Besenyszög

magyarországi város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében

Besenyszög város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Szolnoki járásban.

Besenyszög
Besenyszög címere
Besenyszög címere
Besenyszög zászlaja
Besenyszög zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásSzolnoki
Jogállás város
Polgármester Balogh Zoltán (független)[1]
Irányítószám 5071
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség3107 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület138,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Besenyszög (Magyarország)
Besenyszög
Besenyszög
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 50″, k. h. 20° 15′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 50″, k. h. 20° 15′ 34″
Besenyszög (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Besenyszög
Besenyszög
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Besenyszög weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Besenyszög témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Szolnok északi szomszédságában fekszik, attól 16,5 kilométerre, Jászladánytól 18, Tiszasülytől pedig 20 kilométer távolságra.

A közvetlenül határos települések: észak felől Tiszasüly, északkelet felől Hunyadfalva és Kőtelek, kelet felől Csataszög, délkelet felől Törökszentmiklós és Tiszapüspöki, dél felől Szajol, délnyugat felől Szolnok, nyugat felől Zagyvarékas és Szászberek, északnyugat felől pedig Jászladány.

Több kisebb-nagyobb külterületi lakott rész tartozik hozzá, ezek jobbára a település központjától déli-délkeleti irányban helyezkednek el.

Megközelítése szerkesztés

Csak közúton érhető el, Szolnok és a környező jászsági települések irányából is a 3225-ös úton. Keleti külterületeit átszeli még a Csataszög-Kőtelek felé vezető 3224-es út is.

Határszélét délen átszeli az M4-es autóút is, amelynek itt egyetlen kisebb pihenőhelye van.

Története szerkesztés

A község nevét a Besen nevű vízfolyásról kapta. Ez az elnevezés a besenyő nép emlékét őrzi. A terület már a neolitikum idején is lakott volt. A mai település 1771 és 1774 között alakult ki négy elpusztult középkori faluból. A község határa 1944-ben, Szolnok közelsége miatt, jelentős hadi események színtere volt. A faluban a házak egy része még őrzi a régi népi építészet tornác nélküli, fűrészes oromzatú jellegét.

2011. május 25-én felavatták a település rovásos helynévtábláját.[3]

2013. július 15. napján városi címet kapott a köztársasági elnöktől.[4]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990-1994: Boros Emil (független)[5]
  • 1994-1998: Boros Emil (független)[6]
  • 1998-2002: Balogh Zoltán (független)[7]
  • 2002-2006: Balogh Zoltán (független)[8]
  • 2006-2010: Balogh Zoltán (független)[9]
  • 2010-2014: Balogh Zoltán (független)[10]
  • 2014-2019: Balogh Zoltán (független)[11]
  • 2019-től: Balogh Zoltán (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3358
3318
3279
3217
3118
3107
201320142017202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 0,6% németnek mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,8%, református 2,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 15,2% (24,6% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei szerkesztés

A késő barokk stílusú római katolikus templom 1783–86 között épült Eszterházy Károly egri püspök megbízásából, Francz József tervei alapján. A szentély késő barokk stílusú mennyezetképe 1790 körül készült.

A barokk főoltárt Steinhauser Antal szobrász alkotta, az 1787-ben keletkezett oltárképet pedig Huszár Károly egri festőművész. A főoltár tabernákuluma és a padok 18. századi barokk munkák, a szószék viszont a 19. század első felében készült klasszicista stílusban. A jelenelgi oltárképet a város szülötte Chiovini Ferenc Munkácsy-díjas festőművész festette, címe: Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust.[14]

Híres emberek szerkesztés

Képgaléria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Besenyszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Rovásos táblaavatás összefoglaló. Rovás Info.. (Hozzáférés: 2011. június 8.)[halott link]
  4. A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  5. Besenyszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Besenyszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  7. Besenyszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  8. Besenyszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  9. Besenyszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  10. Besenyszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  11. Besenyszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. Besenyszög Helységnévtár
  14. Chiovini Ferenc Munkácsy-díjás, Érdemes művész élete és munkássága korabeli dokumentumok alapján. Chiovini Márta. 2008. ISBN 9789630655477 Hozzáférés: 2019. november 2.  

További információk szerkesztés