település Magyarország keleti részén, Romániához közel, Hajdú-Bihar vármegyében található. Sarkad, Biharkeresztes, Berettyóújfalu és Szeghalom nagyjából azonos távolságra helyezkednek el a településtől (25–30 km). Közigazgatásilag a városhoz tartozik Mihálytelep, Külsőiszap, Gyártelep és Dobaipuszta is.

Folyója a Sebes-Körös, ami kelet-nyugati irányban halad át a város déli részén, körülbelül 12 kilométer hosszan. Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét északi peremén, a Bihari-sík szomszédságában fekszik.[3]

Szomszédai: észak felől Zsáka és Furta [bár utóbbival a közigazgatási területeik, kevés híján ugyan, de nem érintkeznek], kelet felől Magyarhomorog, délkelet felől Biharugra, dél felől Zsadány, délnyugat felől Körösújfalu és Vésztő, nyugat felől Újiráz és Csökmő, északnyugat felől pedig Darvas. Kevés híja van annak, hogy nem határos a területe észak felől még Vekerddel, kelet felől Körösszakállal, nyugat felől pedig Szeghalommal is.

Megközelítése

szerkesztés

A településen észak-déli irányban végighúzódik a Furta-Gyula közti 4219-es út, közúton ezen érhető el a legegyszerűbben mindkét végponti település, illetve a 47-es és a 44-es főutak felől is. Szomszédai közül Újirázzal a 4221-es, Körösújfaluval és Vésztővel a 4222-es, Magyarhomoroggal, Körösszakállal és Biharkeresztessel a 4215-ös út köti össze.

Közigazgatási területén áthalad a MÁV 127-es számú Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonala, amelynek legalább két megállási pontja is volt itt, Dobaipuszta megállóhely és Komádi vasútállomás; előbbi a névadó településrésztől északra, utóbbi pedig a településközponttól bő két kilométerre délre, a Sebes-Körös túlpartján. 2009. december 13-tól (menetrendváltással) azonban a vasútvonal ezen szakaszán megszűnt a személyforgalom.[4][5] [Még tisztázást kíván, de bizonyosnak tűnik, hogy Komádi területén volt Nagytótipuszta 1977 körül megszüntetett vasúti megállóhelye is.]

Története

szerkesztés

Komádit mint magyar települést 1091-ben említették először, majd 1214-ben, amikoris egyik lakosa került a Váradi regestrumba. Ekkor Comad formában jegyezték fel a település nevét. 1243-ban szintén magyar településnek említik, azonban más népcsoportok is élhettek ebben az időben a faluban. A tatárjárás idején a falut kifosztották, felégették, a népet elüldözték. A lakosok a közeli mocsárvidékre menekültek. 1351-ben már nagy faluként említették. Első ismert birtokosa az itt letelepedett Komádi család volt.

1526-ban Kis-Komádit, az akkor már nemes falunak ismert települést a törökök elpusztították. 1600 körül Tarsoly Péter, majd a nagyváradi káptalan volt a falu birtokosa. Bocskai István fejedelem 1605-ben szabad községgé tette Komádit, 1630-ban 2680 lakossal mezőváros lett, nemesi kiváltságokkal, de szabadalmait 1700-ban I. Lipót megvonta.[6] 1715-ben a falu csaknem lakatlanná vált, miután korábban aszály sújtotta a vidéket, és ellenséges csapatok is megtámadták. Nem sokkal ezután már 63 lakosa volt, de később a pestis pusztított a faluban. A folyamatos aszályokkal küzdő lakosságot az 1800-as években négy alkalommal érte el a kolerajárvány.

1842-ben fejezték be a református templom építését. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban mintegy 50 fő vett részt a faluból. 1849-ben több mint 200 hadifogoly elszállásolásáról kellett gondoskodnia a településnek.

A kiegyezés után megindították a Kótpuszta-Nagyvárad-vasútvonal építését. Az első világháború ideje alatt nagyobb események nem történtek a faluban, a hazánkba betörő román hadsereg fosztogatása sem volt számottevő. 1923 novemberében kezdődött meg az áramszolgáltatás a faluban.

Az 1925-ös árvíz áttörte a falu gátját, majd termőföldeket öntött el. A második világháborúban a község körül súlyos harcok folytak, 1944. március végén a németek megszállták a falut. Ugyanazon év október 6-án 6 napig tartó szüntelen harc kezdődött a bel- és külterületen egyaránt. Az oroszok nem szállták meg Komádit, mivel a falut elhagyó németek nyomába eredtek. 1956-ban a falun belül voltak szervezkedések, azonban harcra nem került sor. Az 1990-es években az ipari létesítmények megszűntek. 2001. július 1-jén Komádi városi rangot kapott.

