Tiszalök

	Tiszalök
	A tiszalöki vízerőmű
; Tiszalök címere	; Tiszalök zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Tiszavasvári
Jogállás	város
Polgármester	Gömze Sándor (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	4450
Körzethívószám	42
	Népesség
Teljes népesség	5234 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	89,17 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	58,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Tiszalök Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 01′ 11″, k. h. 21° 22′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 11″, k. h. 21° 22′ 40″
	Tiszalök Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
	Tiszalök weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszalök témájú médiaállományokat.

Tiszalök város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári járásban található.

FekvéseSzerkesztés

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ÉNy-i részén, a Nyírségben található Tisza-partján fekvő település. Tiszavasvári 7,5 km, Nyíregyháza 25,5 km, Hajdúnánás 20 km, Tiszaeszlár 10,5 km, Rakamaz 23,5 km távolságra található.

Vonattal elérhető a 109-es számú Debrecen–Tiszalök-vasútvonalon.

TörténeteSzerkesztés

Tiszalök nevét 1325-ben említik először az oklevelek Loktelek néven, az 1332-37. évi pápai tizedlajstromban viszont már Luk alakban írták, 1450-ben pedig a leleszi országos levéltár oklevelében már Lök néven találjuk.

A településnek a 15. században (amelynek első felében Zemplén vármegyéhez tartozott) több birtokosa is volt: így 1405-ben a Dobay, 1417-ben az Ibrányi és a Jonhos, 1414-ben a Lónyai, 1429-ben a Székely, 1435-ben a Kállay, 1446-ban a Sztritey, 1449-ben a Várday és a ruszkai Dobó családok voltak birtokosai. 1452-ben a település birtokosa az ónodi Czudar, majd a sárvány Újfalusi, eszlári és pinczi Jonhos család.^[forrás?] Egy 1469-ből származó, a Kállay család levéltárában őrzött oklevél pedig Nagy- és Kis-Lök néven írta nevét. A 18. század második és a 19. század első felében a település birtokosaként a Kállay, a Patay, az Ónody és a Vay családokat találjuk. A 20. század elején gróf Dessewffy Miklós, báró Vay Arnold, báró Vay Miklós, Korniss Ferenc és Szomjas Gusztáv volt birtokosa.

1849-ben az orosz sereg gyújtotta fel és rabolta ki a települést, 1855-ben, 1876-ban és 1888-ban pedig árvíz pusztított Tiszalökön.

Az 1900-as évek elején a településhez tartozott Hajnalos, Lajostanya, Miklósműve, Képhalma, Kisfás- és Nagyfás-tanya, valamint Rázom puszta is.

1951-53 között az ÁVH internálótábort működtetett itt. A tábor rabállományát többségében a szovjetunióbeli hadifogságból visszatérő magyarországi „népi németek” (Volksdeutsch, úgynevezett svábok) adták, akik a Waffen SS-ben szolgáltak.^[3] A rabok főleg a vízerőmű építkezésén dolgoztak.

A lakosság környezetszépítő munkájának eredményeképp elnyerte a megye legszebb települése pályázatot.

1893-ban a közigazgatást átszervezték, így Tiszalök elvesztette mezővárosi rangját. ^[4] Majd a városi rangot 1992. március 6-án nyerte vissza, amelyet Göncz Árpád véglegesített Tiszalökön. Video: https://www.youtube.com/watch?v=xcw1NTYZhnU

2009. április 22-én egy rasszista gyilkosságsorozat helyszíne volt a település, a Nefelejcs utcában aznap este az éppen munkába tartó 54 éves Kóka Jenőt agyonlőtték.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

1990–1994: Király Sándor (független)^[5]
1994–1998: Király Sándor (független)^[6]
1998–2002: Drótos Vince (FKgP-Fidesz-MDF-KDNP)^[7]
2002–2006: Kovács Gábor (független)^[8]
2006–2007: Kovács Gábor (független)^[9]
2007–2010: Gömze Sándor Attila (Fidesz)^[10]
2010–2014: Gömze Sándor Attila (Fidesz-KDNP)^[11]
2014–2019: Gömze Sándor Attila (Fidesz-KDNP)^[12]
2019-től: Gömze Sándor Attila (Fidesz-KDNP)^[1]

A településen 2007. december 9-én időközi polgármester-választást tartottak,^[10] az előző polgármester lemondása miatt.^[13]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 12,4% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,6%, református 24,4%, görögkatolikus 4%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 27,2% (24,2% nem válaszolt).^[15]

HírességeiSzerkesztés

Bónis Sámuel
Mosonyi Emil, az erőmű fő építője
Teleki Blanka
Vilt Tibor
Bereczki Krisztián NAC Junior világbajnok testépítő

