Komádi
Komádi város Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Komádi | |||
![]() | |||
A komádi TV-torony (2017) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Tóth Ferenc (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4138 | ||
Körzethívószám | 54 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4990 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 36,92 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 144,65 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 00′ 05″, k. h. 21° 29′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 05″, k. h. 21° 29′ 17″ | |||
Komádi weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Komádi témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
FekvéseSzerkesztés
A település Magyarország keleti részén, Romániához közel, Hajdú-Bihar vármegyében található. Sarkad, Biharkeresztes, Berettyóújfalu és Szeghalom nagyjából azonos távolságra helyezkednek el a településtől (25–30 km). Közigazgatásilag a városhoz tartozik Mihálytelep, Külsőiszap, Gyártelep és Dobaipuszta is.
Folyója a Sebes-Körös, ami kelet-nyugati irányban halad át a város déli részén, körülbelül 12 kilométer hosszan. Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét északi peremén, a Bihari-sík szomszédságában fekszik.[3]
Szomszédai: észak felől Zsáka és Furta [bár utóbbival a közigazgatási területeik, kevés híján ugyan, de nem érintkeznek], kelet felől Magyarhomorog, délkelet felől Biharugra, dél felől Zsadány, délnyugat felől Körösújfalu és Vésztő, nyugat felől Újiráz és Csökmő, északnyugat felől pedig Darvas. Kevés híja van annak, hogy nem határos a területe észak felől még Vekerddel, kelet felől Körösszakállal, nyugat felől pedig Szeghalommal is.
MegközelítéseSzerkesztés
A településen észak-déli irányban végighúzódik a Furta-Gyula közti 4219-es út, közúton ezen érhető el a legegyszerűbben mindkét végponti település, illetve a 47-es és a 44-es főutak felől is. Szomszédai közül Újirázzal a 4221-es, Körösújfaluval és Vésztővel a 4222-es, Magyarhomoroggal, Körösszakállal és Biharkeresztessel a 4215-ös út köti össze.
Közigazgatási területén áthalad a MÁV 127-es számú Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonala, amelynek legalább két megállási pontja is volt itt, Dobaipuszta megállóhely és Komádi vasútállomás; előbbi a névadó településrésztől északra, utóbbi pedig a településközponttól bő két kilométerre délre, a Sebes-Körös túlpartján. 2009. december 13-tól (menetrendváltással) azonban a vasútvonal ezen szakaszán megszűnt a személyforgalom.[4][5] [Még tisztázást kíván, de bizonyosnak tűnik, hogy Komádi területén volt Nagytótipuszta 1977 körül megszüntetett vasúti megállóhelye is.]
TörténeteSzerkesztés
Komádit, mint magyar települést 1091-ben említik először, majd 1214-ben, amikor is egyik lakosa került a Váradi regestrumba. Ekkor Comad formában jegyezték fel a település nevét. 1243-ban szintén magyar településnek említik, azonban más népcsoportok is élhettek ebben az időben, a faluban. A tatárjárás idején a falut a tatárok, kifosztották, felégették, a népet elüldözték. A lakosok a közeli mocsárvidékbe menekültek. 1351-ben már nagy faluként van nyilvántartva. Az első ismert birtokosok kik megtelepedtek itt, a Komádi család volt, valószínűleg innen származik a település neve is. 1526-ban Kis-Komádit, az akkor már nemes falunak ismert települést a törökök elpusztították, ezen időkben veszett el a híres „Rákos-hímzés”, ami nemes ereklye volt. 1630-ban 2680 lakossal mezőváros lett, nemesi privilégiummal. 1715-ben a falu szinte teljesen lakatlanná válik, mivel az előző időkben aszály volt a vidéken, sőt ellenséges csapatok is támadják. Nem sokkal ezután már 63 lakosa volt a falunak majd két évvel később a pestis pusztított a faluban. Ezek után a folyamatos aszályokkal küzdő lakosság az 1800-as években sem nyugodhatott meg, hiszen akkor kolerajárvány volt ami még háromszor ismétlődött meg.
1842-ben fejezik be a református templom építését. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban mintegy 50 fő vett részt a faluból. 1849-ben több mint 200 hadifogoly elszállásolásáról kellett gondoskodnia a településnek.
A kiegyezés után megindították a Kótpuszta-Nagyvárad vasútvonal építését. Az első világháború ideje alatt nagyobb események nem történtek a faluban, a hazánkba betörő román hadsereg fosztogatása sem volt számottevő. 1923. novemberében kezdődött meg az 'áramszolgáltatás a faluban, bár a lámpák órától és évszaktól megfelelően égtek.
