Bors (Románia)

falu Romániában, Bihar megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. április 3.

Bors (románul Borș) falu Romániában, Bihar megyében.

Bors (Borș)
A határátkelőhely
A határátkelőhely
Bors címere
Bors címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségBors
Rangközségközpont
Irányítószám417075
Körzethívószám+40 x59[1]
SIRUTA-kód27640
Népesség
Népesség1350 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1103 [2]
Népsűrűség30,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság103 m
Terület43,68 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′ 01″, k. h. 21° 48′ 09″47.117015°N 21.802372°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 01″, k. h. 21° 48′ 09″47.117015°N 21.802372°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bors témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Bihari-síkon, a nagyváradi vasútvonal mellett, Biharpüspökitől nyugatra, a román-magyar határ mellett fekvő település. Itt található az egyik legjelentősebb romániai közúti határátkelő a magyarországi Ártánd felé. Az E60-as európai út áthalad rajta, valamint itt végződik a romániai útszámozás szerinti 1-es főút (a borsi határátkelő a 642-es kilométernél található). 2020-ban átadták az új, Borsot és Nagykerekit összekötő autópálya határátkelőhelyet, ezáltal sokkal kisebb a forgalom a régi határátkelőhelyen.

Története

szerkesztés

Bors község már a 13. században említve van a váradi regestrumban, Bursa néven. E településről vették eredetüket a Sártivánvecse nemzetségből származó Borsi család tagjai, melyek 1505-ig voltak a település földesurai.

1505-től Bors egy része a káptalan birtokába került, s birtokában volt még az 1900-as évek elején is. 1552-ben Szentiványi Ferenc lett a település földesura, később pedig az egész község a nagyváradi 1. sz. püspök és a káptalan birtokába került.

Ide tartozott Nagy-Zomlin puszta is, mely régen egyházas község volt. 1374-ben Nagy-Zomlin a váradi székes káptalan birtoka volt. Egyházának romjai láthatóak voltak még az 1900-as évek elején is.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegyéhez tartozott. 1910-ben lakosainak száma 1014 volt, 100% magyar nemzetiségű lakossággal.

A település egy kisebb, Nagyzomlinpuszta nevű része 274 magyar lakossal Trianon után is Magyarország része maradt.

Népesség

szerkesztés

2011-ben lakosainak száma 1306, ebből 1104 magyar anyanyelvű. A község népessége 3946 fő, magyar 3434, román 430.[3]

Nevezetességek

szerkesztés

Testvérvárosai

szerkesztés
  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
  3. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Bihor (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.