Főmenü megnyitása

Darvas község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Darvas
Darvas címere
Darvas címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállás község
Polgármester Takács Attila
Irányítószám 4144
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség550 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség12,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Darvas (Magyarország)
Darvas
Darvas
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 06′ 11″, k. h. 21° 20′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 11″, k. h. 21° 20′ 18″
Darvas (Hajdú-Bihar megye)
Darvas
Darvas
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Darvas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Darvas témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Hajdú-Bihar megyében, a Berettyó bal partján, a Bihari-sík északnyugati peremén, Zsáka és Csökmő között fekvő település.[2] Közúton elérhető a 47-es főúton.

TörténeteSzerkesztés

Darvas nevét a korabeli okiratok 1396-ban említik először, nevét már ekkor mai alakjában írták. Nevét alapítóinak foglalkozásáról, a Sárréten ismert daruvadászokról kapta

1421-ben a Csáky család volt a település birtokosa.

1552-ben 8 porta volt a faluban, a török időkben kétszer is elpusztult. 1717-ben települt véglegesen újra, román telepesek is jöttek, a mai napig "román" illetve "magyar" végnek is nevezik a falu két végét.

1631 után részben a Szávó és az Olasz család nyeri el, majd a birtokot többfelé oszlották, a Csiffy, Borbola, Molnár családoké lett.

1732-ben a Baranyai család is részt kapott benne, majd 1848-ban ismét a Csákyaké lett.

Az 1800-as évek elején a Molnár, Merza, Pagetti, Csapó család birtoka volt.

1850-ben 951 fő volt a lakosság létszáma, kb. 50%-a román.

1859-ben, egy súlyos tűzvészben a falu kétharmada leégett.

Darvashoz tartozott még Nagy-Bozsód, Puszta-Csiff, Pagatt, Csapó, Kocsordos, Szőrfű, Gáltanya és Malomvölgy puszta is.

1552-ben még fennált, ekkor Bozsófy Pál volt földesura. A török időkben azonban elpusztult Darvassal együtt.

1723-ban már pusztaként volt említve, földesura ekkor Baranyi Miklós volt.

  • Csiff puszta egykor szintén egyházas hely volt.

1405-ben birtokosa Csiffy Péter volt.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Máté József (Agrárszövetség)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2012:
  • 2012–2014: Buk György[4]
  • 2014–2019:
  • 2019-től:

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Református templom - 1797-ben épült.
  • Görög k. templom.

ForrásokSzerkesztés

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Karai Antal: A Sárréti települések története (Megjelent 1965-ben A Sárréti írások című antológiában)

Híres szülötteiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  3. Darvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  4. [www.haon.hu/uj-polgarmestere-van-darvasnak/2137806 Új polgármestere van Darvasnak] (magyar nyelven) (html). haon.hu, 2012. december 3. (Hozzáférés: 2014. február 13.)
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információkSzerkesztés