Wikipédia

Jászkisér

magyar város

Jászkisér város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászapáti járásban.

Jászkisér
Jászkisér Városháza.jpg
Jászkisér címere
Jászkisér címere		 Jászkisér zászlaja
Jászkisér zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásJászapáti
Jogállás város
Polgármester Lukácsi György
Jegyző Dr. Ádám Mónika
Irányítószám 5137
Körzethívószám 57
Népesség
Teljes népesség5167 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség41,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület130,11 km²
Földrajzi nagytájAlföld[2]
Földrajzi középtájKözép-Tisza-vidék[2]
Földrajzi kistájJászság[2]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jászkisér (Magyarország)
Jászkisér
Jászkisér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 27′ 18″, k. h. 20° 12′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 18″, k. h. 20° 12′ 60″
Jászkisér (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Jászkisér
Jászkisér
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Jászkisér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászkisér témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Az Alföld északi, Jász-Nagykun-Szolnok megye északi-középső, a Jászság keleti részén fekszik. A megye székhelyétől, Szolnoktól kb. 35-km-re található. Szomszédos települések: Jászapáti, Pély, Tiszasüly, Jászladány.

MegközelítéseSzerkesztés

 
Jászkisér légi fotón

Közúton 9 km-es csatlakozással (Jászapátinál) a 31-es út kapcsolja az országos hálózathoz. A 32-es főútról Szászbereknél letérve kb. 23 km után érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
Vonattal a MÁV 86-os számú (Vámosgyörk–Újszász–Szolnok) vasútvonalán érhető el. A településnek egy vasútállomása és egy megállóhelye van. A vasútállomás neve Jászkisér, a megállóhelyé pedig Jászkisér-Felső.

TörténeteSzerkesztés

Nevét a település keleti oldalán hajdan keresztülfolyó Kis-ér nevű vízfolyásról kapta. Az első írott feljegyzés a Madarasi család birtokmegosztó oklevele Kysír-t mint falut említi 1391-ben. Díszes címere sugallja a település hajdani gazdagságát, utal a keleti származásra, a harcos múltra, a Jászság egységére és a kun eredete.

A Tisza folyó közelsége miatt határa évszázadokig nehezen járható mocsaras terület volt, ami a történelem viharaiban többször is megvédte a pusztulástól. A Tisza termékeny kiöntési területein évszázadokon át jelentős mértékű dohánytermesztés folyt. Kisér a Jászság második legnagyobb földterülettel rendelkező települése.

Jászkisér lakóinak többsége korábban a mezőgazdaságban dolgozott.

Ma egyre több családnak biztosítanak megélhetést a település ipari létesítményei és a környező nagyüzemek. Az új beruházásokat közművekkel ellátott területek várják.

A Jászkisér mellett elhaladó M8-as autópálya majdani megépítésével bekapcsolódhat a gyorsforgalmi úthálózati rendszerbe.

JelenSzerkesztés

A település gazdag történelmi és kulturális múltja, egykori lakosainak tenni akarása a jelen nemzedékre is jótékony hatással van.

A kultúra intézményei, a Makovecz Imre által tervezett Művelődés Háza gazdag programkínálatával látogatók tömegét vonzza, a hozzá kapcsolódó Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény országosan elismert tárgyi és írásos anyagával a falusi turizmus kedvelt célpontja. A Városi Könyvtár közel 32 ezer dokumentumból álló gyűjteményével eMagyarország és NAVA-Ponttal, etnikai és idegennyelvi, helyismereti részlegeivel, valamint számtalan gyermek és felnőtt rendezvényével várja látogatóit.

