Tarsoly
A tarsoly eredetileg széles táska, tarisznya vagy erszény volt.[1] A későbbiekben a magyar huszárok öltözékéhez tartozott dísztáska elnevezése lett. A tarsoly derékra övezett szíjazatról térdhajlásig fityegett alá (a szablyával együtt). Eredetileg pénz, élelmiszer illetve lőszerek hordására szolgált. Külföldön is elterjedt, főként a huszárságnál.
A honfoglalás korábanSzerkesztés
A magyar honfoglaló lovasok a szablyát, a készenléti íjtegezt és a nyíltartó tegezt (puzdra), a tarsollyal együtt az övükön felfüggesztve az oldalukon hordták. "Már korábban kialakult a honfoglalók művészetének sajátos egységes stílusa, miként a különböző törzsek is szövetségben egyesültek. Ez a stílus mindegyik elődjétől meg is különbözteti a magyarság korai művészetét. A jellegzetesen magyar, méltóságot jelző tarsolyok díszítésmódja szépen példázza a sokféleség és az egység együttes megvalósítását. A különálló veretekkel fedett bőrtarsoly (pl. Újfehértó-Micskepusztáról, Budapest-Farkasrétről) ornamentális rendszere az egész tarsolyt borító tarsolylemezek némelyikén (pl. Félegyháza, Szolnok-Strázsahalom) is megjelenik, s alighanem ebből indult ki a központi elrendezésű kompozíció. Más tarsolylemezeket a zárószíjat utánzó sáv oszt két szimmetrikus félre (Eperjeske), egy harmadik típusban pedig a palmetták textilmintára emlékeztető végtelen láncolatba fonódnak össze (Galgóc, Szolyva, Bodrogvécs, Bana). A különféle kompozíciós sémák alkalmazása a Kárpát-medencében a legkülönbözőbb mesterek kezén nagyobb lélegzetű ornamentális kompozíciók összefüggésében jelentek meg. A honfoglalás kori magyar fémművesség stílusát az elődökétől jól felismerhetően megkülönbözteti az ornamens elegáns, éles elhatárolása, a stilizált díszítő elemek megsokszorozására való hajlam, továbbá az állatalakok leegyszerűsített, stilizált, lendületes vonalrajzú sziluett-jellege."[2] A tarsolylemezek gyakran művészi megformálású ötvöstárgyak.
A huszártarsoly leírásaSzerkesztés
Az övről a tarsoly szíjon csüngött le, s ezt a szíjat is veretekkel díszítették. Ez a szíj egyúttal a tarsoly zárásához is szolgált. A tarsoly szőttes textilből, nemezből, de legtöbbször bőrből készült. A tarsolyban a tűzszerszámokat (apró készségeket, a kovát, taplót és a csiholóacélt) tartották. A magyar honfoglaló lovasok a szablyát, az íjtegezt és a nyíltartó tegezt (puzdra), a tarsollyal együtt az övükön felfüggesztve, oldalukon hordták.
Tarsolyok galériájaSzerkesztés
Az 1815-ben elhunyt Jean-Jacques Desvaux de Saint-Maurice tábornok tarsolya, rajta Bonaparte Napóleon koronájával és sasával
A tarsolylemezSzerkesztés
A tarsolyok nagy részénél a fedelet teljesen befedő tarsolylemez díszítette. Ezeken mutatkozott meg a legszebben a magyar ötvösök leleményessége. A tarsolylemez a honfoglalás kori tarsolyok jellegzetes, fémből, egyedi ötvösmunkával készült fedőlapja.A tarsolylemezzel díszített tarsoly a honfoglaló magyarság jellegzetessége. Feltételezhető, hogy tarsolylemezt közülük is csak a vezető réteg tagjai hordtak, esetleg közülük is csak bizonyos törzshöz tartozók. Ezt támasztja alá, hogy eddig viszonylag kevés, mintegy 43 db tarsolylemez került elő, viszont azonos környékről gyakran több is.
