Szentpéterszeg

magyarországi község Hajdú-Bihar vármegyében

Szentpéterszeg község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Szentpéterszeg
Református templom
Református templom
Szentpéterszeg címere
Szentpéterszeg címere
Becenév: Péterszeg
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállásközség
PolgármesterKiss Gábor Csaba (független)[1]
JegyzőDr. Vámosi Margit
Irányítószám4121
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség992 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség42,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,51 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájBerettyó–Körös-vidék[3]
Földrajzi kistájBerettyó–Kálló köze[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 14′, k. h. 21° 37′47.233333°N 21.616667°EKoordináták: é. sz. 47° 14′, k. h. 21° 37′47.233333°N 21.616667°E
Szentpéterszeg (Hajdú-Bihar vármegye)
Szentpéterszeg
Szentpéterszeg
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Szentpéterszeg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentpéterszeg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Berettyó folyó mentén fekszik, közvetlenül Berettyóújfalu északkeleti szomszédságában.

A további szomszédos települések: észak felől Derecske, északkelet felől Konyár, kelet felől Gáborján, dél felől Váncsod, északnyugat felől pedig Tépe.

Megközelítése

szerkesztés

Csak közúton közelíthető meg, a Berettyóújfalutól Pocsajig vezető 4812-es úton.

Déli határszélét érinti az M4-es autóút is, de annak a határai között nincs csomópontja, a legközelebbi fel- és lehajtási lehetőségek Berettyóújfalu északi, illetve Gáborján keleti külterületei között érhetők el.

A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal Berettyóújfalu vasútállomása kínálja, közúton mintegy 10 kilométer távolságra délnyugati irányban.

Története

szerkesztés

A hely már a honfoglalás korában lakott volt, de a tatárjárást követően elnéptelenedett.

1245-ben Raffain bán, 1311-ben Debreczeni Dósa nádor volt a birtokosa, 1411-ben a debreceni uradalom tartozékaként tartották számon. 1450-ben Hunyadi János egy Oduzudi Mammy nevű olasznak adományozta, majd Papa és Bardy Angeló nevű rokonainak a birtokába jutott, akik később felvették a Szentpéterszegi nevet. A korábban Szilágyi Mihály birtokában levő részt Mátyás király a Rozgonyiaknak adományozta, majd a váradi káptalané lett. Szentpéterszeg 1460-ban Szabolcs vármegyéhez tartozott, 1566-ban pedig az erdélyi kincstáré lett. A Szejdi-dúlást követően újra lakatlanná vált, és sokáig az is maradt a település. Az 1692. évi összeírás nem is említette, majd az 1700-as években ismét a káptalané lett a birtok.

Közélete

szerkesztés
Időszak Név Párt
Tanácselnök
1971-1973 Ékes Istvánné
1973-1975
1975-1980
1985-1990 Tornyi Lajos hivataláról lemondott
1990-1990 Harasztosi Albert tanácselnök-helyettes
Polgármester
1990–1994 Olajos Mihály független[4]
1994–1998 független[5]
1998–2002 független[6]
2002–2006 független[7]
2006–2010 független[8]
2010–2014 független[9]
2014–2019 független[10]
2019–2024 Kiss Gábor Csaba független[1]
2024-től független[11]

Nevezetességei

szerkesztés

Ősi egyházát Szent Péter tiszteletére szentelték. Mostani református temploma 1790-ben épült barokk stílusban, de harangját a rajta lévő felirat szerint a szalontai eklézsia öntette 1699-ben. Ezt a harangot 1927-ben beolvasztották és két másikat készítettek belőle. A toronyban jelenleg három harang található. A templom előtt IV. Béla egész alakos szobra áll.

A településen jellegzetes parasztbarokk épületeket találunk. A Dózsa György utca 1. szám alatti vert falú zsellérház népi műemlék, 1997 óta tájházként üzemel, népi bútorokkal, használati tárgyakkal rendezték be. Az évente május 1-jén tartott majálisok és a szeptember utolsó szombatjára eső szüreti felvonulás egyaránt sok érdeklődőt vonzó, látványos rendezvény. A községnek van tánccsoportja is, az 1997-ben alakult Péterszegi Rozmaring Néptánccsoport, amely már az ország különböző pontjaira elvitte Szentpéterszeg hírét.

Híres szülöttei

szerkesztés

Népesség

szerkesztés

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 4,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,7% románnak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,4%, református 63,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 18,7% (13,4% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 95,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,6% románnak, 0,3% németnek, 0,1% szlováknak, 0,1% horvátnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,1% volt református, 3,9% római katolikus, 0,7% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,1% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 21,1% felekezeten kívüli (22,3% nem válaszolt).[14]

Testvértelepülések

szerkesztés

Partnertelepülések

szerkesztés
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  1. a b Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  6. Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  10. Szentpéterszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  11. Polgármester-választás. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. Szentpéterszeg Helységnévtár
  14. Szentpéterszeg Helységnévtár

További információk

szerkesztés