Darvas

magyarországi község Hajdú-Bihar vármegyében

Darvas (románul: Darvaş)[3] község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Darvas
Darvas címere
Darvas címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállás község
Polgármester Takács Attila (független)[1]
Irányítószám 4144
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség472 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség12,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 06′ 11″, k. h. 21° 20′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 11″, k. h. 21° 20′ 18″
Darvas (Hajdú-Bihar vármegye)
Darvas
Darvas
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Darvas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Darvas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Berettyó bal partján, a Bihari-sík északnyugati peremén helyezkedik el.[4] Határában folyik össze az Ölyvös-ér-mellékcsatorna és a Kutas-főcsatorna.

Szomszédai: észak felől Nagyrábé, északkelet felől Zsáka, délkelet felől Komádi, dél felől Csökmő, nyugat felől pedig Füzesgyarmat. Kelet felől közel van hozzá még Vekerd is, de közigazgatási területeik nem érintkeznek.

Megközelítése szerkesztés

A települést, nagyjából északkelet-délnyugati irányban keresztülszeli a 47-es főút, így ez a leginkább kézenfekvő közúti megközelítési útvonala Debrecen-Berettyóújfalu felől éppúgy, mint Szeged-Békéscsaba-Szeghalom irányából. Füzesgyarmattal a 4225-ös út kapcsolja össze.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomás a Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal Füzesgyarmat vasútállomása.

Története szerkesztés

Darvas nevét a korabeli okiratok 1396-ban említik először, nevét már ekkor mai alakjában írták. Nevét alapítóinak foglalkozásáról, a Sárréten ismert daruvadászokról kapta

1421-ben a Csáky család volt a település birtokosa.

1552-ben 8 porta volt a faluban, a török időkben kétszer is elpusztult. 1717-ben települt véglegesen újra, román telepesek is jöttek, a mai napig "román" illetve "magyar" végnek is nevezik a falu két végét.

1631 után részben a Szávó és az Olasz család nyeri el, majd a birtokot többfelé oszlották, a Csiffy, Borbola, Molnár családoké lett.

1732-ben a Baranyai család is részt kapott benne, majd 1848-ban ismét a Csákyaké lett.

Az 1800-as évek elején a Molnár, Merza, Pagetti, Csapó család birtoka volt.

1850-ben 951 fő volt a lakosság létszáma, kb. 50%-a román.

1859-ben, egy súlyos tűzvészben a falu kétharmada leégett.

Darvashoz tartozott még Nagy-Bozsód, Puszta-Csiff, Pagatt, Csapó, Kocsordos, Szőrfű, Gáltanya és Malomvölgy puszta is.

1552-ben még fennállt, ekkor Bozsófy Pál volt földesura. A török időkben azonban elpusztult Darvassal együtt.

1723-ban már pusztaként volt említve, földesura ekkor Baranyi Miklós volt.

  • Csiff puszta egykor szintén egyházas hely volt.

1405-ben birtokosa Csiffy Péter volt.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

Időszak Polgármester Párt Megjegyzés
1990–1994 Máté József független[5]
1994–1998 Agrárszövetség[6]
1998–1999 Jankuly Imre független[7] hivataláról lemondott
2000–2002 Zámbó Kálmán független[8] Időközi választás: 2000. február 13.
2002–2006 Máté József független)[9]
2006–2010 MSZP[10]
2010–2012 független[11] hivataláról lemondott
2012–2014 Buk György független[12] Időközi választás: 2012. december 2.
2014–2019 független[13]
2019-től Takács Attila független[1]

A településen 2000. február 13-án időközi polgármester-választást tartottak,[8] az addigi településvezető, Jankuly Imre lemondása miatt.[14] 2012. december 2-án ugyancsak azért kellett Darvason időközi polgármester-választást tartani,[12] mert a korábbi faluvezető – ez esetben Máté József – szeptemberben lemondott posztjáról.[15][16]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
557
551
550
478
476
472
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,4%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,2% németnek, 3% románnak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7,7%, református 28%, görögkatolikus 5,9%, felekezeten kívüli 48,6% (5,6% nem válaszolt).[18]

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% románnak, 0,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,6% volt református, 5,7% római katolikus, 1,9% ortodox, 0,8% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 34,7% felekezeten kívüli (31,7% nem válaszolt).[19]

Nevezetességei szerkesztés

  • Református templom - 1797-ben épült.
  • Görög k. templom.

Források szerkesztés

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Karai Antal: A Sárréti települések története (Megjelent 1965-ben A Sárréti írások című antológiában)

Híres szülöttei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Darvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Comunitatea română din Ungaria (román nyelven). Ambasada României în Ungaria . (Hozzáférés: 2022. június 5.)
  4. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  5. Darvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Darvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  7. Darvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  8. a b A 2000. február 13-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. február 13. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  9. Darvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  10. Darvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  11. Darvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  12. a b Darvas települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. december 2. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  13. Darvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  14. Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  15. 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  16. Új polgármestere van Darvasnak (magyar nyelven) (html). Szon.hu, 2012. december 3. [2020. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  17. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  18. Darvas Helységnévtár
  19. Darvas Helységnévtár

További információk szerkesztés