Tiszabura

Tiszabura község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Kunhegyesi járásában.

Tiszabura
Pusztataskony, Szapáry-sírkápolna
Tiszabura címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Kunhegyesi
Jogállás	község
Polgármester	Vavrik Géza (CiKöSz)
Irányítószám	5235
Körzethívószám	59
Népesség
Teljes népesség	3120 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	65,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	45,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 27′, k. h. 20° 28′47.45, 20.466666666667
Tiszabura Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Tiszabura weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszabura témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A község a Tisza folyásirányának bal partján fekszik, a Tisza-tótól délre; északi határszéle közelében található a kiskörei Tisza-híd bal parti hídfője. Hozzá tartozik különálló településrészként Pusztataskony, mely a központjától mintegy 6 kilométerre északkeletre helyezkedik el.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Kisköre, kelet felől Abádszalók, délkelet felől Kunhegyes, dél felől Tiszagyenda, délnyugat felől Tiszaroff, északnyugat felől pedig Pély. (Kisköre és Pély a folyó túlsó partján helyezkedik el.)

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3216-os út. mely áthalad a központján, ezen érhető el keleti és délnyugati szomszédai felől is. Kiskörével, és azon keresztül Hevessel a 3209-es út köti össze, ez utóbbi halad át Pusztataskonyon is.

Keleti határszélén elhalad, központjától jó 7-8 kilométer távolságra a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal, de a vasútnak nincs megállási pontja Tiszabura területén. A két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Abádszalók megállóhely és Kisköre-Tiszahíd megállóhely kínálja.

Története

A község története a régmúlt időkbe nyúlik vissza, bár Tiszabura első írásos emléke 1301-ből való.

A 19. századi gátépítési munkák során gepida és avar kori leletekre is bukkantak a régészek. Mai település elődje feltehetőleg a korai Árpád-korban jött létre, habár az első középkori oklevél csupán 1331-ben említi Bwra alakban. A községhez tartozó Pusztataskony elnevezését Taksony fejedelemről nyerte. A falu kora középkori birtokosai az előkelő Szalók, Domoszlayakat és Rozgonyiakat említhetjük. A 14. században egy Cenk nevezetű cseh vitézt említenek a források a terület földesuraként. Ekkortájt épült egyhajós, csúcsíves – román és gótikus stílusjegyeket is magán hordozó, ma műemléki védettséget élvező – temploma.

A középkori gazdaság és demográfia jellegzetességeiből kifolyólag rendkívül alacsony népességi adatokat jegyeztek fel a történetírók. A másfél évszázados török korszak és az azt lezáró felszabadító hadjáratokban a település lakossága rendkívül megcsappant, Taskony szinte teljes egészében elnéptelenedett.

A Rákóczi-szabadságharc idején, Rabutin császári generális hadai vonultak át a községen, s a szerb felkelők a falut földig rombolták. A település majdnem három évtizedig pusztán állt, s csupán 1737-38-tól – a környező településekről való beköltözők révén – indult újra az élet. A község újratelepítésében kiemelkedő szerepet játszó és bőkezű egyházi mecénásnak számító Recsky család néhány jeles képviselőjének hamvai ma is a templom ódon apszisa alatt nyugszanak. 1876-ban a kiegyezés utáni közigazgatási reform keretében Bura, Heves vármegyétől Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez, a tiszai járásba került.

Az első világháború hadszínterein a falu lakosságának 20%-át találjuk, emléküket a Hősök terén látható 1928-ban közadakozásból emelt fehér márványobeliszk őrzi. A második világháborúban német csapatokat a szovjet haderő 1944. október 14-én szorította ki a faluból, azonban a háborús pusztításokat igencsak megszenvedte.

1975-ben került sor a törpevízmű létesítésére, 1976-ban épült fel az új orvosi rendelő, 1979-ben készült el a három szintes iskola, 1982-ben épült fel a község új ABC áruháza és postahivatala, 1989-ben létesült a TSZ által üzemeltetett, majd magánkézbe került benzinkút. A telefonhálózat széles körű kiépítése az 1990-es években valósult meg.

Napjainkban a községi önkormányzat különböző közcélú és közhasznú programjai révén számít a legnagyobb munkaadónak. A faluvezetés különböző pályázatok révén kívánja a község modernizációját továbbvinni. Pusztataskonyban épült meg az Európai Unió támogatásából a Nagykunsági vésztározó le- és beeresztő csatornája.

Hagyományok

A népi hitvilágban sokáig megőrződött a táltos és boszorkányhit. Orvos Tóth Sándornak, Bíró Julisnak természetfeletti képességeket tulajdonítottak, s a környező településekről is többen jártak hozzájuk.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Szekeres János (független)
• 1994–1998: Szekeres János (MSZP)
• 1998–2002: Gál Zsigmond (független)
• 2002–2006: Farkas László (Fiatal Romák Országos Szövetsége)
• 2006–2010: Farkas László (Fiatal Romák Országos Szövetsége)
• 2010–2014: Farkas László (Fiatal Romák Országos Szövetsége)
• 2014–2019: Nagy Imre (Fidesz-KDNP)
• 2019–2024: Farkas László (Fiatal Romák Országos Szövetsége)
• 2024– : Vavrik Géza (Cigány Közösségek Szövetsége)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	2933	2983	2929	2905	3101	3127	3120
	2013	2014	2017	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

1976-ban a településen egy korabeli újságcikk szerint a cigányság aránya meghaladta a 33%-ot.

2001-ben a település lakosságának 72%-a magyar, 28%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,3%-a magyarnak, 59,9% cigánynak mondta magát (1,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,4%, református 11,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 57,6% (8,4% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 95,1%-a vallotta magát magyarnak, 58,1% cigánynak, 0,1% románnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,3% volt római katolikus, 4,2% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 3,4% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 50,3% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Református templom
• Pusztataskonyi Szapáry-kápolna
• Pusztataskonyi-mezőgazdasági repülőtér
• Gyönyörű természeti környezet (ártér, gát)
• Révház, csónakkikötő

Híres tiszaburaiak

• A pusztataskonyi Szapáry-kastélyban született Szapáry György közgazdász

További információk

• Tiszabura hivatalos honlapja
• Tiszabura az utazom.com honlapján
• Irány Magyarország!