Az 1800-as években alakult kendergyár többször gazdát cserélt, bezárt és újra kinyitott. Az idők folyamán több gyárat is hozzácsatoltak. A „Kenderfonógyárban” később bútorlapokat is gyártottak. A gyár jól működött, biztos munkahely volt a falunak, az 1980-as években nagyjából 600 munkást foglalkoztatott. Azonban az eladósodása miatt 1992-ben bezárta kapuit. A gyárat felszámolták, kevesebb, mint az értékének 10%-áért.

1991-ben a gyárak és munkahelyek megszűnése miatt egy varroda épült a faluban, amely a modern gépeken dolgoztat több mint 700 fiatalt.

A településen több malom (szélmalom, gőzmalom, hengermalom) is üzemelt, emellett áramfejlesztők és téglaégetők is voltak Komádiban. Mára ezekből már egy sem üzemel.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Szabó György független[7]
1994–1998 független[8]
1998–2002 független[9]
2002–2006 Pénzes László független[10]
2006–2010 MSZP[11]
2010–2014 Tóth Ferenc Fidesz-KDNP[12]
2014–2019 Fidesz-KDNP[13]
2019–2024 Fidesz-KDNP[1]
2024-től Fidesz-KDNP

Népessége

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
5579
5485
5421
4990
4959
4903
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,5%-a magyarnak, 7,1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (22,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,1%, református 38,9%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 24,5% (29,6% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,1% ukránnak, 0,1% ruszinnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,7% volt református, 3% római katolikus, 0,4% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 0,6% evangélikus, 0,1% ortodox, 19,4% felekezeten kívüli (43,5% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

szerkesztés

A Hősök terén álló református temploma 1842-ben épült a korábbi, 1839-ben leégett templom helyén. Berendezése is a 19. századból való. Közelében áll az 1848–1849-es emlékmű, Győrfi Lajos szobrászművész alkotása.

1552-ben készült az a nemesi tarsoly, amelynek rákmotívumos díszítése szolgált alapul a később kialakult, komádi rákos hímzés néven ismert, csak itt jellemző díszítőművészeti stílusnak. Már a 18. század elejéről ismertek rákos hímzéssel készült úrasztali terítők. A motívum terjedését elősegítette, hogy Komádi lakossága hagyományosan rákászatáról vált ismertté, egyik fő bevételi forrásuk lett, és így kerülhetett be a rák a település korábbi címerébe is.[17]

Az ismert források szerint 1891-ben rendezték meg az első komádi vásárt. Hamar nagy híre lett, mivel nem csak mindennapi eszközök, hanem állatok is gazdát cseréltek. Szinte minden vásárnál tele volt a vásártér, Erdélyből is rendszeresen érkeztek vevők és kereskedők. A vásár hamar kinőtte a vásárteret, áthelyezték a malom és a védgát között lévő hatalmas legelőre. 1939-től ez lett a komádi vásár végleges helye. A korábbi vásártér helyén 1938-ban megépítették a Horthy Miklós népiskolát és a tanítói lakásokat, ebédlőt és hálótermeket is magában foglaló népiskolai nevelőintézetet (az országban az első ilyen jellegű intézményt).

A komádi tévétorony 1968-ban épült, Magyarország egyik legmagasabb vasbeton-szerkezetű épülete, hivatalos magassága 185,5 méter.[18][19] A torony alapja 5 méteres mélységű, 21,5 méter sugarú betonlap, ami az egész szerkezet stabilitását biztosítja. Közreműködésével valósul meg Kelet-Magyarország digitális és analóg rádió-televízió műsorszórási lefedése. Ma az Antenna Hungária Rt komádi tévéállomása.

Híres emberek

szerkesztés
  1. a b Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 25.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 266. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Komádi megszűnt állomás
  5. Komádiba ismét vonattal?. [2018. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 1.)
  6. Magyarország vármegyéi és városai: Bihar vármegye és Nagyvárad. Budapest: Apollo Irodalmi Társaság. 1901. 102. o.  
  7. Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  9. Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  10. Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  11. Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  12. Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  13. Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  14. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. Komádi Helységnévtár
  16. Komádi Helységnévtár
  17. V. Szathmári Ibolya: Komádi hímzés. Kézműves Alapítvány (2015. február 18.) (Hozzáférés: 2024. július 1.)
  18. Komádi TV-torony, komadi.hu
  19. Videó: A látványától is beleszédül, ahogy a komádi tévétornyot szerelik Archiválva 2018. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, haon.hu
  • Makai Sándor: Komádi története és népélete. Békéscsaba: Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház. 2001. ISBN 963-00-7478-8  

További információk

szerkesztés