Főmenü megnyitása

Hencida község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Hencida
Hencida címere
Hencida címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállás község
Polgármester Szémán László (Független)
Irányítószám 4123
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség1191 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség33,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hencida (Magyarország)
Hencida
Hencida
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 09″, k. h. 21° 41′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 09″, k. h. 21° 41′ 42″
Hencida (Hajdú-Bihar megye)
Hencida
Hencida
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Hencida weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hencida témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Hajdú-Bihar megyében, Berettyóújfalutól északkeletre, Gáborján mellett fekvő település. Belterülete 1034, míg külterülete 3345 ha nagyságú.

TörténeteSzerkesztés

Hencida nevét XV. századi oklevelek említik először Henczhida formában.

1507-ben a Henczidai család a település birtokosa, 1517-ben pedig Bajomi János és Benedek, később pedig a Bocskay család birtokába került. 1520-ban a vámszedő helyek közt sorolták fel a nevét. 1609-ben a Nadányiak birtoka lett, 1703-ban a Komjáthy és a Zólyomi családé, később pedig a Beöthyek, a Balogh és a Miklóssy család is birtokosai voltak.

Bocskai fejedelem alatt a községet a Nadányiak (Nadányi Zsigmond és Gergely) védték Belgiojoso gróf, kassai császári főkapitány csapatai ellen. 1659-ben II. Rákóczi György idején a falut a török közeledtének hírére felégették, a Rákóczi-szabadságharc alatt pedig a rácok dúlták fel a falut.

Hencidához tartoztak az alábbi helységek is: Kődomb, Évaakla, Bús, Gyürüszeg, Sárkánysziget, Kossuthtér, és Magyar puszták is. Hencidához kapcsolódik ez a mondás: Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé, ami a sáfrányos húslevest, de a fehérbort is jelentheti. Mindkettő a lakodalomra utal.[2]

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Református temploma – 1791-ben épült.
  • A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok, más néven Ördögárok nyomvonala.

Híres szülötteiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés