Báránd

magyarországi község Hajdú-Bihar vármegyében

Báránd község Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.

Báránd
Báránd címere
Báránd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásPüspökladányi
Jogállásközség
PolgármesterDr. Kovács Miklós (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4161
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség2262 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség59,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 17′ 35″, k. h. 21° 13′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 35″, k. h. 21° 13′ 41″
Báránd (Hajdú-Bihar vármegye)
Báránd
Báránd
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Báránd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Báránd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Debrecentől 50 kilométerre fekszik, a vármegye délnyugati részén, a Nagy-Sárrét északi vidékén. Közigazgatási területe, 2014-es statisztikai adatok szerint 4265 hektár.

Megközelítése

szerkesztés

Áthalad rajta a 42-es főút (amely ezen a szakaszon európai útnak is minősül, E60-as számozással); ez az út Püspökladánynál ágazik le a Budapesttől Debrecenen át az ukrán határig vezető 4-es főútból és ezen közelíthető meg az ártándi határátkelő is. Áthalad még a településen a 4801-es út is, amely Kabával (és azon keresztül Debrecen térségével) biztosít közúti összeköttetést.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonala érinti, ennek révén közvetlen vasúti összeköttetése van mind Budapest, mind az országhatár irányába; a településen a vasútvonalnak egy megállási pontja van. Báránd vasútállomás a belterület északi széle mellett helyezkedik el, közúti elérését a 4801-es útból kiágazó 48 301-es számú mellékút teszi lehetővé.

Bárándot autóbuszjárat köti össze Püspökladánnyal, illetve Földessel.

 
Polgármesteri hivatal

Története

szerkesztés

Báránd már a középkorban a Nagyváradi római katolikus egyházmegye birtoka volt, neve Sarand, Carand, Zarand, Barand változatokban fordult elő.

13321336 között a pápai tizedjegyzékben már szerepelt, tehát ekkor már egyháza is volt.

1573-ban Fráter György birtoka volt, aki el akarta cserélni a Bajoniakkal, de a csere elmaradt, mert azután is a nagyváradi püspök maradt a földesura.

A 19. század elején a kolozsvár-budapesti gyorskocsi egyik fontos állomása itt volt Bárándon.

Az 1900-as évek elején feljegyezték a település régi dűlőinek neveit is; melyek az Inacs, Kincses, Papérhát, Deáksziget és Peres nevű dülők voltak.

A 20. század elején Bihar vármegye Sárréti járásához tartozott.

1910-ben 4022 lakosából 4019 magyar volt. Ebből 697 római katolikus, 3239 református, 72 izraelita volt.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
Időszak Polgármester Párt Megjegyzés
1990–1994 Farkas Ferenc független[3]
1994–1998 független[4]
1998–2002 független[5]
2002–2006 Kiss Sándor Fidesz[6]
2006–2010 Fidesz[7]
2010–2012 Fidesz-KDNP[8] a képviselő-testület feloszlatta magát[9]
2012–2014 Dr. Kovács Miklós független[10] Időközi választás: 2012. június 10.
2014–2019 Fidesz-KDNP[11]
2019–2024 Fidesz-KDNP[1]
2024– Fidesz-KDNP[12]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2667
2635
2631
2414
2301
2262
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[13] de kisebb roma közösség is él itt

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,8%, református 63,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,8% (15,8% nem válaszolt).[14]

2014-es statisztikai adatok szerint az akkori lakosságszáma 2635 fő volt, melyből az aktív korúak száma 1976 főt, a fiatalkorúaké 703 főt, az idősekét 597 főt tett ki. A népesség döntő része magyarnak vallotta magát; a foglalkoztatottság mértéke 50% volt.

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1% románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,3% volt református, 3,7% római katolikus, 0,4% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 10,6% felekezeten kívüli (38,2% nem válaszolt).[15]

Infrastruktúra

szerkesztés

A település infrastrukturális ellátottsága nagy fejlődésnek indult. A falun áthaladó nemzetközi főút kedvez a fellendülőben levő falusi turizmusnak. A faluban szinte mind az 1160 lakás be van kapcsolva a vezetékes ivóvízellátásba; vezetékes gázzal a lakások 85%, telefonnal, mobiltelefonnal 89-100%-a rendelkezik. A folyékony és szilárd kommunális hulladék a Berettyóújfalui szemétlerakó telepre kerül, szemétszállító autóval. A burkolt, portalanított utak aránya 37%. Az utóbbi években[mikor?] készült a legtöbb útburkolat. 2014-ben elkészült a szennyvízcsatornahálózat kiépítése. A fejlesztési elképzelések között megkülönböztetett fontosságú az útalapkészítés, útlefedés.

A Bárándi Sport Egyesület fő ágai:

Műemlékek

szerkesztés
  • Református temploma - 1612-ben épült. 1775-ben kibővítették, tornyát néhány évvel később emelték.
  • Római katolikus temploma - 1747-ben épült, 1891-ben gróf Csáky Miklós költségén kibővítették.
  • A főtéren barokk Nepomuki Szent János szobor, Szent István szobor, második világháborús hősi emlékmű és Kossuth szobor látható.
  • Polgármesteri Hivatal 1910-ben épült műemléknek, előterjesztett épülete

Híres szülöttei

szerkesztés

Testvérvárosai

szerkesztés
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  1. a b Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 4.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  6. Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  7. Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  8. Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  9. Feloszlatta magát a bárándi képviselő-testület. (Hozzáférés: 2012. április 5.)
  10. Báránd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. június 10. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  11. Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  12. Polgármester-választás. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. Báránd Helységnévtár
  15. Báránd Helységnévtár

További információk

szerkesztés

Ajánlott irodalom

szerkesztés