A lakosságot széles körű szolgáltatásokkal várja a Teleház is, ahol a helyi újság szerkesztése, kiadása folyik. A település pezsgő kulturális életét az eredményesen dolgozó 30 civil szervezet is segíti. Egy részük, mint például a Csete Balázs Honismereti Szakkör, a Pendzsom Néptáncegyesület, a Külkapcsolatok Baráti Egyesület és az Önkéntes Tűzoltó egyesület a határokon túli ismertségre is tett szert. Magyarország határain belül a Kis-ér Kertbarát Kör, a Pedagógus Női Kar és a Jászkisériek Baráti Egyesülete tesz legtöbbet a település megismertetéséért.

A nagyközségbe látogatók a mívesen felújított Községházát, a Csete Balázs Általános Iskola új épületén kívül, tanmedencét, megújuló, patinás iskolaépületeket, óvodákat, szépen parkosított közterületeket, épülő, fejlődő falut láthatnak.

A település infrastrukturális ellátottsága a szennyvízhálózat kiépítésével befejeződött. Munkahelyteremtési törekvéseink lassan beérnek, s a falusi turizmus fejlesztése is jó irányba halad a Jászkiséri Halastavak Kft. (megszűnt) horgászparadicsomának fejlődésével és a Bánya Klub (megszűnt) minden évszakban használható szaunájával és termálvizes medencéjével.

2009. július 1. óta város.

A tanítás és az iskola története a településenSzerkesztés

Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Az első tanítót, " Pétör mestör" -t az 1550-es források említik. Az iskolák ellenőrzéséről legelőször 1766-ban tudunk, de a rendszeres oktatás 1600 körül megkezdődött. 1691-től a református tanítók névsora ma is megtalálható a református egyháznál.

1795-ben már három tanítója volt a községnek.

1803-tól öt tanító volt a reformátusoknál, ez a szám 1945-ig így is maradt, míg a katolikusoknál 1803-ban csak két tanító volt.

1857-ben épült református népiskola, amely mint műemlék ma is létezik két tanteremmel és két szolgálati lakással, ez a Hősök téri iskola.

A Fő úti iskola épületét 1929-ben vette meg a református egyház a volt jászkiséri takarékpénztártól és átalakította. Hat tenterem, egy nevelői szoba, egy szertár kapott benne helyet. Majd 1962-ben két tanteremmel és egy szertárral bővült a Fő úti iskola.

A Kossuth téri iskolát 1929-ben építette a katolikus egyház. Négy tanterem, egy nevelői szoba, egy igazgatói iroda, egy szertár, egy nevelői lakás kapott benne elhelyezést. 1930-ban Jászkisér lakóinak száma 7070 fő. Az 1925-ös adatok szerint 1750 lakos él tanyán, ezért tanyai vándoriskolákat szerveztek. Pusztakürtön már 1950-ben, a 30-as években már négy tanyai iskola működött bérelt helyiségekben, állandó iskolaépületet csak 1950 után kaptak.

Az iskolákat az egyházak működtették, a római katolikus és a református egyház. Oktatási forma hat osztályos elemi és utána az ismétlőiskola volt 1946-ig Jászkiséren is.

A II. világháborús front elvonulása után hamar megindult a tanítás.

1946-ban megszervezték az általános iskolákat 8 osztállyal.

1948. június 5-én államosították az iskolákat. Államosítva lett a belterületen három iskolaépület, öt nevelői lakás, öt külterületi iskola nevelői lakással és kerttel.

1948-ban a tanyasi gyerekeknek kollégium létrehozásával próbálkoztak a felsősök részére egy évig.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Bánlaki Zoltán (független)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Hajdú László (független)[4]
  • 2014–2017: Pintér Ferenc (független)[5]
  • 2017–2019:
  • 2019-től:
 Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 13% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (17% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,6%, református 20,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11% (26,6% nem nyilatkozott).[7]

VallásSzerkesztés

 
A római katolikus templom légi felvételen
 
Római katolikus templom

A faluban két vallási felekezet él. A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság körülbelül 50%-a római katolikus, mintegy 30%-a református, 0,5%-0,5% görögkatolikus, evangélikus, illetve. más egyházhoz tartozik. Nem tartozik egyetlen felekezethez sem, vagy nem válaszolt körülbelül 19%.[8]

Római katolikus egyházSzerkesztés

Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Jász-kun Főesperességének Jászapáti esperesi kerületébe tartozik. A településen önálló plébánia működik. Plébániatemplomának titulusa: A Szent Kereszt feltalálása.

