Bojt
Bojt község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.
Bojt | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Megye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Berettyóújfalui | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bereginé Szegedi Hajnalka (független) | ||
Irányítószám | 4114 | ||
Körzethívószám | 54 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 551 fő (2015. jan. 1.)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 20,39 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 26,88 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 11′ 36″, k. h. 21° 43′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 36″, k. h. 21° 43′ 53″ | |||
Bojt weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bojt témájú médiaállományokat. |
FekvéseSzerkesztés
Hajdú-Bihar megyében, a Kis-Körös bal partján, Biharkeresztestől északra, Nagykereki és Hencida között fekvő település. Földrajzi szempontból a Bihari-sík északi vidékén fekvő település.[2]
TörténeteSzerkesztés
Bojt nevét már a XIII. században említi a Váradi Regestrum. 1452-ben Both alakban, később pedig Boyt néven fordult elő neve a korabeli oklevelekben. 1447-ben a Tholdy család birtokaként említették.
1552-ben Bojthy Gáspár, Thorday Péter, Poják Antal, Zenyesi László volt a település birtokosa. 1732-ben Beleznay András, Tholdalaghy Mihály és Rákossy Ferenc birtokaként volt írva. Bojt településhez tartoztak még a Kékes, Lányi, és Tokaj puszták is. Kékes puszta régen község volt, 1319-ben Benedek csanádi püspök és rokonsága volt itt birtokos.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990-1994:
- 1994-1998: Aranyi Ferenc (független)[3]
- 1998-2002:
- 2002-2006:
- 2006-2010:
- 2010-2014:
- 2014-2019:
- 2019-től:
NépcsoportokSzerkesztés
2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 10%-a cigány, 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
2011-ben a település lakosságának 72%-a magyar, 27%-a cigány és 1%-a román nemzetiségű volt.
NevezetességekSzerkesztés
- Református temploma - 1680-ban épült.
- Nagy-rét: Hajdú-Bihar megye védett természeti értéke.
- A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
ForrásokSzerkesztés
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Bojt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora