Rhédey Ferenc (bihari főispán)
Kisrédei Rhédey Ferenc (1560–1621. április 10.) nagyváradi kapitány és Bihar vármegye főispánja.
| Rhédey Ferenc | |
| Született | 1560 nem ismert |
| Elhunyt | 1621. április 10. (60-61 évesen)[1] Fülek |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Károlyi Katalin (1608–1621) |
| Gyermekei | Rhédey Ferenc |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | Bihar vármegye főispánja (1607–1621) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Kisnemesi családból származott. Családi birtokai a török terjeszkedés miatt nagyrészt elvesztek, emiatt fiatal korától végvári katonaként szolgált. 1596-1598 között már füleki kapitány volt.[2] Erdélybe ment, ahol előbb Báthory Zsigmond, majd Székely Mózes pártján harcolt. 1603-ban tanácsúri tisztet kapott. Székely veresége után ő is a törökhöz menekült, előbb Temesvárra, majd Belgrádba. Ezekben az években kötött szoros barátságot Bethlen Gáborral. Harcolt Giorgio Basta generális ellen.
1604-ben, Kassa elfoglalása után csatlakozott Bocskai István felkeléséhez, aki a felvidéki hadserege fővezérévé nevezte ki. Nevéhez fűződik többek között Szécsény, Fülek, Korpona, Nyitra, Galgóc[3] és Trencsén elfoglalása is. 1606-ban Bocskai a magyarországi főrendek közé emelte. Rövid ideig Érsekújvár kapitányi tisztét is betöltötte. 1607 végétől haláláig (Báthori Gábor erdélyi fejedelem kinevezése alapján[forrás?]) váradi kapitány és Bihar vármegye főispánja lett. 1608-ban II. Mátyás magyar király aranysarkantyús lovaggá ütötte. A békekötés miatt Nyitrát, Bocskai adományát elvesztette, és Rákóczi Zsigmond szolgálatába állt.
Sógorának, Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek egyik legbizalmasabb híve volt.
1601 áprilisában Báthory Gábor Zilahot adta neki birtokadományul, ezt Bethlen is megerősítette. 1614-ben Bihar és Máramaros főispánja lett. Bethlen magyarországi hadjáratában vesztette életét. Füleken hunyt el rabként. Felesége Károlyi Katalin volt.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/13003.htm, Rhédey Ferenc, 2017. október 9.
- ↑ 1599-ben hatalmaskodás miatt perbe fogták, ennek ellenére még 1601-ben is Füleken volt.
- ↑ Május 2-án Thurzó Szaniszló nyittatta meg a várat Rhédey előtt (Lengyel Tünde: Stanislav Thurzo, palatín Uhorského kráľovstva (1622-1625). 224).
Források szerkesztés
- Venásch Eszter 2007: Homonnai Drugeth Bálint hadinaplójának kiadatlan része. Lymbus - Magyarságtudományi Forrásközlemények 2007, 25 38. jegyzet.
- thomas-sz.com[halott link]
- Komáromy 1894, 8–19, 170–190, 323–346, 424–468.
- Trócsányi 1980, 33, 38.
- Nagy 1857–1868, 746.