Főmenü megnyitása

Báthory Anna (1594–1636)

magyar grófnő (1594–1636)

Somlyói Báthory Anna (15941636), erdélyi főnemes hölgy, Báthory Gábor erdélyi fejedelem húga, a Báthori-család somlyói ágának sarja.

Báthory Anna
Született 1594
Elhunyt 1636 (41-42 évesen)
Állampolgársága Erdély
Nemzetisége magyar
Házastársa losonczi Bánffy Dénes (†1612)
Jósika Zsigmond
Gyermekei Jósika Gábor
SzüleiBáthory István (krasznai főispán, 1553–1601)
Bebek Zsuzsanna

ÉleteSzerkesztés

1594-ben született somlyói Báthory István (1553–1601), Kraszna vármegyei főispán és pelsőczi Bebek Zsuzsanna (†1595) gyermekeként. Anyja és apja korai halála után testvéreivel együtt rokona, ecsedi Báthori István országbíró gyámsága alá került, aki örökbe fogadta az árván maradt gyermekeket, azzal a feltétellel, hogy protestáns hitre térnek. Gyámapja azonban már négy évvel később, 1605. július 25-én meghalt, és hatalmas vagyont hagyott a Báthory-árvákra. Anna bátyja, Gábor Bocskai István erdélyi fejedelem kassai udvarába került, mint a fejedelmi trón várományosa.

Anna 1608. november 11-én Kolozsváron losonczi Bánffy Dénessel kötött házasságot,[1] de már 1612-ben özvegyen maradt, és a következő évben Jósika Zsigmondhoz ment férjhez. Kicsapongó, házasságtörő életmódjáért, gyermekének megöléséért és bűbájosságáért 1621-ben fő- és jószágvesztésre ítélték. Egyetlen fia, Jósika Gábor Esterházy Miklós nádor udvarában nevelkedett, az 1698-ban bárói rangra emelt branyicskai Jósika család őse.

Nagy László szerint a Báthory Anna elleni per a Török Kata és Imreffyné elleni perekhez hasonlóan koncepciós eljárás volt, amely valójában az asszonyok birtokainak megszerzésére irányult. Végül Báthory Anna kegyelmet kapott Bethlen Gábortól – akit egy a korabeli beszámoló szerint Nagykereki várában megpróbált elcsábítani[2] -, és csupán birtokaitól fosztották meg. Valószínűleg Lengyelországba menekült, majd Bethlen Gábor halála után visszatért Erdélybe, hogy visszaszerezze elkobzott birtokait. 1636-tól Magyarországon, Esterházy Miklós nádor udvarában élt kegyelemkenyéren.

Alakját a szépirodalomban Makkai Sándor Ördögszekér című regénye, Móricz Zsigmond Erdély-trilógiája és Ugron Zsolna Erdélyi menyegző című könyve örökítette meg.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. A menyegzőt a főtéri úgynevezett lábasház földszintjén tartották, lásd Mihály Melinda: Reneszánsz polgárházak Kolozsvár Fő terének északi során. Korunk, (2008. júl.)
  2. Csetri Elek: Bethlen Gábor élete és kora. Bukarest: Kriterion. 1992. 33. o.  

ForrásokSzerkesztés