Rétközberencs
Rétközberencs község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban, a Rétköz keleti részén, Kisvárdától 10 km-re.
| Rétközberencs | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Kisvárdai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bagin László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4525 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1077 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 67,78 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,8 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 12′, k. h. 22° 01′Koordináták: é. sz. 48° 12′, k. h. 22° 01′ | |||
 Rétközberencs
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Rétközberencs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rétközberencs témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Története szerkesztés
A mai nevét 1898-ban vette fel, korábban Berencs néven említették. Írásos dokumentumokban 1289-ben olvasható először a Berencs névvel, de már kb. 5000 éve is lakott terület volt. A régészeti kutatások során több újkőkori edény és szerszám, bronzkori harcicsákány és arany ékszer került elő, valamint teljes épségben két honfoglalás kori sírt sikerült megmenteni az utókor számára. A történelem folyamán több család is birtokolta, többek között a Várady, Bacskay, Esterházy és Vay családok. A polgármesteri hivatal épülete is egy nemesi kúria volt.
A falut a Tisza szabályozásáig mocsaras terület vette körül, amely természetes védelmet nyújtott az ellenséggel szemben, ezért soha nem foglalták el. A szabályozás után megnövekedett a termőterületek nagysága, amire szükség is volt, hiszen a lakosság létszáma folyamatosan emelkedett. Az itt lakó emberek gyűjtögetésből, halászatból, nádvágásból és később főként a mezőgazdaságból biztosították megélhetőségüket. Az 1800-as években már híressé vált a berencsi káposzta, melyet a régi pecsétekben is szerepeltetnek. A reformáció óta a község lakosainak többsége református vallású. A református templom építésének pontos ideje nem ismert, de a középkori templomból megmaradt részek ma is benne vannak a templom épületében. 1779-ben renoválták, majd 1887-ben kelet felé bővítették, és ekkor építették a ma is álló tornyot.
A rendszerváltás óta a község jelentős fejlődésen ment keresztül. Megépült a vezetékes ivóvízhálózat, a gáz- és telefonhálózat, az utak 90%-át szilárd útburkolattal fedték. 1997-ben sokak szerint a környék egyik legszebb általános iskolája, majd 1999-ben orvosi rendelő és szolgálati lakás épült. Az önkormányzat további tervei közé tartozik egy Kékcse-Rétközberencs összekötő út megépítése, így könnyen megközelíthető lenne a Bodrogköz vagy a megye bármelyik területe. A lakosság nagy része még mindig a mezőgazdaságból él. Mint a többi szabolcsi faluban, itt is gondot okoz a munkanélküliség, de ezt valamelyest mérsékelték a községben megtelepedett vállalkozások. A vállalkozások számára csábító lehet, hogy a község része az adózási előnyöket nyújtó Záhony Vállalkozási övezetnek.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Kovács Károly (független)[3]
- 1994–1998: Kovács Károly (független)[4]
- 1998–2002: Kovács Károly (független)[5]
- 2002–2006: Kovács Károly (független)[6]
- 2006–2010: Kovács Károly (független)[7]
- 2010–2014: Kovács Károly (független)[8]
- 2014–2019: Zborai Tiborné (független)[9]
- 2019-től: Bagin László (független)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1105 | 1076 | 1057 | 1076 | 1070 | 1077 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,6%-a magyarnak, 27,4% cigánynak mondta magát (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13,9%, református 63,6%, görögkatolikus 3,5%, felekezeten kívüli 5% (9% nem válaszolt).[11]
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 4,6% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% horvátnak, szerbnek és görögnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12,1% volt római katolikus, 57,8% református, 2,2% görög katolikus, 5,7% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 5,4% felekezeten kívüli (16,6% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei szerkesztés
- Református temploma 1887-ben épült.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Rétközberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Rétközberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Rétközberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Rétközberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rétközberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rétközberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rétközberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Rétközberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Rétközberencs Helységnévtár
- ↑ Rétközberencs Helységnévtár
