Főmenü megnyitása

Zsadány

magyar település

Zsadány község Békés megyében, a Sarkadi járásban.

Zsadány
Zsadány címere
Zsadány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásSarkadi
Jogállás község
Polgármester Dudás Árpád (független)[1]
Irányítószám 5537
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség1726 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség26,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület65,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsadány (Magyarország)
Zsadány
Zsadány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 55′ 19″, k. h. 21° 29′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 19″, k. h. 21° 29′ 12″
Zsadány (Békés megye)
Zsadány
Zsadány
Pozíció Békés megye térképén
Zsadány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsadány témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét középső részén fekszik.[3]

EtimológiaSzerkesztés

Zsadány neve először dokumentáltan II. András idején Sadan alakban kerül említésre. A szó etimológiája vitatott. Az etimológiai szótár szláv eredetűnek határozza, a Sadan, Zwdan (=Zudan) alakokból, melynek jelentése személynévként "hatalmas" - ezt azonban nem támasztja alá helyi szláv hatalmasságokról megemlékező semmilyen adat. Helytörténeti kutatók szerint nevét az avar korban nyerte el - 796-ban Nagy Károlynak Zadan vagy Zotan nevű avar kagán hódolt be - e név jelentése szintén "hatalmas uralkodó".[4] Finnugor etimológiai szótárak szerint a sadan a proto-finn *sota, illetve a proto-urali *śoďa kifejezésre megy vissza, melynek párhuzama az észt "sada" és a magyar "száz" szavak.[5] Perzsa, illetve iráni párhuzam is szóba jöhet - az észak-iráni Golestan tartomány Gorgan megyéjében található Sadan nevű település - a régészeti kutatások szerint a Kárpát-medence folyamatos iráni bevándorlás helyszíne volt i.e. 7-5000 között és a történelem kezdetén első lakói is irániak voltak. Emellett Azerbajdzsánban - melyhez a magyar őstörténetben ismert szerepe adhat kapcsolatot - szintén található hasonló nevű település Sədan néven.

TörténeteSzerkesztés

Zsadány környékének őslakói a géták vagy a szarmaták voltak, de a hunok és az avarok is éltek ezen a környéken. A honfoglaló törzsek az itt talált bihari Földvár elfoglalásával telepedtek meg a vidéken. 1219-ben említik először a községet a Regestrum Varadiense-ben: "midőn lakosa Mikola tizennyocad magával gyilkossággal vádoltatott…". A 13. században a Geregye nemzetségbeli Pál országbírónak adományozott falvak között szerepel, helyébe később a Borsák léptek.

A 14. században László aradi, Tatamér alba regiai prépost birtokolja. Ekkor 8 garas pápai tizedet is fizetett a község. A 15. században a Bacsók, a Bajomiak, majd később a Thurzók és Bocskai is birtokosa a településnek. A tatárok és a törökök többször elpusztították a települést, mivel Zsadány fontos hadiútvonal mellett fekszik. A 17. században veszi kezdetét a szervezett református hitélet, ezt követi a 18. század végén a templom és torony építése, amely ma is áll. A 18. században a települést herceg Esterházy Pál nádor kapja másik 15 hajdútelepüléssel együtt. Ebből a derecskei uradalom alakult ki és fejlett társadalmi, gazdasági élet alakult ki.[6]

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[7]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,8% románnak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 2,9%, református 44,6%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 25,4% (24,9% nem nyilatkozott).[8]

CímerleírásSzerkesztés

"Álló, halfarkú, zölddel és kékkel hasított, alulról vörössel ékelt reneszánsz pajzs. A jobb oldali zöld mezőben, két levéllel arany búzakalász lebeg, a bal oldali kék mezőben ezüst hal úszik a pajzs felső éle felé, az alsó vörös ékben pedig arany szertartás-kehely lebeg. A pajzs felső élén természetes színű sisak, vörös béléssel, aranyos pántozattal helyezkedik el. Nyakában arany szalagon arany medál. A sisakkorona ötágú, három levél között két gyönggyel; zafírral és smaragddal díszített. A sisakdísz: növekvő, jobbra forduló ezüst farkas, amely sást tart buzogánnyal a kezében. A foszlányok kék-ezüst illetve arany-zöld.

