Nyírmártonfalva

	Nyírmártonfalva
	Reviczky-kastély
	; Nyírmártonfalva címere
	; Nyírmártonfalva címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Hajdú-Bihar
Járás	Nyíradonyi
Jogállás	község
Polgármester	Filemon Mihály (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	4263
Körzethívószám	52
	Népesség
Teljes népesség	2034 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	35,58 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	57,48 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Nyírmártonfalva Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 35′ 05″, k. h. 21° 53′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 05″, k. h. 21° 53′ 34″
	Nyírmártonfalva Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
	Nyírmártonfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírmártonfalva témájú médiaállományokat.

Nyírmártonfalva község Hajdú-Bihar megyében, a Nyíradonyi járásban.

Légifotó Nyírmártonfalva

FekvéseSzerkesztés

Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől északkeletre, Hajdúsámson, Nyíracsád, Nyírábrány és Vámospércs között fekvő település.

Görög katolikus templom Nyírmártonfalva
Nyírmártonfalva I. világháborús emlékmű
Falumúzeum Nyírmártonfalva

Mártonfalva neve a 15. század közepe táján bukkan fel először, mégpedig a Kállay család egyik oklevelében. 1461-ben már a Parlaghy család volt a település földesura. A 18. század második felében, illetve a 19. század első felében a báró Vécsey, Kálmánczhelyi, Morvay, Nagy, Pozsgay, Jánky, Krucsay, Újfalussy családoknak volt itt birtoka. A 20. század elején báró Vécsey József, Újfalussy Endre, Reviczky József, Darvas Béla, Madarász Sándor, Debrecen városa és Szabó János örökösei birtokolták a települést. Gúth, Bagos és Mártonfalva pusztái is a településhez tartoztak. Bagos és Gúth egykor község volt, de a török időkben elpusztultak, templomaik rommaradványai még a 20. század elején is láthatók voltak.

Nyírmártonfalva a Dél-Nyírségben, Hajdú-Bihar megye észak-keleti részén, a kies, homokbuckás-erdős Ligetalján fekszik, Debrecentől 27 km-re. A megyeszékhelyről a 48-as főútvonalról Vámospércsen leágazó, 7 km hosszú bekötőúton közelíthető meg.

Ma a település lélekszáma 2033 fő, nagysága 57,48 km². A közigazgatási terület földminősége 7,6 átlag aranykorona értékű, homoktalaj. Főbb mezőgazdasági termékek: gabonafélék, zöldségfélék, és a gazdasági haszonfa különböző fajtái.

A mai község határához is tartozó Guti erdő erdőbirtok volt, melyben előbb egy (Gut), majd birtokosztályok következtében két falu (Kisgut, Nagygut) települt meg. A település jelenlegi helyén parlagi örökösök építették az első tanyákat. Református vallásúak voltak, a földeken dolgozó cselédek, csőszök jórészt katolikusok. A XIX. század elejétől egyre nagyobb számban telepedtek le a katolikusok. Az 1830-as években a falu lélekszáma 150-200 fő között lehetett, fejlődése folyamatosnak tekinthető.

Turisztikai és természetvédelmi szempontból is jelentős a település közigazgatási területéhez tartozó, a községet északról határoló Gúti erdő, melyet Bocskai István erdélyi fejedelem telepített a homokot jól tűrő tölgyekből. Itt halad át az Alföldi Kék Túra nyomvonala. Az erdő büszkesége a kétszáz éves „Hubertus tölgy” nevezetű kocsányos tölgy is, mely 1939 óta védett. A különleges rendeltetésű vadászterület először 1991-ben, majd 2002-ben elejtett dámbika világrekordjáról lett nevezetes.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

1990–1994: Antal Gábor (független)^[3]
1994–1998: Antal Gábor (független)^[4]
1998–2002: Antal Gábor (független)^[5]
2002–2006: Antal Gábor (független)^[6]
2006–2010: Kövér Mihály Csaba (MSZP)^[7]
2010–2014: Kövér Mihály Csaba (MSZP)^[8]
2014–2019: Kövér Mihály Csaba (MSZP)^[9]
2019-től: Filemon Mihály (Fidesz-KDNP)^[1]

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,^[10] de kisebb roma közösség is él itt, kb. 50 fő.

