Tiszaigar
Tiszaigar község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszafüredi járásában.
Tiszaigar | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
Járás | Tiszafüredi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Majosi Zoltán Csaba (független)[1] | ||
Irányítószám | 5361 | ||
Körzethívószám | 59 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 687 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 24,24 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 34,04 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 32′, k. h. 20° 48′47.533333°N 20.800000°EKoordináták: é. sz. 47° 32′, k. h. 20° 48′47.533333°N 20.800000°E | |||
Tiszaigar weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaigar témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésJász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszántúli részén, annak északkeleti, Hajdú-Bihar vármegyével szomszédos határán fekszik, Tiszafüredtől kb. 10 km-re, délkeletre.
Megközelítése
szerkesztésA település közúton a Tiszafüred-Fegyvernek közötti 34-es főúton érhető el. A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik.
Története
szerkesztésTiszaigar Árpád-kori település, mely egykor a Tomaj nemzetség Abádi ágának ősi birtoka volt.
A település nevét 1325-ben Csanád egri püspök által kiállított bizonyságlevél említette először, melyben a Tomaj nemzetség Abádi ágából származó Abádi Sebestyén fia Lóránt az apja testvérétől, Úztól származó Péter özvegyét és leányát 50 márkával kielégítve, bizonyságot tett afelől, hogy a nemzetség női családtagjai és örököseik ezután Abád, Szentimre, Tinódtő és Igar nevű birtokokra semmiféle jogot nem igényelnek.
Igar egykor Szabolcs vármegyéhez tartozott, a 15. században azonban Heves vármegyéhez csatolták, de Mátyás király 1455-ben a falut visszahelyezte Szabolcs vármegyébe. A település ekkor a Bajoni család birtoka volt.
1472-ben Szőlősi György és László birtoka volt, akik kérelmére ecsedi Báthori István országbíró, Tiszaigar és az egri püspökség tulajdonában levő Tiszaörs között határjárást rendelt el.
A 16. század elején a falu háromnegyed részét a Széky család birtokolta.
Dobó István 1548. évi leírása, valamint az 1552. évi adóösszeírás szerint a falu már Heves vármegye községei között szerepelt és azon helységek közé tartozott, amelyeket a török hódoltság következtében csatoltak Heves vármegyéhez.
1589-ben a falu birtokosa, Széky Pál is részt vett Eger vára védelmében, 1591-ben pedig már Külsőszolnok vármegye alispánja volt. Végrendeletében a következő birtokait nevezte meg: Bátor, Keresztúr, Tiszaszőlős, Igar, Ders, Ludas, Tarnaméra, Nyék, Szilestye, Lőkösháza. Ferenc nevű fia azonban 1616-ban Kállay Vincének zálogosította el Igart, Tiszaszőlőst és Derzset, majd 1640-ben újból zálogba adta e birtokokat Balku Pálnak. Széky Ferenc Péter nevű fia azonban, aki szendrői várkapitány volt, Igart a többi elzálogosított javakkal együtt visszaváltotta.
1693-ban a Igar a Darvas család birtoka volt.
1734-ben III. Károly király a falut a Széky családnak és a Széky család jogán a Pappszász családnak ítélte vissza, melyet a család fegyverjog címén veszített el.
1743-ban az időközben elnéptelenedett helységet újból telepítették. Széky György után a falut (1734) gyermekei: Zsigmond, Ferenc, Pál, Zsuzsanna és Borbála örökölték.[3]
A 20. század elején Heves vármegye Tiszafüredi járásához tartozott.
1910-ben 1481 lakosából 1478 magyar volt, ebből 414 római katolikus, 1003 református, 61 izraelita volt.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Tóth Nándor (független)[4]
- 1994–1998: Tóth Nándor (független)[5]
- 1998–2002: Tóth Nándor (független)[6]
- 2002–2006: Tóth Nándor (független)[7]
- 2006–2010: Szilágyi László (független)[8]
- 2010–2014: Szilágyi László (független)[9]
- 2014–2019: Szilágyi László (független)[10]
- 2019–2024: Szilágyi László (független)[11]
- 2024– : Majosi Zoltán Csaba (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 843 | 842 | 812 | 737 | 716 | 700 | 687 |
2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 6,1% cigánynak, 1,7% németnek mondta magát (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,9%, református 31,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,4% (17,6% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,7% cigánynak, 1,3% németnek, 0,1% örménynek, 3,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,5% volt római katolikus, 21,2% református, 0,6% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 2,8% egyéb keresztény, 5,9% egyéb katolikus, 22,6% felekezeten kívüli (25,3% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
szerkesztés- Római katolikus (Nepomuki Szent János-) templom: 1782-1785 között épült, késő barokk stílusban.
- Római katolikus plébánia: 1782-1785 között épült, késő barokk stílusban.
- Református templom: 1789-ben épült, késő barokk stílusban. Tornya 1941-ben készült.
- Első világháborús emlékmű
- Millenniumi emlékoszlop: 2000-ben készült.
- Tiszaigari Arborétum Természetvédelmi Terület
- Kocsányos tölgyek 1
- Mátyás király-fa 2
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Tiszaigar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- ↑ Tiszaigar települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tiszaigar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tiszaigar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszaigar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszaigar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszaigar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Tiszaigar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
- ↑ Tiszaigar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Tiszaigar Helységnévtár
- ↑ Tiszaigar Helységnévtár