Hajdú vármegye

Hajdú vármegye – eredeti nevén Hajdú megye – (németül: Komitat Haiduck, latinul: Comitatus Hajdonicalis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén, mely 1950-ben beolvadt Hajdú-Bihar megyébe. Székhelye Debrecen volt, ami azonban törvényhatósági jogú városként nem tartozott hozzá. Jelentős települései voltak még Hajdúböszörmény és Hajdúszoboszló.

Hajdú vármegye (1876-1950)
Az egykori Vármegyeháza Debrecenben
Hajdú vármegye címere
Ország	Magyar Királyság
Központ	Debrecen
Főbb települések	Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló
Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	99,2% magyarok 0,4% németek 0,1% románok
Vallás	reformátusok, katolikusok
Földrajzi adatok
Terület	3343 km²
Térkép
Hajdú vármegye térképe
Hajdú vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdú vármegye témájú médiaállományokat.

Hajdú vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Nevét a vármegye a 17. században ide letelepített hajdúknak köszönheti.

Földrajz

Hajdú vármegye az Alföld lapos síkságán feküdt, kevés kiemelkedéssel. A területen néhol találni kunhalomnak nevezett mesterséges dombokat, melyeket a honfoglalás előtt itt élt népek építették árvízmentes menedékként vagy temetkezési hely céljára. A vármegye talaja igen változatos volt: a Hortobágy mentén mocsaras, a vármegye nyugati részén lösz, a többi részén kövér fekete termőföld. Hajdú vármegye szegény volt ásványkincsekben és vizekben: csak északon érintette a Tisza, valamint a Hortobágy folyó.

Északról Szabolcs vármegye, délről Bihar vármegye, nyugatról pedig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Heves vármegye és Borsod vármegye határolta.

Történelem

Hajdú vármegye az 1876-os megyerendezés során jött létre Hajdú megye néven az 1876. XXXIII. törvénycikk alapján, pontos területét pedig az 1877. I. törvénycikk határozta meg. Gerincét az addigi Hajdú kerület városai (Nánás, Dorog, Böszörmény, Hadház, Szoboszló és Vámos-Pércs) adták. Ezeken kívül hozzácsatoltak még tíz községet Szabolcs vármegyéből (Csege, Balmaz-Ujváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspök-Ladány, Szovát, Tetétlen, Földes és Józsa-Szent-György), illetve hármat Bihar megyéből (Kaba, Mike-Pércs és Sámson).

A trianoni békeszerződés teljes egészében Magyarországnak hagyta és az 1923-as megyerendezés sem érintette Hajdú vármegyét. A 2. világháború után azonban az 1945-ös megyerendezés során hozzácsatolták Szabolcs megyétől Fülöp, Nyírábrány és Nyírmártonfalva községeket.

Jelentős változás az 1950-es megyerendezéssel következett be, mikor Hajdú megyéből és Bihar megye egy részéből, valamint néhány Szabolcs megyétől átcsatolt községből létrejött Hajdú-Bihar megye Debrecen székhellyel. Ezzel az önálló Hajdú vármegye 74 éves története véget ért.

Hajdú vármegye főispánjainak listája

Név	Időszak
Miskolczy Lajos	1876-1883
gróf Degenfeld József	1883-1901
Bizáky Puky Gyula	1902-1903
Domahidy Elemér	1903-1906
Weszprémy Zoltán	1906 április-1910
Domahidy Elemér	1910-1918
Weszprémy Zoltán	1918
Rásó István	1918-1919
Neviczky János	1919
Szomjas Gusztáv	1920-1922
Miskolczy Lajos	1922-1923
dr. Hadházy Zsigmond	1923-1932
báró Vay László	1932-1937
Fáy István	1937-1938
Losonczi Lossonczy István	1938-1941
Szilassy László	1942-1943
Bessenyey Lajos	1943-1944
Őry István	1945-1946
dr. Balogh István	1946. február 14. – 1948
Domokos János	1948. október-1949
Tatár Kiss Lajos (főispáni teendőkkel megbízott alispán)	1949. szeptember-1950. június 15.

Lakosság

1900-ban a vármegye lakosság 223,612 fő volt, ebből:

• magyar: 221,798 (99,2%)
• német: 972 (0,4%)
• román: 288 (0,1%)

Közigazgatás

Járási beosztás

A vármegye 1876-os megalakulásától kezdve kettő, 1901 és 1926 között három, majd ismét két járásra oszlott.

A megye délnyugati részének hat községe kezdetben a Nádudvari járást, majd 1901-től Hajdúszoboszlói járást, végül 1930-tól a Püspökladányi járást alkotta. Az elnevezés a járás székhelyének áthelyezéseit követte.

A megye többi községe először a Debrecen székhelyű Balmazújvárosi járáshoz tartozott. Ezt 1901-ben kettéosztották a Debrecen székhelyű Központi járásra és a Hajdúböszörményi járásra. Végül 1926-ban az utóbbi beolvadt az előbbibe, így ettől kezdve ismét csak két járása volt Hajdú vármegyének.

Városai

Kezdetben öt rendezett tanácsú város tartozott a megyéhez: Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás és Hajdúszoboszló. Ezek közül azonban a városi feladatokkal járó magas adóterhek miatt Hajdúdorog 1886-ban, Hajdúhadház pedig 1891-ben nagyközséggé alakult feladva városi rangját. Az utóbbi település 1925-ben ismét várossá alakult, de a korábbi esethez hasonló okokból 1935-től másodszor is feladta e rangot.

Ezen kívül Hajdú vármegye területébe ékelődve, azt négy különálló darabra vágva feküdt Debrecen városa, mely törvényhatósági jogú városként nem volt a megye része.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdú vármegye témájú médiaállományokat.