Lenk Gyula

(1850–1924) magyar királyi ítélő táblabíró, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 1.

Dr. Lenk Gyula (Karcag, 1850. december 1.Budapest, Ferencváros, 1924. október 24.) [1] királyi ítélő táblabíró, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja.

Lenk Gyula
Született1850. december 1.
Karcag
Elhunyt1924. október 24. (73 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
SablonWikidataSegítség

Édesapja dr. Lenk Adolf karcagi tiszti főorvos, édesanyja pedig Szigethy Julianna volt. Ő maga királyi ítélő táblabíróként tevékenykedett, amikor 1905. november 21-én Ferenc József kinevezte Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjává, a Fejérváry-kormány kinevezése körüli súlyos belpolitikai válság miatt távozni kényszerült Lippich Gusztáv helyére. Csakúgy, mint az egész kormány ellen, Lenk ellen is kialakult egy ellenállási mozgalom, melynek első lépéseként a vármegye törvényhatósága elhatározta, hogy nem iktatja be Lenket a főispáni hivatalba, és utasították az alispánt is, hogy amennyiben Lenk erőszakkal próbálná a hivatalát elfoglalni, úgy rendőri erőket is vessen be ellene. Lenk december 15-én érkezett Szolnokra csendőri kíséret mellett, majd a lezárt ajtókat katonai fegyverkováccsal felnyittatta és 23-ára közgyűlést hívatott össze. Ekkor Almásy Imre az alkotmányvédő bizottság tagjait 22-ére hívta össze, ahol megállapodtak, hogy a másnapi közgyűlésen meg fogják akadályozni Lenk eskütételét. A 23-ai közgyűlés botrányos jelenetekkel tűzdelve zajlott le. A szuronyos csendőrökkel kísért új főispánt hangzavarral és tiltakozással fogadták, még két záptojás is repült Lenk felé. Almásy a törvényhatósági tagok nevében kijelentette, hogy az egész közgyűlésnek nevezett eseményt törvénytelennek tartja. Míg Almásyék kivonultak, Lenk kiabálva tudta csak felolvasni az esküjét. A december 29-én megtartott rendes közgyűlésen Lenk nem tudott megjelenni, mert a fővárosban tartózkodott. A közgyűlés azonban Lenk Gyula „budapesti lakos” ellen – ez a titulus aztán gúnynevévé is vált – hatóság elleni erőszak, magánlaksértés, hivatali hatalommal való visszaélés és más ingatlanának szándékos és jogtalan megrongálása miatt is feljelentést tett. Ezzel egyidőben pedig a főispáni lakás elfoglalása miatti kilakoltatási pert is elindítottak. A hónapokig tartó ellenállást végül akkor sikerült feloldani, amikor a király Wekerle Sándort bízta meg a kormányalakítással. A király 1906. április 19-én felmentette Lenket a főispáni hivatalából, majd április 22-én Almásyt nevezte ki utódjául. Halálát szívbénulás okozta.

Feleségétől Babics Annától (1852–1901) született fia Lenk Gusztáv Adolf (1884–1934), aki ügyvéd és földhitelintézeti ügyész volt.


Elődje:
Lippich Gusztáv
Utódja:
gr. Almásy Imre