Vadászház - Gúth

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

GúthSzerkesztés

Gúth az 1332-es pápai tizedlajstromban már ma ismert alakjában volt olvasható, később pedig két külön községként, Kis-Gúth és Nagy-Gúth néven volt szerepelt. 1482-ben Alsó-Gút neve is említve van. 1430-ban a Kállayak és az olnodi Czudar család, 10 évvel később pedig a Rozgonyi család tagjai veszik zálogba a Czudarok birtokát. 1447-ben a gúthi Országh család birtoka volt. 1482-ben az Atyay család, két évvel később pedig az eszlári és pinczi Jonhos család volt itt birtokos.

A 20. század elején az egész Gúth puszta Debrecen városáé volt.

NevezetességeiSzerkesztés

Református temploma - 1867-ben épült
Görögkatolikus temploma - 1957-1960 között épült^[11]^[12]
Itt volt a Zsuzsi-vonat végállomása
Első világháborús emlékszobor
Gúthi vadászház
Reveczky kastély
Melánia kastély
Vay kúria
Balkányi kúria
Falumúzeum, Kossuth utca 33. sz
Szent Margit római katolikus templom - 2017-ben épült.

Kulturális életSzerkesztés

Kökényes Néptánccsoport: 2013 márciusában alakult Nyírmártonfalván, pár lelkes fiatal részvételével. Nevüket a település határában lévő, Kökényes nevezetű jellegzetes területről vették. A tánccsoport nemcsak a hagyomány és a néptánc képviselője, hanem a közösségi élet egyik fő középpontja a településen, részt vesznek a Falumúzeum által szervezett rendezvényeken, szüreti báli szekerezéseken, falunapon, idősek napján, és egyéb kulturális rendezvényeken is. Művészeti vezetőjük Nagy Béla, aki a fülöpi Búzavirág oktatója is, valamint aktív táncosa a Debreceni Retrózsa csoportnak.

Híres emberekSzerkesztés

Itt született 1878-ban Friedreich Endre történetíró, kegyesrendi tanár.
Bertyné Nagy Marianna, Fotóművész, természetfotós
Csatári-Szüts Kálmán - növénynemesítő 1912. március 9-én itt született

JegyzetekSzerkesztés

↑ ^a ^b Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
↑ Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
↑ Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
↑ Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
↑ Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
↑ Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora^{[halott link]}
↑ Hajdúdorogi Egyházmegye - magyarországi görögkatolikus egyház. www.gorogkatolikus.hu. (Hozzáférés: 2016. június 25.)
↑ Nyírmártonfalva turizmus - Görögkatolikus Egyházközség. telepules.com. (Hozzáférés: 2016. június 25.)

ForrásokSzerkesztés

Borovszky Samu: Szabolcs vármegye

További információkSzerkesztés

Magyarország-portál
Földrajzportál

[”19önkvál”-1] Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

[f02b04ee5f1fcf8d34ac4f1d62ddcd8fd730987d-2] Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

[”90önkvál”-3] Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)

[”94önkvál”-4] Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

[”98önkvál”-5] Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)

[”02önkvál”-6] Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)

[”06önkvál”-7] Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)

[”10önkvál”-8] Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)

[”14önkvál”-9] Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

[10] A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora^{[halott link]}

[11] Hajdúdorogi Egyházmegye - magyarországi görögkatolikus egyház. www.gorogkatolikus.hu. (Hozzáférés: 2016. június 25.)

[12] Nyírmártonfalva turizmus - Görögkatolikus Egyházközség. telepules.com. (Hozzáférés: 2016. június 25.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]