A 8-10. században a Volgai Bolgárország ellenőrizte az Urál hegység mindkét oldalán, egészen északra vezető kereskedelmi útvonalakat. A szkíta népek által lakott területekre irányuló kereskedelmi expedícióknak lehettek magyar résztvevői is – akik ebben az időben a volgai bolgárok melletti törzsi szálláshelyeken láktak -, így kerülhettek a marikhoz, komi-permjákokhoz, hantikhoz „a magyarok által kedvelt tárgyak: tarsolylemezek, tálak (...) (Veszelov-tanyai tarsolylemez, permi tarsolylemez, szalehardi tál)”.[3]
Feltárt tarsolyokSzerkesztés
Tarsolylemezes és veretes tarsolyok:
- banai
- bárándi
- besenyőtelki
- bodrogszerdahelyi (veretes)[4][5]
- bodrogvécsi
- budapest-farkasréti
- bugyi-felsőványi[6]
- csernyigovi
- dunavecse-fehéregyházi
- eperjeskei 2
- eperjeskei 3
- galgóczi[7]
- izsáki
- karosi 9 (veretes; Karos-Eperjesszög I. temető 9. sír)[8]
- karosi 11 (veretes; Karos-Eperjesszög II. temető 11. sír)[9][8]
- karosi 29
- karosi 41 (veretes; Karos-Eperjesszög II. temető 41. sír)[10][8]
- karosi 52
- karosi 61 (veretes; Karos-Eperjesszög II. temető 61. sír)[8]
- kenézlői 3
- kenézlői 14
- kenézlői 28
- kiskunfélegyházi
- kiszombori
- krjukovó-kuzsnovói mordvin (veretes)[11][12]
- panovói mordvin[13]
- przemysli
- permi[14][15]
- rakamazi
- rétközberencsi
- szolnok-strázsahalmi
- szolyvai
- tarcali
- tiszabezdédi
- tiszaeszlár-bashalmi
- tiszaeszlár-bashalmi II.
- tiszanánai
- tiszavasvári
- túrkevei Ecsegpuszta Bokroshalom
- túrkevei II.
- tuzséri
- újfehértói Micskepuszta
- veszelovói (őscseremisz temető)[16]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Tájszavai: tasoly, tassoly
- ↑ Sulinet
- ↑ Sudár 92. o.
- ↑ Bodrogszerdahelyi (Révész L.). [2005. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 1.)
- ↑ Egy másik kép: „A bodrogszerdahelyi tarsoly helyreállítása.” László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete (1944), 329. o.
- ↑ Bugyi-felsőványi tarsolylemez (aranyozott ezüstötvözet)
- ↑ Galgóci tarsolylemez. [2016. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 15.)
- ↑ a b c d Révész L.
- ↑ Tarsolyveretek, 11. sír. [2016. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 18.)
- ↑ Tarsolyveretek, 41. sír. [2016. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 18.)
- ↑ Veretes. [2016. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 28.)
- ↑ A veretes bőrtarsoly színes fényképe megtalálható A honfoglalók viselete (2014) c. könyv 163. oldalán.
- ↑ Mordvin temető. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 30.)
- ↑ „Halotti félmaszkká átalakított tarsolylemez a Káma vidékéről (Permi Egyetemi Múzeum).”
- ↑ Sudár 85. o.
- ↑ Veszelov-tanya melletti temetőből (Oroszország). [2005. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 18.)
Források, hivatkozásokSzerkesztés
- ↑ Révész L.: Révész László: A karos-eperjesszögi veretes tarsolyok helyreállítása. HONFOGLALÁS KORI VERETES TARSOLYOK KAROSRÓL. arpad.abtk.hu
- Türk Attila 2013: Archäologische Daten zu einigen Details der Taschen- und Feuergerätefunde des 10. Jahrhunderts im Karpatenbecken im Spiegel ihren osteuropäischen Analogien. Slov. Arch. 61/1, 177–198.
- ↑ Sudár: szerk.: Sudár Balázs: Magyarok a honfoglalás korában. Magyar őstörténet 2.. Budapest, Helikon, 2015.
- László Gyula: Árpádok népe – A tarsolyokról Archiválva 2006. december 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Tarsolyosok Archiválva 2007. január 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- sulinet.hu