Református egyházSzerkesztés

Jászkisér a Jászság egyetlen református települése lelkészei névsorát 1626-tól ismerjük. A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Dél-pesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

 
Református templom

Evangélikus egyházSzerkesztés

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.

Itt születtek, itt éltekSzerkesztés

  • Sántha László szőlész, botanikus, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952) itt született 1886. március 21-én.
  • Csete Balázs néprajzkutató, rajztanár 1893. március 15-én született Jászkiséren
  • Dr. Durst János orvos 1899-ben itt született. Ő építette az Egészségházat és a Tüdőgondozót.
  • Foltin János sümegi prépost, műkedvelő régész 1837. január 5 -én itt született.
  • Küry Klára - színésznő, az 1900-as évek végének ünnepelt operettprimadonnája 1870 március 27-én itt született Jászkiséren.
  • Káli László - magyar költő 1961. január 22-én itt született.

NevezetességeiSzerkesztés

  • A régi református templom 1657-ben épült, melyet a Tisza áradásai használhatatlanná tettek. A megrongálódott épületet 1758-ban építették újjá késő barokk stílusban, tornya 1770-ben épült fel.
  • A régi katolikus templom 1773-ban készült el, ám 1905-ben lebontották, hogy a megnövekedett lélekszámú gyülekezetnek elegendő helyet biztosítsanak egy új templom emelésével. Az új neoromán-neogót építmény 1906-ban készült el.

Köztéri szobraink közül az

  • 1775-ben készült Nepomuki Szent János szobor a legértékesebb.
  • Az 1930-ban felavatott I. világháborús emlékmű Telcs Ede munkája.
  • A 2003-ban átadott Rákóczi szobor a Jászkisériek Baráti Egyesületének ajándéka.
  • Kossuth Lajosnak akit a település országgyűlési képviselőjének próbált megnyerni emléktáblát szenteltek a jászkisériek.
  • A Községháza falán a 600 éves évfordulót szintén emléktáblán örökítették meg.
  • II. világháborús emlékmű: 1991-ben állították. 2016-ban elbontva. A hősi halottak táblái - ideiglenesen - a temetőben a ravatalozó falán.
  • Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény: a parasztházban Jászkisér néprajzi emlékei, valamint Csete Balázs-emlékszoba található.
  • Művelődési Ház: Makovecz Imre tervei alapján épült 1982-ben.
  • Volt Kossuth Szálló: 1906-ban épült, szecessziós stílusban.
  • Polgármesteri Hivatal: 1896-ban épült.

Visszatérő rendezvények a Pünkösdi Vigadalmi Napok, a Hősök Napja, a Nemzetközi Pendzsom Folkfesztivál, az Országos Szántóverseny Területi Döntője és az Apáról-fiúra népi gyermekjátékok közösségi bemutatója. Ezek az alkalmak a vidéki és elszármazott látogatóknak nyújtanak élményt, de a helyi közösséget is összefogásra ösztönzik.

ÖnkormányzatSzerkesztés

  • Cím: 5137 Jászkisér, Fő út 7.
  • Tel.: 06 57/550-130
  • Fax: 06 57/550-120
  • E-mail: jaszkiser@vnet.hu
  • Hivatalos honlap: www.jaszkiser.hu
  • A településen Cigány Kisebbségi Önkormányzat is működik.

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  2. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  3. ↑ Jászkisér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  4. ↑ Jászkisér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  5. ↑
  6. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  7. ↑ Jászkisér Helységnévtár
  8. ↑ http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=22798

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jászkisér&oldid=22070437”