Szentjobb

	Szentjobb (Sâniob)
	; Szentjobb címere
	; Szentjobb címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Rang	községközpont
Polgármester	Zatykó Jácint
Irányítószám	417192
SIRUTA-kód	28647
	Népesség
Népesség	1391 fő (2011. okt. 31.) +/-
Magyar lakosság	1220
	Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	Szentjobb Pozíció Románia térképén
	é. sz. 47° 15′ 46″, k. h. 22° 07′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 46″, k. h. 22° 07′ 48″

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Szent Jobb.

Szentjobb (románul Sâniob, falu Romániában, Bihar megyében, az azonos nevű község központja.

Mercurius apát szobra Szentjobbon (2006), Sánta Csaba alkotása

FekvéseSzerkesztés

A település Nagyváradtól mintegy 40 km-re északkeletre, a Berettyó jobb partján fekszik.

Szentjobb nevét Szent István király kézereklyéjéről, a Szent Jobbról kapta. Az első magyar király már elenyészett teteméről leválasztott, épen megmaradt jobb karját Mercurius, a székesfehérvári királyi bazilika őrkanonokja vitte az akkor Berekisnek nevezett településre 1061 körül, minden bizonnyal azért, hogy az ereklyét megóvja az akkortájt kitört pogánylázadásoktól. István székesfehérvári szarkofágjának a király szentté avatása kapcsán történt 1083-as felnyitása után Szent László királynak tudomására jutott, hogy a jobb kezet hol őrzik. Ekkor elzarándokolt a faluba, amelynek a Szentjobb nevet adta.

Lásd még: Szentjobbi apátság

1213-ban Beruchyou néven említik először. Monostorát a 11. században alapították, majd a török terjeszkedés miatt a 16. században várrá alakították át. 1660-ban a török foglalta el. 1684-ben Caraffa foglalta vissza. A karlócai békében határozták el lerombolását, amelyre csak 1711 után került sor. 1745-ben köveiből épült a templom.

Tempfli József nagyváradi megyés püspök (1931–2016) egyben szentjobbi főapát is volt. 1982-ben még Monsignore dr. Hosszú László nagyváradi ordinárius-vikárius nevezte ki a székesegyházban szentjobbi apáttá.

reneszánsz erődítmény romjai
római katolikus templom Szent István mellszoborral
református templom Bocskai István mellszoborral
Irgalmas nővérek zárdája, ma Caritas gyermekotthon
Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt kápolna, ahol teljes búcsú nyerhető
2006. augusztus 19-én Erdő Péter esztergomi érsek, bíboros, prímás (püspök) és Tempfli József megyés püspök jelenlétében leleplezték Mercurius apát bronzszobrát.^[2]^[3]

Itt született Barna Anci színésznő 1902. január 17-én.
Itt született Nagy Csaba Sándor órásmester, feltaláló, költő 1951-ben.
Itt tanított 1950 és 1956 között Tempfli József későbbi püspök és szentjobbi apát.
Itt született Jónás Sándor református lelkipásztor 1958. szeptember 2-án.
Itt született Csilik János plébános 1956. szeptember 20-án.
Itt élt Fraknói Vilmos apát, az 1996-ban róla elnevezett Római Magyar Történeti Intézet megalapítója, az MTA főtitkára