Nagykereki

magyarországi község Hajdú-Bihar vármegyében

Nagykereki község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Nagykereki
Bocskai-vár
Bocskai-vár
Nagykereki címere
Nagykereki címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállás község
Polgármester Zilai Károly (független)[1]
Irányítószám 4127
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség1118 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 11′ 14″, k. h. 21° 47′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 14″, k. h. 21° 47′ 16″
Nagykereki (Hajdú-Bihar vármegye)
Nagykereki
Nagykereki
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Nagykereki weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykereki témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A vármegye keleti szélén fekszik, közvetlenül a román határ mellett, természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík északkeleti vidékén.[3]

Különálló településrésze Nagyzomlin, mely a központjától jó 5 kilométerre délre helyezkedik el.

A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Kismarja, dél felől Ártánd, délnyugat felől Bedő, nyugat felől pedig Bojt; kevés híja van annak, hogy nem határos északnyugaton még Hencidával is. Határszéle keleten mintegy 12 kilométer hosszban egybeesik az országhatárral; a legközelebbi település abban az irányban Nagyszántó.

Megközelítése szerkesztés

Itteni szakaszának átadása óta a legfontosabb közúti elérési útvonala az M4-es autóút, mely a belterületétől nem messze északra halad el és csomópontja is van itt; így ezen az ország távolabbi részei felől is könnyen elérhető. Az M4-es egyben itt éri el az országhatárt; hozzá csatlakozva a román oldalon Bors 2 néven épült határátlépő pont, az 5 km hosszú észak-erdélyi autópálya utolsó részeként.

Lakott területén a Debrecen-Biharkeresztes közt húzódó 4808-as út halad keresztül, így a végponti városok felől ezen közelíthető meg; Hencidával a 4813-as út köti össze. Nagyzomlinra a központjából a 48 115-ös számú mellékút vezet.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonal érinti, melynek itt van a végállomása. Nagykereki vasútállomás a község északkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 48 315-ös számú mellékút teszi lehetővé.

Története szerkesztés

A falu Árpád-kori megtelepedését régészeti leletek bizonyítják. Eredeti neve Kereki volt. A helynév a kör alakú erdőt jelentő kerek szavunk származéka. Megtelepítői a későbbi Ártándy család ősei. Korai templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték. A váradi püspöknek fizetett tized összege szerint a 13. század végére még kis falu.

Az Ártándyak korábban csak palánkkal védett földesúri kúriájából az 1440-es évekre várkastély épült ki, melyben a birtokos család lakott. A 16. század elején országos szerepre emelkedett család tizenegy faluból álló uradalmának központja.

Bocskai István felesége, Hagymássy Katalin révén kapja meg a várat. Az 1592-től váradi főkapitányi tisztet elnyert Bocskai több száz katona elhelyezésére alkalmas, korszerű, komoly erősségé tette a várat, ahol maga is hosszabb ideig lakott.

A Bocskait megtámadó császári csapatok 1604. október 3-án ostromolták meg a várat, de kapitánya, Örvendi Pál, háromszáz segítségül hívott köleséri hajdúval és a kereki lakosság segítségével, megvédte. Helytállásukat Bocskai azzal jutalmazta, hogy a falut mezővárosi rangra emelte, lakóit kivette a jobbágysorból. Örökös nélküli halála után a vár végrendelete értelmében unokaöccséé, Báthory Gábor erdélyi fejedelemé lett. A fejedelem húga, a rejtelmes és szomorú sorsú Báthory Anna (1594–1636) hosszú évekig lakott a kereki várban. 1628-ban Bethlen Gábor adományozta öccsének, Istvánnak – az ő leánya hozományaként került a váruradalom Zólyomy Dávidhoz.

A várat 1660-ban Szejdi pasa ostroma során nagy pusztulás érte. A lakóépület is elhanyagolódott, birtokosai nem itt éltek. A váruradalom Perényi Gáborné Zólyomy Erzsébet és fia halála után az erdélyi fejedelmi kincstáré lett. A település fizette a hódoltsági adót és 1692-ben csak tizennégy család lakott benne.

 
Csanády Sándor

Az 172030-as években a falu földesura Joseph Kiczing császári hadbiztos, aki a vár ép részében lakott. Katonaságnak és katolikus káplánnak is helyet adott 1749-ig. Ekkor vásárolta meg a birtokot a kastéllyal együtt id. Hodossy János, kunkapitány második felesége, özv. Mensáros Györgyné Magyary Kossa Judit részére. Férje halála után ő, majd leánya Klára és veje Csanády Sámuel, hajdúkerületi főkapitány a földesúr. Rendbe hozatták a kastélyrészt, de a várnak többé szerepe nem volt. A lepusztult lakóépület helyén 175284 között barokk kastély épült, délkeleti sarkán toronyszobával. Utoljára Csanády Sándor 184849-es megyebiztos, nemzetőrkapitány, később országgyűlési képviselő lakott itt. A klasszicista kocsifeljáró, délnyugati porticus és belső átalakítás 1850-ben, a romantikus neobarokk átépítés 1870-ben a nevükhöz fűződik.

A Csanádyak alatt a bihari középbirtokosok kúriáira jellemző élet folyt. A kastély 18781929 között a Lakatos családé. 1927-ben került nem helyi birtokosok kezére, azóta nem lakták. A háború alatti években már gazdasági célt szolgált.

A trianoni békeszerződést követően a Romániához csatolt Bors település Magyarországnál maradt Nagyzomlinpuszta nevű részét (275 magyar lakossal) Nagykerekihez csatolták.

A pusztulás 1945 után fokozódott. Elhordták a 17. századi körítő fal, a kapubejárat és a délnyugati sarokbástya maradványait is.

Az Országos Műemléki Felügyelőség helyi kezdeményezésre 19591962 között állította helyre. Benne más jellegű hasznosítás mellett könyvtár és állandó múzeumi kiállítás is helyet kapott.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Sipos Imre MSZP[4]
1994–1998 Dr. Lisztig Mária független[5]
1998–2002 Kovács Miklósné független[6]
2002–2006 független[7]
2006–2010 Zilai Károly MSZP[8]
2010–2014 független[9]
2014–2019 független[10]
2019-től független[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1349
1364
1375
1333
1097
1118
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 4,9% cigánynak, 0,2% németnek, 4,5% románnak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,6%, református 53,8%, görögkatolikus 2,3%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 8,9% (26,5% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 86,7%-a vallotta magát magyarnak, 6,6% cigánynak, 4,7% románnak, 0,2% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,2% horvátnak, 0,1% ruszinnak, 0,1% szlovénnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,9% volt református, 5,1% római katolikus, 2,1% görög katolikus, 1,9% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 10,5% felekezeten kívüli (41,4% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei szerkesztés

 

Ismert nagykerekiek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Nagykereki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Nagykereki települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Nagykereki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  6. Nagykereki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  7. Nagykereki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  8. Nagykereki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  9. Nagykereki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  10. Nagykereki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Nagykereki Helységnévtár
  13. Nagykereki Helységnévtár

Külső hivatkozások szerkesztés