Wikipédia

Vekerd

magyarországi község Hajdú-Bihar vármegyében

Vekerd (románul: Vecherd)[3] község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban. 741 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű települése, 2018-as adat szerint lakónépesség és a lakások száma tekintetében is a legkisebb volt.[4]

Vekerd
Vekerd címere
Vekerd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállásközség
PolgármesterJuhász István (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4143
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség113 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség16,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,41 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 06′, k. h. 21° 24′Koordináták: é. sz. 47° 06′, k. h. 21° 24′
Vekerd (Hajdú-Bihar vármegye)
Vekerd
Vekerd
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Vekerd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Zsáka központjától 3-4 kilométerre délnyugatra található, de teljesen enklávé jelleggel ékelődik be annak határrészei közé, vagyis minden irányból csak zsákai közigazgatási területek veszik körbe. Természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík nyugati vidékén, az Ölyvös-csatorna partján fekszik.[5]

Megközelítése szerkesztés

Zsákfalu létének dacára közúton könnyen megközelíthető, mert közvetlenül a Debrecen-Békéscsaba-Szeged közt húzódó 47-es főút közelében fekszik, központja mindössze 3 kilométere letéréssel érhető el a főútról, a 42 112-es számú mellékúton.

Vasútvonal a településnek a környékét sem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási pont Berettyóújfalun található, a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal Berettyóújfalu vasútállomása.

Története szerkesztés

Vekerd nevével a curui apátsággal kapcsolatban a Váradi regestrumban találkozhatunk először, ahol Vazul curui apát vekerdi lakosokat valamely „kihágással” vádolt.

1332-ben a pápai tizedjegyzékben is szerepel, mint nemesi birtok, nevét ekkor Venednek írták, a 14. században pedig Herneld néven nevezték.

1552-ben 6 portát számoltak össze a településen, birtokosa ekkor Buday Miklósné volt. 1605-ben Bocskai kiváltságokkal ajándékozta meg a falut. Az 1700-as évek táján a falut rácok dúlták fel. 1732-ben Vekendet már csak mint pusztát említik. Ekkor földesura Baranyi Miklós volt.

Az 1800-as években több családnak is volt itt birtoka, így a Dessewffy, Molnár, Olasz, Buday, Elek és Nemes családoknak is.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Nagy Imre független[6]
1994–1998 független[7]
1998–2002 független[8]
2002–2006 Juhász István független[9]
2006–2010 független[10]
2010–2014 független[11]
2014–2019 független[12]
2019-től Fidesz-KDNP[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre.

2001-ben a település lakosságának 81%-a magyar, 15%-a román, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,6%-a magyarnak, 2,4% románnak mondta magát (2,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13%, református 32,5%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 8,9% (9,8% nem válaszolt).[14]

2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 2% cigánynak, 2% románnak, 1% lengyelnek, 1% németnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,6%(?) volt ortodox, 18,6% református, 9,8% római katolikus, 2,9% görög katolikus, 20,6% felekezeten kívüli (27,5% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei szerkesztés

  • Görögkeleti templom
  • Bazsarózsakertészet

Források szerkesztés

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Vekerd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Comunitatea română din Ungaria (román nyelven). Ambasada României în Ungaria . (Hozzáférés: 2022. június 5.)
  4. ↑ [1]
  5. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ Vekerd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Vekerd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  8. ↑ Vekerd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  9. ↑ Vekerd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  10. ↑ Vekerd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  11. ↑ Vekerd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  12. ↑ Vekerd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Vekerd Helységnévtár
  15. ↑ Vekerd Helységnévtár

Külső hivatkozások szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vekerd&oldid=26710343”