Az 1925-ös árvíz áttörte a falu gátját, majd termőföldeket öntött el hatalmas magasságban. A második világháborúban a község körül súlyos harcok folytak, 1944 március végén a németek megszállták a falut. Ugyanazon év október 6-án 6 napig tartó szüntelen harc kezdődött, mind a bel- és mind a külterületeken is. Az oroszok nem szállták meg a falut, mivel a németek üldözése volt a fontosabb feladatuk. 1956-ban csak a falun belül voltak szerveződések, azonban harcra nem került sor. Az 1990-es években az ipari létesítmények megszűntek. 2001. július 1-jétől Komádi városi rangot kapott.
(Dr. Makai Sándor könyve alapján)
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
Időszak | Polgármester | Párt |
---|---|---|
1990–1994 | Szabó György | független[6] |
1994–1998 | független[7] | |
1998–2002 | független[8] | |
2002–2006 | Pénzes László | független[9] |
2006–2010 | MSZP[10] | |
2010–2014 | Tóth Ferenc | Fidesz-KDNP[11] |
2014–2019 | Fidesz-KDNP[12] | |
2019-től | Fidesz-KDNP[1] |
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,5%-a magyarnak, 7,1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (22,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,1%, református 38,9%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 24,5% (29,6% nem válaszolt).[14]
NevezetességeiSzerkesztés
- A komádi vásár:
Az ismert források szerint 1891-ben rendezték meg az első vásárt a faluban. A vásárnak hamar nagy híre lett, mivel nem csak a mindennapi eszközöket árultak, hanem állatokat is vehettek a vásárlók. Szinte minden vásárnál tele volt a vásártér, Erdélyből is rendszeresen érkeztek vevők és kereskedők. A vásár hamar kinőtte magát a vásártérről. (Így annak helyébe 1938-ban megépítették a Horthy Miklós népiskolát és népiskolai nevelőintézetet. Ebben tanítói lakásokat, ebédlőt és hálótermeket is létrehoztak. Ez az országban az első ilyen intézmény volt.) Tehát a vásárt áthelyezték a Malom és a védgát között lévő hatalmas legelőre. Végül 1939-től ez lett a komádi vásár végleges helye, melyet filmekben és könyvekben is gyakran emlegetnek.
- A TV-torony
A komádi Tv torony 1968-ban épült, hivatalos magassága 185,5 méter. Magyarország egyik legmagasabb vasbeton szerkezetű építménye. A torony alapja 5 méteres mélységű, 21,5 méter sugarú betonlap, ami az egész szerkezet stabilitását biztosítja. Közreműködésével valósul meg Kelet-Magyarország digitális és analóg rádió-televízió műsorszórási lefedése.
IparaSzerkesztés
- A kendergyár
Az 1800-as években alakult gyár többször gazdát cserélt, bezárt és újra kinyitott. Az idők folyamán több gyárat is hozzácsatoltak. A „Kenderfonógyárban” később bútorlapokat is gyártottak. A gyár jól működött, biztos munkahely volt a falunak. A ’80-as években nagyjából 600 munkást foglalkoztatott. Azonban az eladósodása miatt 1992-ben bezárta kapuit. A gyárat felszámolták, kevesebb, mint az értékének 10%-áért.
- Varroda
1991-ben a gyárak és munkahelyek megszűnése miatt egy varroda épült a faluban, amely a modern gépeken dolgoztat több mint 700 fiatalt.
- Malom:
A városban több malom is üzemelt, mint például szélmalom, gőzmalom, hengermalom. Ezek termény őrlésére szolgáltak, voltak áramfejlesztők, sőt téglaégetők is. Mára ezekből már egy sem üzemel.
LátnivalókSzerkesztés
- Református templom (Hősök tere): 1839-ben épült a korábbi leégett templom helyén. A berendezés is a 19. századból való.
- 1848–49-es emlékmű: Győrfi Lajos szobrászművész alkotása
- Antenna Hungária Rt Komádi TV-állomás: hivatalosan 185,5 méter magas[15][16] Magyarország egyik legmagasabb vasbeton szerkezetű épülete.
- A Sebes-Körös.
Híres emberekSzerkesztés
- Itt született 1888-ban Ötvös Béla író, hírlapíró, szerkesztő, lapkiadó.
- Itt született 1958. május 9-én Szécsi Magda keramikus, író, grafikus, festő, illusztrátor.
- Itt született 1962. október 9-én Varga Éva Jászai Mari-díjas magyar színésznő
- Itt született Sulyok István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület első püspöke.
- Itt született 1971. október 2-án Balázs Gyula (Kowalsky), szövegíró, énekes, a Kowalsky meg a Vega alapítója és frontembere.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 266. o. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Komádi megszűnt állomás
- ↑ Komádiba ismét vonattal?. [2018. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 1.)
- ↑ Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
- ↑ Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Komádi Helységnévtár
- ↑ Komádi TV-torony, komadi.hu
- ↑ Videó: A látványától is beleszédül, ahogy a komádi tévétornyot szerelik Archiválva 2018. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, haon.hu