Kengyel (település)

magyar település

Kengyel község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Törökszentmiklósi járásában.

Kengyel
Middle School, Kengyel, Hungary - panoramio.jpg
Kengyel címere
Kengyel címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásTörökszentmiklósi
Jogállás község
Polgármester Nagy Szilárd (független)[1]
Irányítószám 5083
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség3538 fő (2017. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség44,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület79,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kengyel (Magyarország)
Kengyel
Kengyel
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 05′, k. h. 20° 20′Koordináták: é. sz. 47° 05′, k. h. 20° 20′
Kengyel (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Kengyel
Kengyel
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Kengyel weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kengyel témájú médiaállományokat.
A kengyeli Szélmalom-domb
…és ugyanaz madártávlatból

FekvéseSzerkesztés

Kengyel az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén, a Tiszától keletre, Szolnoktól délkeletre fekszik. A települést keletről Kétpó és Mezőhék, délről Martfű, nyugatról Rákócziújfalu és Rákóczifalva, északról Szajol és Tiszatenyő határolja.

MegközelítéseSzerkesztés

Közúton a Törökszentmiklóst (4-es főút) Martfűvel összekötő alsóbbrendű úton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik.

Vonattal a MÁV 130-as számú Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalán érhető el. A falunak két megállóhelye van, Kengyel vasútállomás és Bagimajor megállóhely, utóbbi Kengyel-Szabadságtelep településrészt (volt Baghy-major) szolgálja ki.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Czédly Gyula (MSZP)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Nagy Szilárd (Fidesz)[4]
  • 2014–2019:
  • 2019-től: Nagy Szilárd (független)[1]

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll. Az önkormányzat címe: 5083, Kengyel, Szabadság út 10., telefonszáma: (06) 56/583-400, faxszáma: (06) 56/583-409; e-mail címe: hivatal@kengyel.hu, hivatalos honlapja: www.kengyel.hu. A település hivatalos újságja a Kengyeli Futár.

TörténeteSzerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint évezredek óta lakott Kengyel környéke. A neolit korból zöld kígyókő és buzogány, a bronzkorból urnák, pitykék, korongosvégű tűk, és edények kerültek elő. Első írásos említése I. Géza 1075-ben kibocsátott oklevelében fordul elő, aki a kengyeli határt Kungulu a garamszentbenedeki apátság birtokába adta. II. István 1124-ben kelt oklevelében Kengyel víznévként és révátkelőhelyként szerepel.
1479-ben Kengyel már mezőváros, a Szapolyai-család birtoka. A 15. század közepén a Duna dél-magyarországi szakaszáról származó rácok éltek a község környékén, de a kengyelieknek is több mint fele szláv nevű volt, akik később elmagyarosodtak.

Az 1571. évi török fejadó-összeírás szerint Kengyel a szolnoki szandzsákba a szolnoki nahijéhez tartozott, a falunak 57 háza és egy temploma volt. A török uralom végén a települést többször feldúlták, majd a Rákóczi-szabadságharc idején a rácok teljesen elpusztították.

A lakatlanná vált Kengyel a 18. század végén már az Almásy család birtoka, akik 1725-től a pusztát a Törökszentmiklóst betelepítő lakosoknak adták bérbe. Maga Kengyel-puszta csak a 18-19. század fordulóján kezdett újra benépesülni. A 19. század végére az Almásyakon kívül a Baghy, Harkányi, Jurenák, Lederer, Urbán és Montagh családok is birtokot szereztek Kengyelen, mely uradalmak fejlődését az 1885-ben megnyitott Pusztatenyő-Kunszentmárton vasút jelentősen elősegítette. A Nagyatádi-földreform végrehajtása után a lakosság száma megnövekedett, ezért 1928. október 1-jével Kengyelen jegyzői kirendeltséget létesítettek, ahol a helybeliek hivatalos ügyeiket elintézhették. Egy évvel később már postahivatal és telefonközpont is működött a kirendeltség területén.

A második világháború idején a település többször is gazdát cserélt, míg 1944. október 23-án véglegesen a szovjet csapatok kezére került. A harcok hevességét bizonyítja, hogy Kengyel határában 128 szovjet, 4 román, 55 magyar és német katonát temettek el. A községgé válást az 1945-ös földreform nagymértékben elősegítette, melynek során 900 igénylő között 7000 kh földet osztottak ki.

Kengyel 1946 január 1-jével véglegesen elszakadt Törökszentmiklóstól, és önálló községgé alakult. Az 1947. évi országgyűlési választáson Kengyelen a Nemzeti Parasztpárt jelöltje: Lipcsei József szerezte a legtöbb szavazatot.

NeveSzerkesztés

A község elnevezése víznévből, kengyel alakú vízfolyás nevéből származik.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,1%, református 6,5%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 45,4% (19,4% nem nyilatkozott).[6]

GazdaságaSzerkesztés

MezőgazdaságSzerkesztés

Kengyel talaja kiváló minőségű öntéstalaj és középkötött fekete föld. A legmeghatározóbb a kalászos gabona, a takarmány -és csemegekukorica, valamint a repce termelése, de a zöldségtermesztés is jelentős. Jelenleg a mezőgazdaságban dolgozók aránya 25-30% körüli. Ami az állattenyésztést illeti, elsősorban a sertés- és szarvasmarhatartás a jellemző, de a baromfi- és juhtenyésztés is jelen van a településen.

IparSzerkesztés

Kengyel fekvése nem kedvezett az ipar fejlődésének, csak kisiparosok dolgoznak a településen, illetve egykor varroda is működött itt.

VallásSzerkesztés

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 43%-a római katolikus, 10,8%-a református, 0,3%-a evangélikus, 0,1%-a pedig görögkatolikus vallású. A lakosság 0,2%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozik. 31,8% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 13,7% ismeretlen, vagy nem válaszolt.[7]

Római katolikus egyházSzerkesztés

Az Egri főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Törökszentmiklósi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Jézus Szíve. Fíliaként hozzá tartozik a Baghy-majori római katolikus kápolna, melynek titulusa: Szent Imre.

Református egyházSzerkesztés

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint missziói egyházközség.

Evangélikus egyházSzerkesztés

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékekSzerkesztés

  • Törökmogyoró fák
  • Bagimajor-halom: A védett kunhalmon látható a kunkorgó árvalányhaj egyik legnagyobb megyei állománya.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szélmalom-domb a műemlék szélmalommal: 1900 körül épült és 1945-ig működött. A 15 m magas téglaépület belül 4 szintre tagolódik. Jelenleg madártani megfigyelő-állomásként használják.
  • Református templom: 1929-ben épült. Háromszintes tornya a homlokzat előtt áll.
  • Római katolikus (Jézus Szíve-) templom: 1934-36 között épült.
  • Emlékoszlop: A település mártírjainak emlékére állították.
  • Baghy-majori római katolikus kápolna.

SportSzerkesztés

  • A Kengyeli Labdarúgó Sport Egyesület a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokság II. osztályának Kunsági csoportjában szerepel.

Híres emberek KengyelenSzerkesztés

  • Itt született Leleszy Béla (1887–1977) író, újságíró
  • Itt halt meg Baghy Béla politikus, országgyűlési képviselő.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Kengyel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Kengyel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  4. Kengyel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)[halott link]
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  6. Kengyel Helységnévtár
  7. [1]

ForrásSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés