Szentpéterszeg

magyarországi község Hajdú-Bihar megyében

Szentpéterszeg község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Szentpéterszeg
Szentpéterszeg címere
Szentpéterszeg címere
Becenév: Péterszeg
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállás község
Polgármester Kiss Gábor Csaba (független)[1]
Jegyző dr. Vámosi Margit
Irányítószám 4121
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség1111 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség42,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentpéterszeg (Magyarország)
Szentpéterszeg
Szentpéterszeg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 14′ 19″, k. h. 21° 37′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 19″, k. h. 21° 37′ 02″
Szentpéterszeg (Hajdú-Bihar megye)
Szentpéterszeg
Szentpéterszeg
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Szentpéterszeg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentpéterszeg témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Hajdú-Bihar megyében a Berettyó folyó mellett, Berettyóújfalutól északkeletre fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

 
Szentpéterszeg az 17801784 között készített jozefiniánus topográfiai térképen
 
Szentpéterszeg az 18061869 között készített franciskánus topográfiai térképen.

Ez a hely már a honfoglalás korában lakott volt, de a tatárjárást követően elnéptelenedett.

1245-ben Raffain bán, 1311-ben Debreczeni Dósa nádor volt birtokosa. 1411-ben a debreceni uradalom tartozékaként tartották számon. 1450-ben Hunyadi János Oduzudi Mammynevű olasznak adományozta, majd Papa és Bardy Angeló nevű rokonainak a birtokába jutott, akik később felvették a Szentpéterszegi nevet. A korábban Szilágyi Mihály birtokában levő részt Mátyás király a Rozgonyiaknak adományozta, majd a váradi káptalané lett. Szentpéterszeg 1460-ban Szabolcs vármegyéhez tartozott. 1566-ban az erdélyi kincstáré lett. A Szejdi dúlást követően újra lakatlanná vált, és sokáig az is maradt a település. Az 1692. évi összeírás nem is említi.

Az 1700-as években ismét a káptalané a birtok. A településen jellegzetes paraszt-barokk épületeket találunk. A Dózsa György utca 1. szám alatti vert falú zsellérház népi műemlék, 1997 óta tájházként üzemel. Az évente május 1-jén tartott majálisok és a szeptember utolsó szombatjára eső szüreti felvonulás egyaránt sok érdeklődőt vonzó, látványos rendezvény. A községnek van tánccsoportja is (Rozmaring Néptánccsoport), amely már az ország különböző pontjaira elvitte Szentpéterszeg hírét. A faluba látogatók láthatják a barokk stílusban épült Református templomot, ami előtt IV. Béla egész alakos szobra áll.

KözéleteSzerkesztés

Időszak Tanácselnök
1960-1985 Ékes Istvánné
1985-1990 Tornyi Lajos
1990 Harasztosi Albert

PolgármestereiSzerkesztés

Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Olajos Mihály független[3]
1994–1998 független[4]
1998–2002 független[5]
2002–2006 független[6]
2006–2010 független[7]
2010–2014 független[8]
2014–2019 független[9]
2019-től Kiss Gábor Csaba független[1]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Ősi egyházát Szent Péter tiszteletére szentelték. Mostani ref. temploma 1790-ben épült, de harangját a rajta lévő felirat szerint a szalontai eklézsia öntette 1699-ben. Ezt a harangot 1927-ben beolvasztották és két másikat készítettek belőle. A toronyban jelenleg három harang található.
  • A Dózsa György utca 1. sz. alatt levő Tájház (vert falú zsellérház), népi bútorokkal, használati tárgyakkal berendezve.
  • IV. Béla egész alakos szobra.
  • Péterszegi Rozmaring Néptánccsoport (1997)

Híres szülötteiSzerkesztés

NépességSzerkesztés

Szentpéterszeg lakónépességének alakulása (fő)

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

TestvértelepülésekSzerkesztés

PartnertelepülésekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  5. Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  6. Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  9. Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]

További információkSzerkesztés