Wikipédia

Báránd

magyarországi község Hajdú-Bihar vármegyében
Ez a szócikk a Hajdú-Bihar megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Báránd (egyértelműsítő lap).

Báránd község Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.

Báránd
Báránd címere
Báránd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásPüspökladányi
Jogállás község
Polgármester Dr. Kovács Miklós (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4161
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség2414 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség59,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Báránd (Magyarország)
Báránd
Báránd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 35″, k. h. 21° 13′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 35″, k. h. 21° 13′ 41″
Báránd (Hajdú-Bihar vármegye)
Báránd
Báránd
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Báránd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Báránd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése Szerkesztés

Debrecentől 50 kilométerre fekszik, a vármegye délnyugati részén, a Nagy-Sárrét északi vidékén. Közigazgatási területe, 2014-es statisztikai adatok szerint 4265 hektár.

Megközelítése Szerkesztés

Áthalad rajta a 42-es főút (amely ezen a szakaszon európai útnak is minősül, E60-as számozással); ez az út Püspökladánynál ágazik le a Budapesttől Debrecenen át az ukrán határig vezető 4-es főútból és ezen közelíthető meg az ártándi határátkelő is. Áthalad még a településen a 4801-es út is, amely Kabával (és azon keresztül Debrecen térségével) biztosít közúti összeköttetést.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonala érinti, ennek révén közvetlen vasúti összeköttetése van mind Budapest, mind az országhatár irányába; a településen a vasútvonalnak egy megállási pontja van. Báránd vasútállomás a belterület északi széle mellett helyezkedik el, közúti elérését a 4801-es útból kiágazó 48 301-es számú mellékút teszi lehetővé.

Bárándot autóbuszjárat köti össze Püspökladánnyal, illetve Földessel.

 
Polgármesteri hivatal

Története Szerkesztés

Báránd már a középkorban a Nagyváradi római katolikus egyházmegye birtoka volt, neve Sarand, Carand, Zarand, Barand változatokban fordult elő.

1332–1336 között a pápai tizedjegyzékben már szerepelt, tehát ekkor már egyháza is volt.

1573-ban Fráter György birtoka volt, aki el akarta cserélni a Bajoniakkal, de a csere elmaradt, mert azután is a nagyváradi püspök maradt a földesura.

A 19. század elején a kolozsvár-budapesti gyorskocsi egyik fontos állomása itt volt Bárándon.

Az 1900-as évek elején feljegyezték a település régi dűlőinek neveit is; melyek az Inacs, Kincses, Papérhát, Deáksziget és Peres nevű dülők voltak.

A 20. század elején Bihar vármegye Sárréti járásához tartozott.

1910-ben 4022 lakosából 4019 magyar volt. Ebből 697 római katolikus, 3239 református, 72 izraelita volt.

Közélete Szerkesztés

Polgármesterei Szerkesztés

Időszak Polgármester Párt Megjegyzés
1990–1994 Farkas Ferenc független[3]
1994–1998 független[4]
1998–2002 független[5]
2002–2006 Kiss Sándor Fidesz[6]
2006–2010 Kiss Sándor Fidesz[7]
2010–2012 Kiss Sándor Fidesz-KDNP[8] a képviselő-testület feloszlatta magát[9]
2012–2014 Dr. Kovács Miklós független[10] Időközi választás: 2012. június 10.
2014–2019 Fidesz-KDNP[11]
2019–től Fidesz-KDNP[1]

Népesség Szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2021 között
Lakosok száma
2667
2635
2631
2414
2013201420152021
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[12] de kisebb roma közösség is él itt

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,8%, református 63,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,8% (15,8% nem válaszolt).[13]

2014-es statisztikai adatok szerint az akkori lakosságszáma 2635 fő volt, melyből az aktív korúak száma 1976 főt, a fiatalkorúaké 703 főt, az idősekét 597 főt tett ki. A népesség döntő része magyarnak vallotta magát; a foglalkoztatottság mértéke 50% volt.

Infrastruktúra Szerkesztés

A település infrastrukturális ellátottsága nagy fejlődésnek indult. A falun áthaladó nemzetközi főút kedvez a fellendülőben levő falusi turizmusnak. A faluban szinte mind az 1160 lakás be van kapcsolva a vezetékes ivóvízellátásba; vezetékes gázzal a lakások 85%, telefonnal, mobiltelefonnal 89-100%-a rendelkezik. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése befejeződött 2014-ben. A folyékony és szilárd kommunális hulladék a Berettyóújfalui szemétlerakó telepre kerül, szemétszállító autóval. A burkolt portalanított utak aránya 37%. Az utóbbi években készült a legtöbb útburkolat. Elkészült a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésének megvalósítása.A fejlesztési elképzelések között megkülönböztetett fontosságú az útalapkészítés, útlefedés.

Sport Szerkesztés

A Bárándi Sport Egyesület fő ágai:

Műemlékek Szerkesztés

  • Református temploma - 1612-ben épült. 1775-ben kibővítették, tornyát néhány évvel később emelték.
  • Római katolikus temploma - 1747-ben épült, 1891-ben gróf Csáky Miklós költségén kibővítették.
  • A főtéren barokk Nepomuki Szent János szobor, Szent István szobor, második világháborús hősi emlékmű és Kossuth szobor látható.
  • Polgármesteri Hivatal 1910-ben épült műemléknek, előterjesztett épülete
  •  

    Nepomuki Szt. János szobra

  •  

    Református templom

  •  

    A bárándi római katolikus templom. Nagyboldogasszony tiszteletére épült 1747 és 1752 között

  •  

    Körtvélyessy kút Bárándon

Híres szülöttei Szerkesztés

Testvérvárosai Szerkesztés

Források Szerkesztés

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Jegyzetek Szerkesztés

  1. ↑ a b Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  6. ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  7. ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  8. ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  9. ↑ Feloszlatta magát a bárándi képviselő-testület. (Hozzáférés: 2012. április 5.)
  10. ↑ Báránd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. június 10. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  11. ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Báránd Helységnévtár

További információk Szerkesztés

Ajánlott irodalom Szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Báránd&oldid=26458688”