Itt születettek/éltekSzerkesztés

1838. június 27-én Tóth Sámuel református teológiai tanár
1886. február 15-én Somló Lipót költő, lapszerkesztő
1950. szeptember 29-én D. Nagy Lajos a Bikini együttes énekese
1955. október 16-án Benkő Tibor honvédelmi miniszter
1959. november 12-én Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke
1961. november 29-én Simicskó István volt honvédelmi miniszter
1985-ben Szentesi Éva író

NevezetességeiSzerkesztés

TemplomokSzerkesztés

Református temploma a 18. században épült. ( a templomot a második világháborúban visszavonuló német csapatok felrobbantották)
Római katolikus temploma 1887-ben épült. ( a templomot a második világháborúban visszavonuló német csapatok felrobbantották)

VízerőműSzerkesztés

Bővebben: Tiszalöki vízerőmű

A tiszalöki vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el.

A kiviteli tervekkel megegyezően egyszerre készült el építészetileg mind a duzzasztómű, mind a villamos energia termelésére alkalmas vízerőmű. A Keleti-főcsatorna a duzzasztóműből kapja a vizét.

Ez a vízerőmű abban a korban az ország legnagyobb vízenergiát hasznosító turbináinak biztosított üzemeltetési körülményeket, tette lehetővé elkészülte után a duzzasztás révén rendelkezésre álló vízenergia hasznosítását villamos energia termelésére.

A vízügyi létesítmények elkészültét követően csak két évvel később kezdte el Tiszalökön az első blokk az energia termelését.

A vízerőművet 1959-ben helyezték üzembe.[1][2]

EgyébSzerkesztés

Parkerdő, azaz arborétum: a 31 hektáros területen mintegy 260-féle különböző érdekes növényfajta található. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKÖVIZIG) saját kezdeményezésből hozta létre, a fák telepítése három ütemben történt: 1963-1967, 1972-1977, 1977-1987. években.

AlaprajzaSzerkesztés

A község régebbi, ősi település része az északi részen található közel a töltéshez, és itt volt a régi községháza is. Emellett a római katolikus templom és a református templom (a második világháborúban visszavonuló német csapatok felrobbantották) is itt található. A községben fellelhető kisebb zsidó közösség zsinagógája is itt volt (a közösség az 50-es években megszűnt és a zsinagógát elbontották). Az ősi településrésznél a beépítettség igen magas volt, mivel a házak ereszei összeértek és ez komoly gondot okozott tűz esetén, mivel ekkor a fél falu leégett. Ma már a régi házakat nagyrészt lebontották, és több telekből alakítottak ki új házhelyeket. Ezen településrészen található a város kulturális életében fontos szerepet játszó művelődési ház.

A város mai központja 1970-ben jött létre, mikor a községháza átköltözött ide. Ma népsűrűség szerint a Kossuth út középső része a legsűrűbben lakott, mivel itt a 20. században panelházak épültek. Ezen felül ma itt található több alapfunkciót ellátó épület (egészségügyi központ, gyógyszertár, bank) és központi funkciót ellátó létesítmény (boltok, üzletek)^[16]

GazdaságaSzerkesztés

Vízlépcső
Szennyvíztisztító telep
Lakópark
A város mellett működik az ország első PPP konstrukcióban épült 700 férőhelyes „magánbörtöne”, a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet.^[17]

RendezvényekSzerkesztés

"Széles a Tisza" térségi hagyományőrző találkozó

"Széles a Tisza" térségi hagyományőrző találkozó és népi ételek főzőversenye: A rendezvényt minden évben a május-július közötti időszakban rendezik meg, amikor különböző helyi és nem helyi főzőcsapatok versenyeznek ételeikkel. Napközben változatos programok szórakoztatják a közönséget. 2019-től a fesztivált Tiszalök megújult főterén tartják.

Városnap: A városnap és főzőverseny július-augusztus közötti időszakban van a Teleki Blanka Gimnázium (Tiszalök, Ady utca 35.) udvarán, melyre változatos programokkal készülnek a szervezők.

"Lökiman" triatlon

Löki Man Triatlon

Középtávú és rövidtávú amatőr kupa, amelyet miden évben júniusban rendeznek meg Tiszalök több helyszínén. Két távon versenyezhetnek a jelentkezők: a középtáv 1900 méter úszást, 90 kilométer kerékpározást és 21 097 méter (félmaraton) futást jelent; a másik pedig az olimpiai táv, amely 1500 méternyi úszást, 40 kilométernyi kerékpározást és kereken 10 000 méternyi futást foglal magában.

Nemzetközi alkotótábor: A 10 napos táborban a festeni vágyók a legnagyobb szenvedélyükkel foglalkozhatnak. Rengeteg festeni való téma van itt a Tisza környékén, amelyet megörökíthetnek. Ez a 10 nap lehetőség ad arra, hogy a művészek kísérletezzenek és egymástól új dolgokat tanulhassanak meg. 2019-ben a 20. Alkotótábor kerül megrendezésre. ^[18]