Konyár

magyarországi község Hajdú-Bihar megyében

Konyár község Hajdú-Bihar megyében, a Derecskei járásban.

Konyár
Református templom
Református templom
Konyár címere
Konyár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásDerecskei
Jogállás község
Polgármester Vig Szilárd (független)[1]
Irányítószám 4133
Körzethívószám 54
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség2183 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség52,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület41,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Konyár (Magyarország)
Konyár
Konyár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 13″, k. h. 21° 40′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 13″, k. h. 21° 40′ 23″
Konyár (Hajdú-Bihar megye)
Konyár
Konyár
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Konyár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Konyár témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Debrecentől 30 km-re délre, az észak-alföldi régióban fekszik.

Vonattal a Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonalon érhető el.

TörténeteSzerkesztés

Konyár az álmosdi Chyre nemzetség ősi birtoka volt.

A XVI. században birtokos volt itt a henczidai Bacsó, a Kállay, és a Csáky család is.

1605-ben Bocskaitól szabadalomlevelet kap a település.

1660 és 1690 között a község a törököktől sokat szenvedett.

1745-ben a település földesura a herczeg Eszterházy család volt.

A falu határán húzódott keresztül az ún. Ördögárok is.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

Időszak Név Jelölő szervezet Forrás
1990–1994 Dr. Fülep László független [3]
1994–1998 [4]
1998–2002 [5]
2002–2006 Dr. Nédics István független [6]
2006–2010 Dr. Fülep László független [7]
2010–2014 Fidesz [8]
2014–2019 Vig Szilárd független [9]
2019-től [1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 8,7% cigánynak mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,3%, református 44,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 33,5% (15,6% nem válaszolt).[11]

NevezetességeiSzerkesztés

  • A XVIII. században épült református templom. A templomot az Európai Unió támogatásával 2006-ban felújították. Látható még a szintén újjáépült Művelődési Ház.
  • A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
  • Ugyan nem épület formájában, de a nevezetességek közé tartoznak az idén is megrendezett Konyári falunapok.

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  5. Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  6. Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  7. Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  8. Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  9. Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]
  11. Konyár Helységnévtár