Tiszavasvári
Tiszavasvári város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tiszavasvári járás központja. Mai nevét 1952-ben kapta Vasvári Pálra emlékezve, de tulajdonképpen 1950-ben jött létre Bűdszentmihály és Tiszabűd egyesítésével. A két település már korábban, 1941 és 1946 között is egyesítve volt Bűdszentmihály néven.[3]
Tiszavasvári | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Tiszavasvári | ||
Jogállás | város járásszékhely | ||
Polgármester | Balázsi Csilla (Vasvári Pál Társaság)[1] | ||
Irányítószám | 4440 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 12 276 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 99,73 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 128,53 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 57′ 04″, k. h. 21° 22′ 08″47.951111°N 21.368889°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 04″, k. h. 21° 22′ 08″47.951111°N 21.368889°E | |||
Tiszavasvári weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszavasvári témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Keleti-főcsatorna bal partján fekszik, a vármegye székhelyétől, Nyíregyházától 28 kilométerre. Közelében található a tájvédelmi területté nyilvánított Fehér-szik.
A közvetlenül határos települések: észak felől Tiszalök és Szorgalmatos, kelet felől Nagycserkesz, délkelet felől Hajdúdorog, dél felől Hajdúnánás, délnyugat felől Polgár, nyugat felől Újtikos, északnyugat felől pedig Tiszadob és Tiszadada.
Több kisebb-nagyobb különálló településrésze, külterületi lakott helye van, ezek közül a legnépesebb Józsefháza, a központjától mintegy 5 kilométerre délnyugatra.
Megközelítése
szerkesztésLegfontosabb közúti megközelítési útvonala a 36-os főút, ezen érhető el Nyíregyháza és Tiszaújváros felől is. Hajdúnánással és azon keresztül Hajdúböszörménnyel a 3502-es, Tiszadobbal a 3631-es, Tiszalökkel pedig a 3632-es út kapcsolja össze.
Vonattal elérhető a Debrecen–Tiszalök-vasútvonalon, melynek két megállási pontja van itt; Tiszavasvári vasútállomás a belterület déli részén helyezkedik el, közvetlenül a 3502-es út mellett, Egyházerdő megállóhely pedig a lakott terület északi szélén, ott, ahol a 3502-es út keresztezi a vasutat.
Földrajzi alapadatok
szerkesztésMagyarország északkeleti nagyrégiójához tartozik, mint egy 38 ezres térség dinamikusan fejlődő központja. Három alföldi kistáj, a Nyírség, a Hajdúság, és a Hortobágy találkozásánál, a Tisza bal parti árterén helyezkedik el, Budapesttől 210 kilométerre keletre, a Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen háromszög középpontjában.
Éghajlatában erősen érvényesül a kontinentális jelleg. Az északi szelek miatt alacsonyabb a hőmérséklet, mint az Alföld déli részén.
Felszíne sík – folyók egyengették a területének nagy részét, így azt jobbára folyami hordalék borítja.
Vizekben, vadakban, növényzetben gazdag területét kelet-nyugati irányban a 36-os főút szeli át, nagy átmenő forgalommal. Vasútja Debrecen és Tiszalök felé kínál összeköttetést az itt élőknek és a városba látogatóknak. Az M3-as autópálya a város határában húzódik, lehetővé téve a gyors megközelítést az ország távolabbi részei felől is.
A Nyíri-mezőségre jellemző kötött fekete szikes, homokos talaj egyformán megtalálható. Adottságainál fogva jól megfér egymás mellett a szántóföldi növényi kultúra és a nagy kiterjedésű legelőin az állattartási kultúra is.
Története
szerkesztésA város helyén két település állt egykor, Tiszabűd (korábban Bűd) és Szentmihály.
Bűd a tatárjárás idején elpusztult, majd később újra települt falu a 16. század végén ismét lakatlanná vált jó félszáz évig, majd örmény kereskedők (Dogály János és Konstantin) görögkatolikus kárpát-ukrán telepesekkel telepítették be. Ez időben a Taktaközből református magyarok is jöttek ide.
Szentmihály 1440 táján született: Báthori András Bűd határában önálló települést hozott létre és bűdi jobbágyokkal népesítette be. 1550 körül jeles település volt, közel félezer ember élt itt. A 17. század első harmadában az új birtokos – Lónyay család – hajdúkat telepített ide, akik a bíráskodás terén kiváltságokat kaptak. A 17. század második felében lakatlan volt, majd 1700 körül ismét hajdúk éltek itt, akik szerződéses viszonyban voltak a földesúrral, s a szabad mezővárosi jogállást 1848-ig megőrizte a település. 1771-től 1945-ig Dessewffy-birtok volt.