Az arany búzakalász a mezőgazdasági termelésre, a megélhetésre, míg az ezüst hal a halászatra, az egykori vízjárta területre, annak élővilágára utal. Az arany áldozó kehely, a református falut, a református lakosságot és egyházat örökíti meg.

A sást tartó ezüst farkas a mocsaras, nádas tájat, annak gazdag állatvilágát jellemzi, mint Arany J. költészetében ezt többször le is írja."[9]

Az önkormányzat címere(heraldikai leírás: készítette Kovács Ferenc grafikus, Komló) Pajzs: csücsköstalpú tárcsapajzs zölddel és kékkel hasított mezejében alulról a pajzsderékig feltolt vörös ék. A vörös mezıben lebegı helyzetű arany áldozókehely. A jobb oldali, zöld mezőben lebegı helyzető leveles arany búzakalász. A bal oldali, kék mezőben cölöpösen állított lebegő ezüst hal. Sisak: jobbra fordult, arannyal ékített, vörössel bélelt pántos ezüst sisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával. Sisakdísz: a sisakkoronából növekvő helyzetű, jobbra fordult, ágaskodó ezüst farkas mellsőlábaival arany nádszálat tart. Takarók: kék-ezüst, zöld-arany. Felirat: a címer alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok végződésű, íves arany szalagon feketével nagybetűs ZSADÁNY felirat. A település név elıtt és után egy-egy díszpont.[10]

NevezetességeiSzerkesztés

Fancsikapusztán található az egykori Schwartz-Fried kúria és a hozzá tartozó uradalom. A már több mint 100 éves kastély állapota nagyon rossz. A tetők beszakadtak, az egész épület romokban hever. Az ötvenes években történt átépítések teljesen szétrombolták az épület korábbi szerkezetét, ablakait, ajtajait befalazták. A kovácsoltvas kerítésnek csak maradványai fedezhetők fel, a kapuszárnyak kidőltek, az udvar és az egykoron gondozott nagy kert helyén embermagasságú gaz van. Az ötvenes években történt átépítések nem rombolták teljesen szét az épületet mert még ezekben az időkben iskolaként is működött, később tsz iroda is volt, mozi is működött benne. Az épület akkor indult igazából hanyatlásnak amikor is " így mesélték " valaki átvette az épületet és felvette rá a támogatást ami alapján helyreállította volna de a pénz eltűnt, a tető beomlott a födémet egy részen javították és azóta az idő marja szét az egészet.

Másik nevezetessége: A honfoglalás után önálló Fancsika település, itt találhatók a feltételezett királysírok, korhányok. Elnevezése a néphagyomány szerint: Fancsika, Fanchyka, Fanczika állítólag Attila hun király sok nyelven beszélő kémje, követe volt. Még két Fancsika van. Egy Debrecen közelében, egy pedig Ukrajnában Nagyszőlős mellett.

Ismert emberekSzerkesztés

  • Itt született és itt hunyt el Almásy Ernő (1818-1849) magyar honvédőrnagy.
  • Lui Padre Vállalkozó mestermágus, médium, hivatásos boszorkány.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Zsadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 266. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. "Az avarok Baján (kán vagy kagán) vezérük alatt jöttek hazánk területére, de Nagy Károly frank király (768-814.) és fiai 796 táján legyőzték őket, s Zadan vagy Zoltán kánjuk alatt behódoltak a frankoknak." - Dr. Makai Sándor - Zsadány község története, 9. oldal, 1995
  5. http://www.wordsense.eu/sata/
  6. Zsadány község története, dr. Makai Sándor 1999. Békéscsaba)
  7. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  8. Zsadány Helységnévtár
  9. www.nemzetijelképek.hu
  10. Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 9/1996. (VIII. 9.) ÖR. sz. rendelete az Önkormányzat jelképeiről (2. §)

További információkSzerkesztés