Jászkisér

	Jászkisér
; Jászkisér címere	; Jászkisér zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Jászapáti
Jogállás	város
Polgármester	Lukácsi György
Jegyző	Dr. Ádám Mónika
Irányítószám	5137
Körzethívószám	57
	Népesség
Teljes népesség	5285 fő (2017. jan. 1.)
Népsűrűség	41,11 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	130,11 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld
Földrajzi középtáj	Közép-Tisza-vidék
Földrajzi kistáj	Jászság
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Jászkisér Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 27′ 18″, k. h. 20° 12′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 18″, k. h. 20° 12′ 60″
	Jászkisér Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
	Jászkisér weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jászkisér témájú médiaállományokat.

Jászkisér város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászapáti járásban.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Az Alföld északi, Jász-Nagykun-Szolnok megye északi-középső, a Jászság keleti részén fekszik. A megye székhelyétől, Szolnoktól kb. 35-km-re található. Szomszédos települések: Jászapáti, Pély, Tiszasüly, Jászladány.

MegközelíthetőségeSzerkesztés

Közúton 9 km-es csatlakozással (Jászapátinál) a 31-es út kapcsolja az országos hálózathoz. A 32-es főútról Szászbereknél letérve kb. 23 km után érhető el.

Jászkisér légi fotón

A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Vonattal a MÁV 86-os számú (Vámosgyörk–Újszász–Szolnok) vasútvonalán érhető el. A településnek egy vasútállomása és egy megállóhelye van. A vasútállomás neve Jászkisér, a megállóhelyé pedig Jászkisér-Felső.

TörténeteSzerkesztés

Nevét a település keleti oldalán hajdan keresztülfolyó Kis-ér nevű vízfolyásról kapta. Az első írott feljegyzés a Madarasi család birtokmegosztó oklevele Kysír-t mint falut említi 1391-ben. Díszes címere sugallja a település hajdani gazdagságát, utal a keleti származásra, a harcos múltra, a Jászság egységére és a kun eredete.

A Tisza folyó közelsége miatt határa évszázadokig nehezen járható mocsaras terület volt, ami a történelem viharaiban többször is megvédte a pusztulástól. A Tisza termékeny kiöntési területein évszázadokon át jelentős mértékű dohánytermesztés folyt. Kisér a Jászság második legnagyobb földterülettel rendelkező települése.

Jászkisér lakóinak többsége korábban a mezőgazdaságban dolgozott.

Ma egyre több családnak biztosítanak megélhetést a település ipari létesítményei és a környező nagyüzemek. Az új beruházásokat közművekkel ellátott területek várják.

A Jászkisér mellett elhaladó M8-as autópálya majdani megépítésével bekapcsolódhat a gyorsforgalmi úthálózati rendszerbe.

JelenSzerkesztés

A település gazdag történelmi és kulturális múltja, egykori lakosainak tenni akarása a jelen nemzedékre is jótékony hatással van.

A kultúra intézményei, a Makovecz Imre által tervezett Művelődés Háza gazdag programkínálatával látogatók tömegét vonzza, a hozzá kapcsolódó Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény országosan elismert tárgyi és írásos anyagával a falusi turizmus kedvelt célpontja. A Városi Könyvtár közel 32 ezer dokumentumból álló gyűjteményével eMagyarország és NAVA-Ponttal, etnikai és idegennyelvi, helyismereti részlegeivel, valamint számtalan gyermek és felnőtt rendezvényével várja látogatóit.

A lakosságot széles körű szolgáltatásokkal várja a Teleház is, ahol a helyi újság szerkesztése, kiadása folyik. A település pezsgő kulturális életét az eredményesen dolgozó 30 civil szervezet is segíti. Közülük több is a Csete Balázs Honismereti Szakkör, a Pendzsom Néptáncegyesület, a Külkapcsolatok Baráti Egyesület és az Önkéntes Tűzoltó egyesület a határokon túli ismeretségre tett szert. Magyarország határain belül a Kis-ér Kertbarát Kör, a Pedagógus Női Kar és a Jászkisériek Baráti Egyesülete tesz legtöbbet településünk megismeréséért.

A nagyközségbe látogatók a mívesen felújított Községházát, a Csete Balázs Általános Iskola új épületén kívül, tanmedencét, megújuló, patinás iskolaépületeket, óvodákat, szépen parkosított közterületeket, épülő, fejlődő falut láthatnak.

