Tiszaeszlár
Tiszaeszlár község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tiszavasvári járásban. 5453 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű községe.[3]
Tiszaeszlár | |||
A község déli határa (1939) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Tiszavasvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Vajda László (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4464 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2339 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 46,67 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 54,51 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 03′, k. h. 21° 28′48.050000°N 21.466667°EKoordináták: é. sz. 48° 03′, k. h. 21° 28′48.050000°N 21.466667°E | |||
Tiszaeszlár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaeszlár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésTokajtól délre fekszik, a Tisza bal (keleti) partján. A legközelebbi szomszédja a tőle északra fekvő Tiszanagyfalu; további határos települések: kelet felől Nyírtelek, délkelet felől Nagycserkesz, délnyugat felől Tiszalök, nyugat felől pedig a Tisza túlpartján fekvő Tiszaladány.
Megközelítése
szerkesztésFőutcája a 3633-as út, azon érhető el rakamaz-Tiszanagyfalu és Tiszalök felől is; Nagycserkesszel a 3634-es út köti össze, és erről az útról közelíthető meg, a 36 123-as számú mellékúton Bashalom nevű különálló településrésze is.
A hazai vasútvonalak közül a Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja van itt: Tiszaeszlár megállóhely a központjától 4 kilométerre délkeletre, a 3634-es út vasúti keresztezése közelében – közúti elérését az abból északnak kiágazó 36 316-os számú mellékút biztosítja –, valamint Bashalom megállóhely a névadó településrész nyugati szélén, a 36 123-as számú mellékút végpontjánál.
Nevének eredete
szerkesztésA török eredetű, honfoglalás kori úz népnévből képzett helynév Azlar, Uzlar, Ozslar alakokban fordul elő az oklevelekben.
Története
szerkesztésElső említése 1220-ból való. 1261-ig egri egyházi birtok volt, ekkor cserélte el az egri püspök Karászi Sándor bán Eger környéki birtokaiért. A 14. századtól a 18. századig több család (Biri, Doby, Lónyay, Sztritey, Újfalussy, Tatay, Chernel, Péchy, Ibrányi, Teleky, Zoltán) birtokolta részlegesen, köztük leghosszabban a Kállayak voltak a földesurai. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, a 17. század elején 49 lelket számláló faluba Bocskai István szabad hajdúkat telepített.
A tiszai árvizek miatt 1858-ban kezdett épülni az Ófalunak nevezett Eszlártól délre, magasabban fekvő Újfalu, ahová 1890-re a község egészében átköltözött, ma is itt fekszik.
1882-ben a tiszaeszlári per következtében került a település a köztudatba.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Jármy Ferenc (független)[4]
- 1994–1998: Jármy Ferenc (független)[5]
- 1998–2002: Juhász Imre (független)[6]
- 2002–2006: Juhász Imre (független)[7]
- 2006–2010: Nagy Tibor (Tiszaeszlárért, ÖTJE)[8]
- 2010–2014: Nagy Tibor (Tiszeszlárért, ÖTJE)[9]
- 2014–2019: Nagy Tibor Barnabás (MIÉP)[10]
- 2019–2024: Vajda László (független)[11]
- 2024– : Vajda László (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 2572 | 2553 | 2575 | 2340 | 2425 | 2350 | 2339 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 15,9% cigánynak, 3,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,9%, református 35,5%, görögkatolikus 9,6%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 6,8% (13,6% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 16% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1% szlováknak, németnek és románnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,8% volt római katolikus, 31,4% református, 8,1% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 10,8% felekezeten kívüli (28,4% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
szerkesztés- A tiszaeszlári Tájház, amelyben hagyományos kézműves eszközök, mezőgazdasági szerszámok gyűjteménye látható.
- Vajda László kovács, Király Zsiga-díjas népi iparművész Aradi utcai műhelye.
- A Tiszaeszlárhoz tartozó, tőle keletre fekvő Bashalom puszta temetőjében 1947-ben aranyozott ezüst tarsolyvereteket találtak. A régészeti leletet a Magyar Nemzeti Múzeum leltárba vette. A területen bronzkori, 3-4. és 11-13. századi leleteket is találtak.
- Solymosi Eszter síremléke, melyet egy Spanyolországban élő magyar házaspár állíttatott. 2003. szeptember 11-én Csurka István pártelnök és több száz MIÉP-es a per százhuszadik évfordulójára emlékezve megkoszorúzta a síremléket.
- A Trianon emlékművet 2014-ben emelték.
Ismert emberek
szerkesztés- Itt született 1904. december 1-jén Török István református teológus, egyetemi tanár.
- Itt született 1925. november 7-én Skarbit András, Korniss Péter Kossuth és Pulitzer-díjas fotós egyik legnagyobb hatású munkájának, "A Vendégmunkás" című szocio-fotó albumának főszereplője.
Irodalom
szerkesztés- Kovalovszki Júlia: Településásatások Tiszaeszlár-Bashalmon: Bronzkor, III.-IV. és XI-XIII. század (Fontes archaeologici Hungariae)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Tiszaeszlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ [1]
- ↑ Tiszaeszlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tiszaeszlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tiszaeszlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszaeszlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszaeszlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszaeszlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Tiszaeszlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
- ↑ Tiszaeszlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Tiszaeszlár Helységnévtár
- ↑ Tiszaeszlár