Wikipédia

Tiszabura

magyarországi község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében

Tiszabura község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Kunhegyesi járásában.

Tiszabura
Pusztataskony, Szapáry-sírkápolna
Pusztataskony, Szapáry-sírkápolna
Tiszabura címere
Tiszabura címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKunhegyesi
Jogállás község
Polgármester Farkas László (Fiatal Romák Országos Szövetsége)[1]
Irányítószám 5235
Körzethívószám 59
Népesség
Teljes népesség3127 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség65,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület45,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszabura (Magyarország)
Tiszabura
Tiszabura
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 26′ 49″, k. h. 20° 27′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 49″, k. h. 20° 27′ 32″
Tiszabura (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Tiszabura
Tiszabura
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Tiszabura weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszabura témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A község a Tisza folyásirányának bal partján fekszik, a Tisza-tótól délre; északi határszéle közelében található a kiskörei Tisza-híd bal parti hídfője. Hozzá tartozik különálló településrészként Pusztataskony, mely a központjától mintegy 6 kilométerre északkeletre helyezkedik el.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Kisköre, kelet felől Abádszalók, délkelet felől Kunhegyes, dél felől Tiszagyenda, délnyugat felől Tiszaroff, északnyugat felől pedig Pély. (Kisköre és Pély a folyó túlsó partján helyezkedik el.)

Megközelítése szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3216-os út. mely áthalad a központján, ezen érhető el keleti és délnyugati szomszédai felől is. Kiskörével, és azon keresztül Hevessel a 3209-es út köti össze, ez utóbbi halad át Pusztataskonyon is.

Keleti határszélén elhalad, központjától jó 7-8 kilométer távolságra a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal, de a vasútnak nincs megállási pontja Tiszabura területén. A két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Abádszalók megállóhely és Kisköre-Tiszahíd megállóhely kínálja.

Története szerkesztés

A község története a régmúlt időkbe nyúlik vissza, bár Tiszabura első írásos emléke 1301-ből való.

A 19. századi gátépítési munkák során gepida és avar kori leletekre is bukkantak a régészek. Mai település elődje feltehetőleg a korai Árpád-korban jött létre, habár az első középkori oklevél csupán 1331-ben említi Bwra alakban. A községhez tartozó Pusztataskony elnevezését Taksony fejedelemről nyerte. A falu kora középkori birtokosai az előkelő Szalók, Domoszlayakat és Rozgonyiakat említhetjük. A 14. században egy Cenk nevezetű cseh vitézt említenek a források a terület földesuraként. Ekkortájt épült egyhajós, csúcsíves – román és gótikus stílusjegyeket is magán hordozó, ma műemléki védettséget élvező – temploma.

A középkori gazdaság és demográfia jellegzetességeiből kifolyólag rendkívül alacsony népességi adatokat jegyeztek fel a történetírók. A másfél évszázados török korszak és az azt lezáró felszabadító hadjáratokban a település lakossága rendkívül megcsappant, Taskony szinte teljes egészében elnéptelenedett.

A Rákóczi-szabadságharc idején, Rabutin császári generális hadai vonultak át a községen, s a szerb felkelők a falut földig rombolták. A település majdnem három évtizedig pusztán állt, s csupán 1737-38-tól – a környező településekről való beköltözők révén – indult újra az élet. A község újratelepítésében kiemelkedő szerepet játszó és bőkezű egyházi mecénásnak számító Recsky család néhány jeles képviselőjének hamvai ma is a templom ódon apszisa alatt nyugszanak. 1876-ban a kiegyezés utáni közigazgatási reform keretében Bura, Heves vármegyétől Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez, a tiszai járásba került.

Az első világháború hadszínterein a falu lakosságának 20%-át találjuk, emléküket a Hősök terén látható 1928-ban közadakozásból emelt fehér márványobeliszk őrzi. A második világháborúban német csapatokat a szovjet haderő 1944. október 14-én szorította ki a faluból, azonban a háborús pusztításokat igencsak megszenvedte.

1975-ben került sor a törpevízmű létesítésére, 1976-ban épült fel az új orvosi rendelő, 1979-ben készült el a három szintes iskola, 1982-ben épült fel a község új ABC áruháza és postahivatala, 1989-ben létesült a TSZ által üzemeltetett, majd magánkézbe került benzinkút. A telefonhálózat széles körű kiépítése az 1990-es években valósult meg.

Napjainkban a községi önkormányzat különböző közcélú és közhasznú programjai révén számít a legnagyobb munkaadónak. A faluvezetés különböző pályázatok révén kívánja a község modernizációját továbbvinni. Pusztataskonyban épült meg az Európai Unió támogatásából a Nagykunsági vésztározó le- és beeresztő csatornája.

Hagyományok szerkesztés

A népi hitvilágban sokáig megőrződött a táltos és boszorkányhit. Orvos Tóth Sándornak, Bíró Julisnak természetfeletti képességeket tulajdonítottak, s a környező településekről is többen jártak hozzájuk.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Szekeres János (független)[3]
  • 1994–1998: Szekeres János (MSZP)[4]
  • 1998–2002: Gál Zsigmond (független)[5]
  • 2002–2006: Farkas László (Fiatal Romák Országos Szövetsége)[6]
  • 2006–2010: Farkas László (Fiatal Romák Országos Szövetsége)[7]
  • 2010–2014: Farkas László (Fiatal Romák Országos Szövetsége)[8]
  • 2014–2019: Nagy Imre (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Farkas László (Fiatal Romák Országos Szövetsége)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2933
2983
2929
2905
3101
3127
201320142017202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 72%-a magyar, 28%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,3%-a magyarnak, 59,9% cigánynak mondta magát (1,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,4%, református 11,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 57,6% (8,4% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei szerkesztés

  • Református templom
  • Pusztataskonyi Szapáry-kápolna
  • Pusztataskonyi-mezőgazdasági repülőtér
  • Gyönyörű természeti környezet (ártér, gát)
  • Révház, csónakkikötő

Híres tiszaburaiak szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Tiszabura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Tiszabura települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Tiszabura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Tiszabura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  6. ↑ Tiszabura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. ↑ Tiszabura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. ↑ Tiszabura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  9. ↑ Tiszabura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Tiszabura Helységnévtár

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tiszabura&oldid=26137350”