Ártánd

Ártánd község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Ártánd
Ártánd címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Berettyóújfalui
Jogállás	község
Polgármester	Benkő Sándor (független)
Irányítószám	4115
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	500 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	26,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	19,82 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 07′, k. h. 21° 46′47.116666666667, 21.766666666667
Ártánd Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Ártánd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ártánd témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A Bihari-síkon, a magyar-román határ mellett fekszik, Biharkeresztes város keleti szomszédságában, utóbbihoz olyan közel, hogy belterületeik összeérnek. További szomszédai: észak felől Nagykereki, északkelet felől ez előbbi Nagyzomlin nevű, különálló településrésze, északnyugat felől pedig Bedő. Kelet és dél felől a romániai Nagyvárad agglomerációjához tartozó települések határolják, a legközelebbi szomszédja Bors.

A település jellege síkvidéki, többutcás útifalu.

Itt található – a központtól mintegy három kilométerre keletre – Magyarország egyik legforgalmasabb közúti határátkelőhelye Románia felé.

Megközelítése

A község területén végighúzódik nyugat-keleti irányban a 42-es főút, így az ország távolabbi részei felől ez aleginkább kézenfekvő közúti megközelítési útvonala. A főút azonban az itteni lakott területeket északról elkerüli, központján csak a Biharkeresztes belvárosától idáig húzódó 4218-as út vezet keresztül.

A hazai vasútvonalak közül a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal érinti a települést, de megállási pontja itt nincsen; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség ugyanezen vonal Biharkeresztes vasútállomása.

Története

Árpád-kori település, első fennmaradt írásos említése egy 1075-ből való adományozó levélben található, melyben I. Géza király a falut a garamszentbenedeki apátságnak adta 120 házával együtt. A 13. században egyházas hely volt. A török hódoltság idején elnéptelenedett, s csak a 18. században kezdett újra benépesülni. 1849 augusztusában itt tárgyalt Poeltenberg Ernő honvéd vezérőrnagy Rüdiger orosz tábornokkal a magyar sereg fegyverletételéről.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt
1990–1994	Dávid Imre	független
1994–1998		független
1998–2002		független
2002–2006		független
2006–2010	Benkő Sándor	független
2010–2014		független
2014–2019		független
2019–2024		független
2024–		független

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	493	496	514	584	473	497	500
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

2007-től kezdődően Nagyvárad agglomerációja fokozatosan átnyúlt a határon, számos nagyváradi kezdett telket vásárolni és házat építeni Ártándon (és több környező településen is), a határmenti ingatlanárak ugyanis rendkívül kedvezőek voltak a határ túloldalán, Nagyvárad külvárosaiban vagy a környező falvakban érvényes árakhoz képest. Ennek következtében 2011-ben a falu lakosságának már 8%-a román volt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 3,3% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% örménynek, 7,9% románnak mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,1%, református 49,5%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 11,2% (23,4% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 81,6%-a vallotta magát magyarnak, 9,5% románnak, 1,5% cigánynak, 0,4% németnek, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,1% volt református, 8,9% római katolikus, 1,9% görög katolikus, 1,7% ortodox, 1,1% evangélikus, 2,5% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 5,9% felekezeten kívüli (30% nem válaszolt).

Nevezetességei

• 1953-ban innen került elő egy i. e. 6. századból származó, feltehetően szkíta sírból származó, spártai emlékeket is tartalmazó régészeti leletegyüttes (ártándi lelet). A kincs fegyverekből, ékszerekből és bronz víztartó edényből áll; jelenleg a Budapesti Történeti Múzeumban őrzik.
• Platthy-kúria
• Hodossy-kastély
• Református templom (1822-ben épült, klasszicista stílusú)

Jegyzetek

• Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 178.

További információk

• Ártánd honlapja
• Térkép Archiválva 2009. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben