Ártánd
Ártánd község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
| Ártánd | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Berettyóújfalui | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Benkő Sándor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4115 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 584 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 26,69 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ártánd
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 07′ 27″, k. h. 21° 45′ 33″ | |||
Ártánd
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Ártánd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ártánd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése Szerkesztés
A Bihari-síkon, a magyar-román határ mellett fekszik, Biharkeresztes város keleti szomszédságában, utóbbihoz olyan közel, hogy belterületeik összeérnek. További szomszédai: észak felől Nagykereki, északkelet felől ez előbbi Nagyzomlin nevű, különálló településrésze, északnyugat felől pedig Bedő. Kelet és dél felől a romániai Nagyvárad agglomerációjához tartozó települések határolják, a legközelebbi szomszédja Bors.
A település jellege síkvidéki, többutcás útifalu.
Itt található – a központtól mintegy három kilométerre keletre – Magyarország egyik legforgalmasabb közúti határátkelőhelye Románia felé.
Megközelítése Szerkesztés
A község területén végighúzódik nyugat-keleti irányban a 42-es főút, így az ország távolabbi részei felől ez aleginkább kézenfekvő közúti megközelítési útvonala. A főút azonban az itteni lakott területeket északról elkerüli, központján csak a Biharkeresztes belvárosától idáig húzódó 4218-as út vezet keresztül.
A hazai vasútvonalak közül a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal érinti a települést, de megállási pontja itt nincsen; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség ugyanezen vonal Biharkeresztes vasútállomása.
Története Szerkesztés
Árpád-kori település, első fennmaradt írásos említése egy 1075-ből való adományozó levélben található, melyben I. Géza király a falut a garamszentbenedeki apátságnak adta 120 házával együtt. A 13. században egyházas hely volt. A török hódoltság idején elnéptelenedett, s csak a 18. században kezdett újra benépesülni. 1849 augusztusában itt tárgyalt Poeltenberg Ernő honvéd vezérőrnagy Rüdiger orosz tábornokkal a magyar sereg fegyverletételéről.
Közélete Szerkesztés
Polgármesterei Szerkesztés
| Időszak | Polgármester | Párt |
|---|---|---|
| 1990–1994 | Dávid Imre | független[3] |
| 1994–1998 | független[4] | |
| 1998–2002 | független[5] | |
| 2002–2006 | független[6] | |
| 2006–2010 | Benkő Sándor | független[7] |
| 2010–2014 | független[8] | |
| 2014–2019 | független[9] | |
| 2019-től | független[1] |
Népesség Szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 493 | 496 | 514 | 584 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
2007-től kezdődően Nagyvárad agglomerációja fokozatosan átnyúlt a határon, számos nagyváradi kezdett telket vásárolni és házat építeni Ártándon (és több környező településen is), a határmenti ingatlanárak ugyanis rendkívül kedvezőek voltak a határ túloldalán, Nagyvárad külvárosaiban vagy a környező falvakban érvényes árakhoz képest. Ennek következtében 2011-ben a falu lakosságának már 8%-a román volt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 3,3% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% örménynek, 7,9% románnak mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,1%, református 49,5%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 11,2% (23,4% nem válaszolt).[11]
Nevezetességei Szerkesztés
- 1953-ban innen került elő egy i. e. 6. századból származó, feltehetően szkíta sírból származó, spártai emlékeket is tartalmazó régészeti leletegyüttes (ártándi lelet). A kincs fegyverekből, ékszerekből és bronz víztartó edényből áll; jelenleg a Budapesti Történeti Múzeumban őrzik.
- Platthy-kúria
- Hodossy-kastély
- Református templom (1822-ben épült, klasszicista stílusú)
Jegyzetek Szerkesztés
- Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 178.
- ↑ a b Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
- ↑ Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Ártánd Helységnévtár
További információk Szerkesztés
- Ártánd honlapja
- Térkép Archiválva 2009. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
