Vámospércs

magyarországi város Hajdú-Bihar megyében

Vámospércs város Hajdú-Bihar megyében, a Nyíradonyi járásban.

Vámospércs
HU Vámospércs.jpg
Vámospércs címere
Vámospércs címere
Vámospércs zászlaja
Vámospércs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásNyíradonyi
Jogállás város
Polgármester Ménes Andrea (Fidesz)[1]
Irányítószám 4287
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség5362 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség91,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület58,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vámospércs (Magyarország)
Vámospércs
Vámospércs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 31′ 36″, k. h. 21° 53′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 36″, k. h. 21° 53′ 54″
Vámospércs (Hajdú-Bihar megye)
Vámospércs
Vámospércs
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Vámospércs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vámospércs témájú médiaállományokat.

FekvésSzerkesztés

Debrecenből keleti irányban 20 km-re, a 48-as főúton közelíthető meg. A település a környező térség, a Ligetalja közlekedési csomópontja. Áthalad rajta a Debrecen–Nagykároly (Carei) vasútvonal, melynek kihasználtsága jelenleg csekély, de az élénkülő magyar-román gazdasági kapcsolatok miatt szerepe növekedhet.

TörténeteSzerkesztés

Vámospércs régóta lakott település. Először a Váradi püspökség 1291–1294 között keletkezett tizedjegyzékében fordult elő Bélpérch néven, mint a Guthkeledek irtvány birtoka. Ezt követően folyamatosan lakott település, így 1992-ben joggal ünnepelhették a helybeliek lakóhelyük 700 éves jubileumát. Az oklevelek szerint már 1338 előtt is vámszedőhely volt, s ezért ezt követően az írott források már "Vámospercsh" néven említik. Kiváltságát Mátyás király is megerősítette.

1605. fontos dátum a település életében, hiszen ebben az évben Bocskai István Korponai Kiváltságlevelében a Vámospércsen lévő részbirtokát hajdúkatonáinak adományozta, s mintegy 108 család kapott itt telket. Mezővárosi kiváltságát többször is megerősítették. Gyakran tartották itt a Hajdú kerület közgyűléseit.

1850-ben II. osztályú járásbíróság székhelye lett, s 1871-ben elérte a vasút is, melynek jelentősége az egykori ország-területen nagyobb volt.

Az 1876. XXXIII. tc. intézkedett a Hajdú kerület megszüntetéséről, illetve Hajdú vármegye megszervezéséről, ami Vámospércs esetében azzal járt, hogy 270 éves hajdúvárosi múltja ellenére rendezett tanácsú városból nagyközséggé kellett átalakulnia.

Az első világháború után bekövetkező területi változások miatt az országon belül periférikus helyzetbe került, ami a település hanyatlását okozta. A második világháború után sem javult a helyzete, lakossága folyamatosan elvándorolt.

Az utóbbi egy-két évtizedben azonban biztató jelek mutatkoztak, s a nagyközség központi szerepet játszott a Ligetalja életében. Ennek tudatában 1997-ben a település vezetői előterjesztették várossá nyilvánítási kérelmüket, hogy az egykori hajdúvárosok közül utolsóként visszaszerezzék városi státuszukat. A városi címet 2001-ben kapták meg.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Fagyal Barnabás (független)[3]
  • 1994–1998: Fagyal Barna (független)[4]
  • 1998–2002: Fagyal Barna (független)[5]
  • 2002–2006: Fagyal Barna (független)[6]
  • 2006–2010: Ménes Andrea (Fidesz)[7]
  • 2010–2014: Ménes Andrea (Fidesz)[8]
  • 2014–2019: Ménes Andrea Marian (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Ménes Andrea (Fidesz)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 6,1% cigánynak mondta magát (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7,2%, református 46,9%, görögkatolikus 5,2%, felekezeten kívüli 19,3% (19,9% nem válaszolt).[11]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Vámospércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. V települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Vámospércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  5. Vámospércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  6. Vámospércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. Vámospércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. Vámospércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  9. Vámospércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]
  11. Vámospércs Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés