Tiszaeszlár

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Tiszaeszlár község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári járásban. 5453 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű községe.[3]

Tiszaeszlár
A község déli határa (1939)
A község déli határa (1939)
Tiszaeszlár címere
Tiszaeszlár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásTiszavasvári
Jogállás község
Polgármester Vajda László (független)[1]
Irányítószám 4464
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség2575 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség46,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület54,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszaeszlár (Magyarország)
Tiszaeszlár
Tiszaeszlár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 03″, k. h. 21° 27′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 03″, k. h. 21° 27′ 27″
Tiszaeszlár (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tiszaeszlár
Tiszaeszlár
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Tiszaeszlár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaeszlár témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Tokajtól délre, a Tisza keleti partján fekvő falu, legközelebbi szomszédja Tiszanagyfalu.

Nevének eredeteSzerkesztés

A török eredetű, honfoglalás kori úz népnévből képzett helynév Azlar, Uzlar, Ozslar alakokban fordul elő az oklevelekben.

TörténeteSzerkesztés

Első említése 1220-ból való. 1261-ig egri egyházi birtok volt, ekkor cserélte el az egri püspök Karászi Sándor bán Eger környéki birtokaiért. A 14. századtól a 18. századig több család (Biri, Doby, Lónyay, Sztritey, Újfalussy, Tatay, Chernel, Péchy, Ibrányi, Teleky, Zoltán) birtokolta részlegesen, köztük leghosszabban a Kállayak voltak a földesurai. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, mindössze 49 lelket számláló faluba a 17. század elején Bocskai István szabad hajdúkat telepített.

A tiszai árvizek miatt 1858-ban kezdett épülni az Ófalunak nevezett Eszlártól délre, magasabban fekvő Újfalu, ahová 1890-re a község egészében átköltözött, ma is itt fekszik.

1882-ben a tiszaeszlári per következtében került a település a köztudatba.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Jármy Ferenc (független)[4]
  • 1994–1998: Jármy Ferenc (független)[5]
  • 1998–2002: Juhász Imre (független)[6]
  • 2002–2006: Juhász Imre (független)[7]
  • 2006–2010: Nagy Tibor (Tiszaeszlárért, ÖTJE)[8]
  • 2010–2014: Nagy Tibor (Tiszeszlárért, ÖTJE)[9]
  • 2014–2019: Nagy Tibor Barnabás (MIÉP)[10]
  • 2019-től: Vajda László (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 15,9% cigánynak, 3,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,9%, református 35,5%, görögkatolikus 9,6%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 6,8% (13,6% nem válaszolt).[12]

NevezetességeiSzerkesztés

  • A tiszaeszlári Tájház, amelyben hagyományos kézműves eszközök, mezőgazdasági szerszámok gyűjteménye látható.
  • Vajda László kovács, Király Zsiga-díjas népi iparművész Aradi utcai műhelye.
  • A Tiszaeszlárhoz tartozó, tőle keletre fekvő Bashalom puszta temetőjében 1947-ben aranyozott ezüst tarsolyvereteket találtak. A régészeti leletet a Magyar Nemzeti Múzeum leltárba vette. A területen bronzkori, 3-4. és 11-13. századi leleteket is találtak.
  • Solymosi Eszter síremléke, melyet egy Spanyolországban élő magyar házaspár állíttatott. 2003. szeptember 11-én Csurka István pártelnök és több száz MIÉP-es a per százhuszadik évfordulójára emlékezve megkoszorúzta a síremléket.
  • A Trianon emlékművet 2014-ben emelték.

Ismert emberekSzerkesztés

  • Itt született 1904. december 1-jén Török István református teológus, egyetemi tanár.
  • Itt született 1925. november 7-én Skarbit András, Korniss Péter Kossuth és Pulitzer-díjas fotós egyik legnagyobb hatású munkájának, "A Vendégmunkás" című szocio-fotó albumának főszereplője.

IrodalomSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Tiszaeszlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. [1]
  4. Tiszaeszlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Tiszaeszlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  6. Tiszaeszlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. Tiszaeszlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. Tiszaeszlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  9. Tiszaeszlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  10. Tiszaeszlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Tiszaeszlár Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés