Wikipédia

Biharugra

magyarországi község Békés vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 2.

Biharugra község Békés vármegyében, a Sarkadi járásban.

Biharugra
Bölöny-kúria
Bölöny-kúria
Biharugra címere
Biharugra címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásSarkadi
Jogállásközség
PolgármesterMakra Tibor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5538
Körzethívószám66
Népesség
Teljes népesség722 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület52,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 09″, k. h. 21° 35′ 52″46.969300°N 21.597660°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 09″, k. h. 21° 35′ 52″46.969300°N 21.597660°E
Biharugra (Békés vármegye)
Biharugra
Biharugra
Pozíció Békés vármegye térképén
Biharugra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Biharugra témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

Békés vármegye északkeleti peremén fekszik, természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét keleti részén, a Sebes-Körös egyik holtága mentén található.[3] Jelentős természeti értékét képezi a Biharugrai-halastavak tórendszere, amely a település és az országhatár között terül el.

Szomszédai: észak felől Körösszakál, északkelet felől Körösnagyharsány, dél felől Geszt, délnyugat felől Zsadány, nyugat felől Komádi, északnyugat felől pedig Magyarhomorog; kelet és délkelet felől Romániához tartozó területek határolják. A legközelebbi város Komádi, amely már Hajdú-Bihar vármegyében fekszik, de közelebb fekszik hozzá a szintén a szomszéd megyébe eső Biharkeresztes, mint saját járási székhelye, Sarkad.

Megközelítése

szerkesztés

Központján végighúzódik a Körösszakál-Zsadány közti 4216-os út, közúton csak ezen érhető el mindkét végponti település irányából.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi üzemelő vasútállomás Okányban található, a Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal Okány vasútállomása, körülbelül 15 kilométerre.

Története

szerkesztés

Biharugra területén az Árpád-korban már léteztek települések: Peszere, Peterd, Iregd vagy Nagyugra, Kisugra vagy Egyházasugra, Monostorugra. Ezek története a 12. század elején kezdődött egy kolostor megépítésével, ám a tatárjárás alatt alatt azonban ezek a területek elpusztultak és elnéptelenedtek. A hatalmas, birtokos nélkül maradt földeket IV. Béla szétosztotta vitézei között, így lett a környékbeli földek új tulajdonosa Danela, majd 1329-ben az ő fiai. A 14. századtól kezdve évszázadok alatt ezek a birtokok felaprózódtak, tucatnyi, egymással rokonságban álló család osztozott rajtuk, de többségük Danela leszármazottai, az Ugraiak kezében maradt.

A törökök 1566-ban, Gyula várának elfoglalása után Ugra vidékét is elfoglalták. Amikor 1598-ban Várad irányába indultak, útközben 13 falut, köztük az itt álló Nagyfalut is elpusztították, de Háromugra ezt a pusztítást még túlélte. Nem úgy az 1660-asat, amikor a törökök II. Rákóczi György erdélyi fejedelem ellen indultak bosszúhadjáratra.

A törökök kiverése után a régi birtokos Ugray-család tért vissza. Ezután megerősödtek a földesúri család majorgazdaságai, ahol a lakosok részesművelést folytattak, mások alkalmazottként dolgoztak vagy béresnek szegődtek. A jobbágyfelszabadítás után viták támadtak a birtokviszonyok miatt, ezeket egy 1858-as per döntötte el, amelyet a kihalt Ugray család örököse, Bölöny Sándor rendezett.

Biharugrán 1827 óta éltek zsidó felekezetűek. Az 1860-as években hitközséget alakítottak. Számuk 1870-ben 54 fő volt. Az 1880-as években imaházat építettek, amely az Erzsébet utcán állt, de Trianon után egyre többen költöztek el a községből.

A második világháború során tankcsata zajlott Biharugránál, ebben 7 tank sérült meg. A háború során 6 ház égett le, megsérült a templom toronysüvegének déli része, valamint 1944-ben hat személyt is deportáltak a községből: Hartmann Lőrinc és felesége, Komlósi Sándorné és özv. Winkler Sándorné lettek a holokauszt áldozatai, a két Komlósi-lány hazatért. A háború után megindultak az építkezések: 10 évalatt 70 új ház épült, viszont elpusztult a Bölöny család szilaspusztai kastélya. Az első helyi termelőszövetkezet az 1951-ben alakult Előre volt, de ez 1954-ben megszűnt. 1959-ben alakult meg a Felszabadult Föld nevű tsz, amely 1976-ban egyesült a körösnagyharsányi Kossuth tsz-szel, majd később Szabó Pál nevét vette fel.[4]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés

A településen 2016. július 24-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[15] A választáson a korábbi polgármester is elindult, de négy jelölt közül csak a második helyet sikerült elérnie.[12]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
963
948
945
828
736
736
722
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 1% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,3%, református 64,6%, felekezeten kívüli 10,7% (15,3% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% románnak, 0,3% szlováknak, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnek és cigánynak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,5% volt református, 6,5% római katolikus, 2,3% ortodox, 0,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 12,4% felekezeten kívüli (25,4% nem válaszolt).[18]

Neves biharugraiak

szerkesztés

Nevezetességei

szerkesztés
  • A települést övező halastavak a Ramsari Egyezmény szerint, nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű vizes élőhelyek.
  • A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
  • Bölöny-kúria, eredetileg klasszicista stílusban épült, majd a 19. század végén romantikus stílusban átalakított műemlék.[19]
  • Református temploma az Árpád-kori monostor alapfalainak felhasználásával épült 1772-ben, tornya 1800-ból származik.[20]
  • Műemlék népi lakóház, egykori cselédház[21]
  • Zsidó temető, benne a falu kereskedőcsaládjainak síremlékeivel, a 19. század második felétől 1942-ig használták. A Bem utca és a régi temető sarkánál helyezkedik el.
  • Világháborús emlékmű, rajta többek között a holokauszt áldozatainak neveivel.
  • Szabó Pál Irodalmi Emlékház[22]
  • A településen áthalad az Alföldi Kéktúra.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 266. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Településtörténet a falu honlapján
  5. ↑ Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  7. ↑ Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  8. ↑ Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  9. ↑ Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  10. ↑ Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  11. ↑ Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  12. ↑ a b Biharugra települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. július 24. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  13. ↑ Függetlenek taroltak a vasárnapi polgármester-választásokon (magyar nyelven) (html). nol.hu, 2016. július 24. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  14. ↑ Biharugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  15. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  16. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  17. ↑ Biharugra Helységnévtár
  18. ↑ Biharugra Helységnévtár
  19. ↑ A Bölöny-kúria a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
  20. ↑ A református templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
  21. ↑ A műemlék lakóház a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
  22. ↑ A Szabó Pál Irodalmi Emlékház a falu honlapján

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Biharugra&oldid=27488682”