Újtikos

magyarországi község Hajdú-Bihar vármegyében

Újtikos község Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúnánási járásban.

Újtikos
Légi fotó
Légi fotó
Újtikos címere
Újtikos címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásHajdúnánási
Jogállás község
Polgármester Takács József (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4096
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség771 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′, k. h. 21° 11′Koordináták: é. sz. 47° 55′, k. h. 21° 11′
Újtikos (Hajdú-Bihar vármegye)
Újtikos
Újtikos
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Újtikos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újtikos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Újtikos tájföldrajzilag a Hortobágy északnyugati szélén helyezkedik el, nyugati határa kissé átnyúlik a Közép-tiszai ártérhez tartozó Borsodi-ártérbe is. Domborzatát tekintve a terület egyhangú felszínű, ártéri szintű síkság. Felszíni és felszín közeli földtani képződményei kizárólag pleisztocén és holocén időszakiak. Ma ezek a rétegek kb. 30 méter mélyen a felszín alatt helyezkednek el, a fiatalabb pleisztocén és holocén üledékek alatt. Közülük legjelentősebbek az ún. ártéri löszök, amik olyan iszapos, agyagos löszképződmények, melyek a folyók lebegő hordalékából keletkeztek, azok ártéren való leülepedése során. Ezen kívül jelentősek a holocén öntésképződmények is, melyek a Tisza kb. 20 000 évvel ezelőtti megjelenése után rakódtak le a mélyebb területeken. Újabb nagyarányú változást a Tisza szabályozások hoztak, melyek megszüntették a terület rendszeres elárasztását, a szárazodással egy időben pedig lejátszódott a másodlagos szikesedés folyamata, melynek során a korábbinál is nagyobb területek szikesedtek el. A terület talajtakarója kettős: körülbelül fele-fele arányban szikes és réti talajok találhatók rajta. A réti talajok termékenysége kedvező, a szántóföldi művelés színterei. A szikes talajokat főleg legelőként hasznosítják. A település környéke erősen vízhiányos, csak két jelentősebb vízfolyás érinti. A terület keleti részén folyik a Nyugati-főcsatorna, a közigazgatási terület nyugati határa a Király-ér.

Éghajlata mérsékelten meleg, száraz. A tél viszonylag kemény, a nyár meleg. A csapadék a Hortobágy többi részéhez képest több, de még így is kevés, 550 mm körüli.

Megközelítése szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 36-os főút, azon érhető el a legegyszerűbben az ország távolabbi részei felől is. A főút a belterület délkeleti széle közelében halad el, központján csak a 3637-es út halad végig, az köti össze Tiszadobbal is.

A hazai vasútvonalak közül a Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonal érintette, melynek a 2009-es bezárása előtt egy megállója volt a területén, Újtikos megállóhely, a 3637-es út vasúti keresztezése közelében.

Története szerkesztés

A település története évszázadokon keresztül összeforrt Polgár történetével, mint a falu külterületi része. A kora Árpád-korban lakott hely a tatárjáráskor elnéptelenedett, s jórészt lakatlan maradt a török hódoltság ideje alatt is. A második hajdúfelkelés után a Homonnai által Polgárra telepített hajdúk használták a tikosi területeket.

A 20. század első harmadában a község területe még nem volt lakott, ez időben a Tikos-tanyán és a borockási cselédházakban éltek az emberek. Tikos az Egri Székeskáptalan birtokában volt. Az 1930-as országos szociálpolitikai törekvések eredményeként 1938-ban került sor Újtikos község megalapítására. Az Országos Földhivatal megvásárolta az egri káptalantól a Tikos-tanya területét, majd kiosztották a földért jelentkezők között. A földigénylők között voltak polgáriak, tiszagyulaháziak, tiszanagyfalusiak, újfehértóiak és egyekiek is. Összesen 116 telepes költözött az egységesen megépített házakba, melyeket különböző cégek emeltek. Az igénylők három kategória szerint részesültek szántóterületben és lakóháztípusban: zsellér (1–3 kh szántó és egyszobás lakás), kistelepes ( 10–15 kh szántó és egyszobás lakás gazdasági épületekkel), nagytelkes (25–30 kh szántó kétszobás lakással és gazdasági épületekkel). A falu kialakításánál figyelembe vették a föld minőségét, a lapos részeket nem akarták beépíteni, így a település csillag szerkezetű lett. A település sokáig Szabolcs megyéhez tartozott Tikos néven. 1948-tól lett Újtikos, és 1950-ben Hajdú-Bihar megyéhez csatolták, a polgári járás illetékességi körébe. 1970-ben elvesztette önállóságát, Polgár társközsége lett. 1991-ben szűnt meg ez a kényszerházasság, azóta önálló, fejlődése töretlen, s nagyot lépett az infrastruktúra fejlesztése terén.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

Polgármester Megjegyzés
1990–1994 Tóth Miklós független[3]
1994–1998 független[4]
1998–2002 független[5]
2002–2006 független[6]
2006–2010 független[7]
2010–2014 Takács József Fidesz[8]
2014–2019 Fidesz-KDNP[9]
2019-től Fidesz-KDNP[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
915
892
870
781
809
771
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (cigány és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,6%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,4%, református 10,9%, görögkatolikus 1,6%, felekezeten kívüli 21,5% (22,6% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,2% bolgárnak, 0,1% németnek, 0,1% lengyelnek, 0,1% ukránnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,9% volt református, 24,1% római katolikus, 2,1% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 26,6% felekezeten kívüli (36,3% nem válaszolt).[12]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Újtikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Újtikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Újtikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  5. Újtikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  6. Újtikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  7. Újtikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  8. Újtikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  9. Újtikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Újtikos Helységnévtár
  12. Újtikos Helységnévtár

Külső hivatkozások szerkesztés