Főmenü megnyitása

Bodrogvécs (szlovákul: Véč) Szomotor településrésze Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Bodrogvécs
Szomotor26.JPG
Közigazgatás
Település Szomotor
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Bodrogvécs (Szlovákia)
Bodrogvécs
Bodrogvécs
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 24′ 44″, k. h. 21° 48′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 44″, k. h. 21° 48′ 34″
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodrogvécs témájú médiaállományokat.
Harangláb és világháborús emlékmű Bodrogvécsen

FekvéseSzerkesztés

Királyhelmectől 13 km-re nyugatra, a Bodrog bal partján fekszik. Egybeépült Szomotorral.

TörténeteSzerkesztés

Területén a korai bronzkorban a hallstatti kultúra települése állt.

Közvetlenül a honfoglalás után lakott település volt, amint azt az itt feltárt, leletekben gazdag 10. századi ősmagyar temető bizonyítja. Első írásos említése 1214-ben történt, 1263-ban Péter magiszter birtoka volt. 1381-ben helyi nemeseké, a 18. században a Vécsey családé és másoké. 1715-ben 5 lakatlan és egy házas jobbágytelke volt. 1787-ben 30 házában 149 lakos élt.

Vályi András szerint: „VECS. Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai B. Vécsey, és Mezősy Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Szomotorhoz 600 lépésnyire; határja jó, ’s mindent megterem, Bodrog vize körűl follya, erdeje kitsiny, ’s fiatal, piatza Újhelyben 3 órányira.”[1]

A 19. század végén a Kozma családé. 1828-ban 42 háza és 316 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Fényes Elek szerint: „Vécs, Zemplén vmegyében, magyar falu, a Bodroghközben, a Bodrogh bal partján, Zemplénhez egy órányira: 34 romai, 166 gör. kath., 182 ref., 14 zsidó lak., 352 hold szántófölddel. F. u. b. Vécsey. Ut. post. Ujhely.”[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Bodrogvécs, a Bodrog közelében fekszik. Magyar kisközség; 60 háza van, nagyobbára ev. ref. vallású, 420 lakossal. E község már V. Istvánnak egyik 1263-ik évi határjárásában szerepel, melyet Péter mester javára rendelt el, midőn Zomotor földjét Gera, Zompa és Mátyás halála után neki adományozza. 1381-ben Hidvégveycze alakban Hidvégvécsei Agata birtokaként van említve. 1440-ben már a Szerdahelyiek az urai. Ez időben, valamint korábban is, a zempléni vár tartozéka volt. A Szerdahelyiekről a Bocskayakra szállott, és 1764-ben a báró Vécseyek kaptak rá királyi adományt. 1512-ben Csebi Pogány Zsigmond is birtokosa, az 1598-iki összeíráskor pedig Csapy Ferencz, Bacskay Miklós, Paczoth Ferencz, Soós István, Ferencz és Albert özvegye. 1629-ben még mindig szerepelnek a Csapyak, 1663-ban pedig, a mikor Vécsszög néven van említve, Soós György is. 1764-től kezdve a báró Vécseyeken kívül még a Mezőssy, Klobusitzky, Súghó, báró Balassa s a Szerencsy családok az urai, most pedig Kozma Mihálynak van itt nagyobb birtoka. A XIX. század végén a község három ízben elpusztult. Révecske nevű dülője azt bizonyítja, hogy ott hajdan révje volt. Templom nincs a községben, melynek postája, távírója és vasúti állomása Szomotor. Ide tartozik Teréztanya is.[3]

1910-ben 487-en, túlnyomórészt magyarok lakták. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. 1943 előtt önálló község volt, azóta Szomotorhoz tartozik. (1943 és 1945 között az egyesített település Szomotorvécs néven szerepelt.)

KéptárSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés

További információkSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Alexander Ruttkay 1975: Waffen und Reiterausrüstung des 9. bis zur ersten Hälfte des 14. Jahrhunderts in der Slowakei I. Slovenská archeológia XXIII-1, 178.
  • Szendrei János 1898: A bodrogvécsi honfoglaláskori lelet. Arch. Ért. 18, 7-14.
  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. március 16.)