A két szomszédos község (ekkor már Bűdszentmihály és Tiszabűd) közigazgatási egyesítése nem volt zökkenőmentes. Először 1941-ben egyesültek Bűdszentmihály néven, de a tiszabűdiek nem akarták elfogadni önállóságuk elvesztését. 1946-ban sikerült is visszanyerni községi önállóságukat, de 1950-ben újra Bűdszentmihály néven hozták egybe a két községet. Tiszabűd legalább a község nevében akarta jelezni egykori önállóságát. Ennek eredménye lett végül az új elnevezés 1952-től: Tiszavasvári, amelyet Vasvári Pál és a Tisza nevéből képeztek. Tiszavasvári 1986. január 1. óta város.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztésPolgármester | |||
---|---|---|---|
1990–1994 | Sulyok József | nem ismert[4] | |
1994–1998 | MSZP[5] | ||
1998–2002 | MSZP[6] | ||
2002–2006 | MSZP[7] | ||
2006–2010 | Rozgonyi Attila | független[8] | |
2010–2012 | Dr. Fülöp Erik | Jobbik[9] | a képviselő-testület feloszlatta magát[10] |
2012–2014 | Jobbik[11] | Időközi választás: 2012. október 28. | |
2014–2018 | Jobbik[12] | hivataláról lemondott | |
2018–2019 | Szőke Zoltán | Fidesz-KDNP[13] | Időközi választás: 2018. szeptember 16. |
2019–2024 | Fidesz-KDNP[14] | ||
2024– | Balázsi Csilla | Vasvári Pál Társaság[1] |
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 12 964 | 12 954 | 12 508 | 12 232 | 12 238 | 12 338 | 12 276 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a város lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 12,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% ruszinnak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,9%, református 21,1%, görögkatolikus 8,6%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 31,3% (28,5% nem válaszolt).[16]
2022-ben a lakosság 87,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,9% cigánynak, 0,4% ruszinnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% románnak és ukránnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,9% volt római katolikus, 14,2% református, 6,3% görög katolikus,1,8% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 35,5% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).[17]
Gazdaság
szerkesztés- A városban működött az Alkaloida Vegyészeti Gyár, amely a privatizáció óta ICN Pharma[18] néven működött 2006 őszéig. Ekkor újra visszavette régi nevét és Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. néven működik. Jelenlegi tulajdonosa Sun Pharma Industries Ltd.
- Téglagyártás (Wienerberger)
- Acélszerkezet-gyártás (VASÉP Kft.)
- Vegyipari gépészet (QUICK 2000 Kft.)
Nevezetességei
szerkesztés- Vasvári Pál Múzeum
- Dessewffy-kastély (klasszicista, 19. század első fele)
- Görögkatolikus templom (barokk)
- Református templom (18. század)
- Kornis-kastély (Dogály-kúria)
- Római katolikus templom (Szent Eleonóra-harang)
- Tiszavasvári strandfürdő, mely nagyon híres, s népszerű volt a 80-90-es években a város határában található gyógyvíz forrás miatt, mely közelébe a strand épült.
- A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
- Városháza, Bán Ferenc DLA[19] (Tokaj, 1940. szeptember 17.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar építész, a kortárs magyar építészet egyik legprogresszívabb alakja. Kelet-Magyarország építészetének emblematikus figurája tervei alapján készült el 1987-1989 között.
Tiszavasvári híres szülöttei
szerkesztés- Vasvári Pál - a márciusi ifjak egyik vezéralakja
- Kabay János - annak a ma is használt eljárásnak a feltalálója, mellyel a morfium a száraz máknövényből kinyerhető; a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár alapítója.
- Kisszántói Pethe Ferenc - az első magyar gazdasági szaklap szerkesztője
- Olasz Renátó - színész; ismert szerepei: Miklósi Márk az Aranyélet és a fiatal Zámbó Jimmy A Király című filmsorozatokban.
- Gazdag László bábművész, színész, a Kolibri Színház tagja.
- Aranyos Sándor - néprajzkutató, Junior Prima Primissima díjas muzeológus, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményi osztályvezetője
- Aranyos Norina - néptáncművész, néptáncos. A Magyar Állami Népi Együttes női tánckari tagja, 2013. évad legjobb pályakezdő táncművésze, Junior Prima Primissima díjas táncművész (2022)
- Sert Zsuzsanna (születési nevén Kovács Zsuzsanna) - folklorista, énekművész, az Isztambuli Magyar Iskola koordinátora, a megyei Príma-díjas Nyírség Táncegyüttes egykori táncosa (2008), a Néptánc-oskola (2009) és az Évszakoló (2021) című oktatási kiadványok egyik szerkesztője, a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetettje (2024).
Intézmények
szerkesztésA városban található oktatási és nevelési intézmények
szerkesztésÓvodák
- Egyesített Óvoda Intézmény:
- Minimanó Óvoda
- Kerek-Perec Óvoda
- Lurkó-Kuckó Óvoda
- Varázsceruza Óvoda
Általános iskolák
- Tiszavasvári Általános Iskolai Egység (3 iskola egysége: Kabay János, Pethe Ferenc és Vasvári Pál Általános Iskola)
Gimnázium
Szakközépiskola, kollégium, szakmunkásképző
- Nyíregyházi SZC, Tiszavasvári Szakképző Iskola és Kollégium Archiválva 2021. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Tiszavasvári Digitális Középiskola[halott link]
- Tiszavasvári Kollégium
Zeneiskola
Sportélet, Tiszavasvári Sport Egyesület (TSE)
szerkesztésFutball
- A 2010-2011-es bajnoki évadban, megye első osztályú csapat
Kézilabda
Rendezvények
szerkesztésÖhönforgató verseny és Néptánctalálkozó
szerkesztésNagyszabású gasztronómiai fesztivál, amely 2005 óta kerül megrendezésre, jellemzően május második felében, a városi strand területén. A versenyen baráti társaságok, munkahelyi közösségek főzik a híres hortobágyi pásztorételt. Az induló csapatok száma 50 és 60 körül mozog. A csapatok létszáma változó, a résztvevők száma rendre eléri, meghaladja az 1000 főt.
A rendezvényt egész napos kulturális program egészíti ki. Délelőttönként néptánc bemutatókat, délutánonként könnyűzenei fellépőket láthatnak a kilátogatók.
Zúzoslé főzőverseny , Zúzafesztivál és Pálinka mustra - Csipetnyi Bűdszentmihály[22]
Tiszavasvári Város Önkormányzata és a Vasvári Pál Múzeum is féltő és élő értékként kezelő gonddal őrzi ősi ételének mai kultuszát. Ennek jegyében a Múzeum és a Városi Önkormányzat 2013-ban rendezte meg első alkalommal, s teremtett ezzel a régi népi ételt szélesebb körű mai népszerűségi és figyelemközpontba helyező hagyományt a Szent Mihálynapi hagyományok felidézésként a Zúzos-lé főző versengést. Ennek keretében azon csapatok jelentkezését várták, akik a legfinomabban módon tudják elkészíteni Büdszentmihály egyedülálló népi ételét a Zúzos levest. A megrendezésre kerülő versengés értékelési szempontrendszere az ősi népi étel illat, látvány, és íz világának specifikumait vizsgálja, illetve külön minősítési szemponttá emeli az étel elkészítésének alapjául szolgáló recept egyediségeit, specifikumait, melyek a megszokottól történő eltérés alapján hitelesen tükrözik a népi ételek elkészítésében is természetszerűleg megnyilvánuló „Ahány ház, annyi szokás” elvet. A tyúkhúsleveshez leginkább hasonlítható különleges leves, az egyedi fűzerezés mellett húst, zöldségeket, zúzát, májat, pirított eperlevelet, rizst is tartalmaz, amelytől íze és állaga is igazán egyedi és különleges. Az ételt a helyi múzeum néprajzi gyűjtése alapján leginkább a paraszti lakodalmak és családi eseményekkor került az ünnepi asztalra. Büdszentmihály, a mai Tiszavasvári elődtelepülésének egyedülálló népi ételét ma is gyakran tálalják a lagzikban. A gasztronómiai hagyományok ápolásának évről évre megrendezésre kerülő több színterén is gyakran kap központi helyet e jellegzetes tájétel.
Funreal
szerkesztésA Funreal egy helyi jelentőségű, 2000 óta, szabálytalan időközönként rendezett, önszerveződő cybersport-összejövetel, úgynevezett LAN-parti, túlnyomórészt Tiszavasvári, illetve újabban Tiszalök helyszínnel. Résztvevőinek száma jellemzően 100 fő alatti, hivatalos játéka az Unreal Tournament; rendszere körmérkőzéses. Díjazás a vándorserlegtől eltekintve nincs.
https://web.archive.org/web/20080703143357/http://funreal.unr.hu:80/
Testvérvárosok
szerkesztésKépek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Tiszavasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Tiszavasvári története a KSH helységnévtárában[halott link]
- ↑ Tiszavasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tiszavasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Tiszavasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tiszavasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tiszavasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tiszavasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Feloszlatta magát a tiszavasvári képviselő-testület. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)
- ↑ Tiszavasvári települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. október 28. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ Tiszavasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Tiszavasvári települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. szeptember 16. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Tiszavasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Tiszavasvári Helységnévtár
- ↑ Tiszavasvári Helységnévtár
- ↑ (2018. szeptember 20.) „ICN Pharma” (angol nyelven). Wikipedia.
- ↑ (2020. október 20.) „Bán Ferenc (építész, 1940)” (magyar nyelven). Wikipédia.
- ↑ Archivált másolat. [2009. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 28.)
- ↑ Archivált másolat. [2009. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 30.)
- ↑ „A tiszavasvári Zúzos-lé vagy más néven a vasvári Zúzos leves, mint a büdszentmihályi eredetű, s a tiszavasvári kistérségben is népszerű, speciális népi étel”. (Hozzáférés: 2015)
- ↑ Újabb testvérvárosi kapcsolat. nagybanya.ro, 2006. augusztus 17. (Hozzáférés: 2011. október 8.)
- ↑ "Ugyanúgy gondolkodunk". (Hozzáférés: 2011. október 8.)
- ↑ Kínai testvérvárosa lesz Tiszavasvárinak, 2011. július 22. [2013. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 8.)
- ↑ Pusztai Sándor: Tiszavasvári lehet a Magyar-Iráni gazdasági hídfőállás. szon.hu. [2014. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 8.)