Főmenü megnyitása

Tiszalök

magyar város

Tiszalök város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári járásban.

Tiszalök
A tiszalöki vízerőmű
A tiszalöki vízerőmű
Tiszalök címere
Tiszalök címere
Tiszalök zászlaja
Tiszalök zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásTiszavasvári
Jogállás város
Polgármester Gömze Sándor (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 4450
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 5234 fő (2018. jan. 1.)[2]
Népsűrűség89,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület58,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszalök (Magyarország)
Tiszalök
Tiszalök
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 01′ 11″, k. h. 21° 22′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 11″, k. h. 21° 22′ 40″
Tiszalök (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tiszalök
Tiszalök
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Tiszalök weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszalök témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ÉNy-i részén, a Nyírségben található Tisza-partján fekvő település. Tiszavasvári 7,5 km, Nyíregyháza 25,5 km, Hajdúnánás 20 km, Tiszaeszlár 10,5 km, Rakamaz 23,5 km távolságra található.

Vonattal elérhető a 109-es számú Debrecen–Tiszalök-vasútvonalon.

TörténeteSzerkesztés

Tiszalök nevét 1325-ben említik először az oklevelek Loktelek néven, az 1332-37. évi pápai tizedlajstromban viszont már Luk alakban írták, 1450-ben pedig a leleszi országos levéltár oklevelében már Lök néven találjuk nevét.

A településnek a 15. században (amelynek első felében Zemplén vármegyéhez tartozott) több birtokosa is volt: így 1405-ben a Dobay, 1417-ben az Ibrányi és a Jonhos, 1414-ben a Lónyai, 1429-ben a Székely, 1435-ben a Kállay, 1446-ban a Sztritey, 1449-ben a Várday és a ruszkai Dobó családok voltak birtokosai. 1452-ben a település birtokosa az ónodi Czudar, majd a sárvány Újfalusi, eszlári és pinczi Jonhos család.[forrás?] Egy 1469-ből származó, a Kállay család levéltárában őrzött oklevél pedig Nagy- és Kis-Lök néven írta nevét. A 18. század második és a 19. század első felében a település birtokosaként a Kállay, a Patay, az Ónody és a Vay családokat találjuk. A 20. század elején gróf Dessewffy Miklós, báró Vay Arnold, báró Vay Miklós, Korniss Ferenc és Szomjas Gusztáv volt birtokosa.

1849-ben az orosz sereg gyújtotta fel és rabolta ki a települést, 1855-ben, 1876-ban és 1888-ban pedig árvíz pusztított Tiszalökön.

Az 1900-as évek elején a településhez tartozott Hajnalos, Lajostanya, Miklósműve, Képhalma, Kisfás- és Nagyfás-tanya, valamint Rázom puszta is.

1951-53 között az ÁVH internálótábort működtetett itt. A tábor rabállományát többségében a szovjetunióbeli hadifogságból visszatérő magyarországi „népi németek” (Volksdeutsch, úgynevezett svábok) adták, akik a Waffen SS-ben szolgáltak.[3] A rabok főleg a vízerőmű építkezésén dolgoztak.

A lakosság környezetszépítő munkájának eredményeképp elnyerte a megye legszebb települése pályázatot.

1893-ban a közigazgatást átszervezték, így Tiszalök elvesztette mezővárosi rangját. [4] Majd a városi rangot 1992. március 6-án nyerte vissza, amelyet Göncz Árpád véglegesített Tiszalökön. Video: https://www.youtube.com/watch?v=xcw1NTYZhnU

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

HírességeiSzerkesztés

Itt születettek/éltekSzerkesztés

NevezetességeiSzerkesztés

TemplomokSzerkesztés

  • Református temploma a 18. században épült.
  • Római katolikus temploma 1887-ben épült.

VízerőműSzerkesztés

A Tiszalöki Vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el.

A kiviteli tervekkel megegyezően egyszerre készült el építészetileg mind a Duzzasztómű, mind a villamos energia termelésére alkalmas Vízerőmű. A Keleti-főcsatorna a Duzzasztóműből kapja a vizét.

Ez a vízerőmű abban a korban az ország legnagyobb vízenergiát hasznosító turbináinak biztosított üzemeltetési körülményeket, tette lehetővé elkészülte után a duzzasztás révén rendelkezésre álló vízenergia hasznosítását villamos energia termelésére.

A vízügyi létesítmények elkészültét követően csak két évvel később kezdte el Tiszalökön az első blokk az energia termelését.

A Vízerőművet 1959-ben helyezték üzembe.[1][2]

EgyébSzerkesztés

  • Parkerdő, azaz arborétum: a 31 hektáros területen mintegy 260-féle különböző érdekes növényfajta található. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKÖVIZIG) saját kezdeményezésből hozta létre, a fák telepítése három ütemben történt: 1963-1967, 1972-1977, 1977-1987. években.

GazdaságaSzerkesztés

RendezvényekSzerkesztés

"Széles a Tisza" térségi hagyományőrző találkozó, és Népi Ételek FőzőversenyeSzerkesztés

A rendezvényt minden évben a május-július közötti időszakban rendezik meg, amikor különböző helyi és nem helyi főzőcsapatok versenyeznek ételeikkel. Napközben változatos programok szórakoztatják a közönséget. 2019-től a fesztivált Tiszalök megújult főterén tartják.

VárosnapSzerkesztés

A városnap és főzőverseny július-augusztus közötti időszakban van a Teleki Blanka Gimnázium (Tiszalök, Ady utca 35.) udvarán, melyre változatos programokkal készülnek a szervezők.

"Lökiman" TriatlonSzerkesztés

Középtávú és rövidtávú amatőr kupa, amelyet miden évben júniusban rendeznek meg Tiszalök több helyszínén. Két távon versenyezhetnek a jelentkezők. Van egy középtáv, amely 1900 m úszást, 90 km kerékpározást és 21.097 m (félmaraton) futást jelent. A másik pedig az olimpiai táv, amely 1500 m úszást, 40 km kerékpározást és 10.000 m futást foglal magában.

Nemzetközi AlkotótáborSzerkesztés

A 10 napos táborban a festeni vágyók a legnagyobb szenvedélyükkel foglalkozhatnak. Rengeteg festeni való téma van itt a Tisza környékén, amelyet megörökíthetnek. Ez a 10 nap lehetőség ad arra, hogy a művészek kísérletezzenek és egymástól új dolgokat tanulhassanak meg. 2019-ben a 20. Alkotótábor kerül megrendezésre. [7]

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

KépekSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés