Főmenü megnyitása

Jászladány nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászapáti járásban.

Jászladány
Jászladány római katolikus templom.jpg
Jászladány címere
Jászladány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásJászapáti
Jogállás nagyközség
Polgármester Drávucz Katalin (Független)[1]
Irányítószám 5055
Körzethívószám 57
Népesség
Teljes népesség5426 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség59,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület92,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jászladány (Magyarország)
Jászladány
Jászladány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 53″, k. h. 20° 09′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 53″, k. h. 20° 09′ 52″
Jászladány (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Jászladány
Jászladány
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Jászladány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászladány témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati, a Jászság délkeleti részén fekszik.

Jászkisér 12 km, Jászalsószentgyörgy 6 km, Jánoshida 9 km, Jászapáti 20 km, Szolnok 24 km távolságra található.

MegközelíthetőségeSzerkesztés

TörténeteSzerkesztés

A vidék régészeti leletei főként a rézkorból és a római korból valók.Fodor Ferenc szerint 1067-ben, a Zászty Apátság alapítólevelében említik először.
Más források az 1399-es írásos említést emelik ki (Ladán), 1550-ben Jász Ladán, 1567-ben Jaz Ladán, 1828-ban Ladány néven szerepel a különféle okiratokban, 1910-ben pedig már mai nevén, Jászladányként említik. Nevének eredete ismeretlen, de egyesek a „láda" szóból származtatják. Fodor Ferenc azt feltételezi, hogy eredetileg besenyők lakták.

A török idők hányattatásai után újra benépesül a település, megalakult az egyházközség, 1736-ra felépül kőtemploma, önálló anyaegyházzá válik. 1745-ben Jászladány is a redemptus települések között szerepel, majd 1828-ban I. Ferenc király négy országos vásárt adományozott mezővárosi ranggal együtt Ladánynak, 1876-ban azonban a városi rangja megszűnik a településnek.

A Ladányt övező körgát 1856 márciusában alig 3 hét alatt készült el az itt élők kétkezi munkájával. Az országos vasúti hálózatba 1882-ben kapcsolódik be a település, s ezzel megszűnik korábbi elszigeteltsége.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 12,3% cigánynak mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,7%, református 1,8%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,6% (25,5% nem nyilatkozott).[4]

NevezetességeiSzerkesztés

 
Római katolikus templom belső

Híres emberekSzerkesztés

  • Itt született 1826-ban Kozlay Jenő magyar honvéd tiszt és az amerikai polgárháború tiszteletbeli (Brevet) dandártábornoka.
  • Itt született 1934-ben Somfai László zenetörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Bartók Archívum volt vezetője, a Bartók- és Haydn-kutatás nemzetközileg elismert egyénisége.

TestvértelepüléseiSzerkesztés

Jászladány két testvértelepülése:[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Jászladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Jászladány Helységnévtár
  5. Jászladány híd lett Erdély és Vajdaság között. (Hozzáférés: 2016. január 5.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés