Nyírmártonfalva
Nyírmártonfalva község Hajdú-Bihar megyében, a Nyíradonyi járásban.
| Nyírmártonfalva | |||
.jpg) | |||
| Reviczky-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Nyíradonyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kövér Mihály Csaba (MSZP)[1] | ||
| Irányítószám | 4263 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2034 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 35,58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 57,48 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nyírmártonfalva
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 35′ 05″, k. h. 21° 53′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 05″, k. h. 21° 53′ 34″ | |||
Nyírmártonfalva
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
| |||
| Nyírmártonfalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírmártonfalva témájú médiaállományokat. | |||
Tartalomjegyzék
FekvéseSzerkesztés
Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől északkeletre, Hajdúsámson, Nyíracsád, Nyírábrány és Vámospércs között fekvő település.
TörténeteSzerkesztés
Mártonfalva neve a 15. század közepe táján bukkan fel először, mégpedig a Kállay család egyik oklevelében. 1461-ben már a Parlaghy család volt a település földesura. A 18. század második felében, illetve a 19. század első felében a báró Vécsey, Kálmánczhelyi, Morvay, Nagy, Pozsgay, Jánky, Krucsay, Újfalussy családoknak volt itt birtoka. A 20. század elején báró Vécsey József, Újfalussy Endre, Reviczky József, Darvas Béla, Madarász Sándor, Debrecen városa és Szabó János örökösei birtokolták a települést. Gúth, Bagos és Mártonfalva pusztái is a településhez tartoztak. Bagos és Gúth egykor község volt, de a török időkben elpusztultak, templomaik rommaradványai még a 20. század elején is láthatók voltak.
NépcsoportokSzerkesztés
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[3] de kisebb roma közösség is él itt, kb. 50 fő.
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
GúthSzerkesztés
Gúth az 1332-es pápai tizedlajstromban már ma ismert alakjában volt olvasható, később pedig két külön községként, Kis-Gúth és Nagy-Gúth néven volt szerepelt. 1482-ben Alsó-Gút neve is említve van. 1430-ban a Kállayak és az olnodi Czudar család, 10 évvel később pedig a Rozgonyi család tagjai veszik zálogba a Czudarok birtokát. 1447-ben a gúthi Országh család birtoka volt. 1482-ben az Atyay család, két évvel később pedig az eszlári és pinczi Jonhos család volt itt birtokos.
A 20. század elején az egész Gúth puszta Debrecen városáé volt.
NevezetességeiSzerkesztés
- Református temploma - 1867-ben épült
- Görögkatolikus temploma - 1957-1960 között épült[4][5]
- Itt volt a Zsuzsi-vonat végállomása
- Első világháborús emlékszobor
- Gúthi vadászház
- Reveczky kastély
- Melánia kastély
- Vay kúria
- Balkányi kúria
- Falumúzeum, Kossuth utca 33. sz
- Szent Margit római katolikus templom - 2017-ben épült.
Kulturális életSzerkesztés
- Kökényes Néptánccsoport: 2013. márciusában alakult Nyírmártonfalván, pár lelkes fiatal részvételével. Nevüket a település határában lévő, Kökényes nevezetű jellegzetes területről kapták. A csoport 17 főből áll. A tagok nagy örömére a település polgármestere – mint a műfaj régi gyakorlója – is beállt a táncosok közé. A tánccsoport nemcsak a hagyomány és a néptánc képviselője, hanem a közösségi élet egyik fő középpontja a településen, részt vesznek a Falumúzeum által szervezett rendezvényeken, szüreti báli szekerezéseken, falunapon, idősek napján, és egyéb kulturális rendezvényeken is. Művészeti vezetőjük Nagy Béla, aki a fülöpi Búzavirág oktatója is, valamint aktív táncosa a Debreceni Retrózsa csoportnak.
Híres emberekSzerkesztés
- Itt született 1878-ban Friedreich Endre történetíró, kegyesrendi tanár.
- Bertyné Nagy Marianna, Fotóművész, természetfotós
- Csatári-Szüts Kálmán - növénynemesítő 1912. március 9-én itt született
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Hajdúdorogi Egyházmegye - magyarországi görögkatolikus egyház. www.gorogkatolikus.hu. (Hozzáférés: 2016. június 25.)
- ↑ Nyírmártonfalva turizmus - Görögkatolikus Egyházközség. telepules.com. (Hozzáférés: 2016. június 25.)
ForrásokSzerkesztés
- Borovszky Samu: Szabolcs vármegye