Településünk infrastrukturális ellátottsága a szennyvízhálózat kiépítésével befejeződött. Munkahelyteremtési törekvéseink lassan beérnek, s a falusi turizmus fejlesztése is jó irányba halad a Jászkiséri Halastavak Kft. (megszűnt) horgászparadicsomának fejlődésével és a Bánya Klub (megszűnt) minden évszakban használható szaunájával és termálvizes medencéjével.

2009. július 1. óta város.

A tanítás és az iskola története a településenSzerkesztés

Az első tanítót, " Pétör mestör" -t az 1550-es források említik. Az iskolák ellenőrzéséről legelőször 1766-ban tudunk, de a rendszeres oktatás 1600 körül megkezdődött. 1691-től a református tanítók névsora ma is megtalálható a református egyháznál.

1795-ben már három tanítója volt a községnek.

1803-tól öt tanító volt a reformátusoknál, ez a szám 1945-ig így is maradt, míg a katolikusoknál 1803-ban csak két tanító volt.

1857-ben épült református népiskola, amely mint műemlék ma is létezik két tanteremmel és két szolgálati lakással, ez a Hősök téri iskola.

A Fő úti iskola épületét 1929-ben vette meg a református egyház a volt jászkiséri takarékpénztártól és átalakította. Hat tenterem, egy nevelői szoba, egy szertár kapott benne helyet. Majd 1962-ben két tanteremmel és egy szertárral bővült a Fő úti iskola.

A Kossuth téri iskolát 1929-ben építette a katolikus egyház. Négy tanterem, egy nevelői szoba, egy igazgatói iroda, egy szertár, egy nevelői lakás kapott benne elhelyezést. 1930-ban Jászkisér lakóinak száma 7070 fő. Az 1925-ös adatok szerint 1750 lakos él tanyán, ezért tanyai vándoriskolákat szerveztek. Pusztakürtön már 1950-ben, a 30-as években már négy tanyai iskola működött bérelt helyiségekben, állandó iskolaépületet csak 1950 után kaptak.

Az iskolákat az egyházak működtették, a római katolikus és a református egyház. Oktatási forma hat osztályos elemi és utána az ismétlőiskola volt 1946-ig Jászkiséren is.

A II. világháborús front elvonulása után hamar megindult a tanítás.

1946-ban megszervezték az általános iskolákat 8 osztállyal.

1948. június 5-én államosították az iskolákat. Államosítva lett a belterületen három iskolaépület, öt nevelői lakás, öt külterületi iskola nevelői lakással és kerttel.

1948-ban a tanyasi gyerekeknek kollégium létrehozásával próbálkoztak a felsősök részére egy évig.

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

2011-ben a várost 5 287-en lakták, 86%-uk (4 535 fő) magyar, 13%-uk (710 fő) cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[4]

VallásSzerkesztés

A római katolikus templom légi felvételen

Római katolikus templom

A faluban két vallási felekezet él. A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság körülbelül 50%-a római katolikus, mintegy 30%-a református, 0,5%-0,5% görögkatolikus, evangélikus, illetve. más egyházhoz tartozik. Nem tartozik egyetlen felekezethez sem, vagy nem válaszolt körülbelül 19%.^[5]

Római katolikus egyházSzerkesztés

Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Jász-kun Főesperességének Jászapáti esperesi kerületébe tartozik. A településen önálló plébánia működik. Plébániatemplomának titulusa: A Szent Kereszt feltalálása.

Református egyházSzerkesztés

Jászkisér a Jászság egyetlen református települése lelkészei névsorát 1626-tól ismerjük. A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Dél-pesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

Református templom

Evangélikus egyházSzerkesztés

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.

Itt születtek, itt éltekSzerkesztés

Sántha László szőlész, botanikus, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952) itt született 1886. március 21-én.
Csete Balázs néprajzkutató, rajztanár 1893. március 15-én született Jászkiséren
Dr. Durst János orvos 1899-ben itt született. Ő építette az Egészségházat és a Tüdőgondozót.
Foltin János sümegi prépost, műkedvelő régész 1837. január 5 -én itt született.
Küry Klára - színésznő, az 1900-as évek végének ünnepelt operettprimadonnája 1870 március 27-én itt született Jászkiséren.
Káli László - magyar költő 1961. január 22-én itt született.

NevezetességeiSzerkesztés

A régi református templom 1657-ben épült, melyet a Tisza áradásai használhatatlanná tettek. A megrongálódott épületet 1758-ban építették újjá késő barokk stílusban, tornya 1770-ben épült fel.
A régi katolikus templom 1773-ban készült el, ám 1905-ben lebontották, hogy a megnövekedett lélekszámú gyülekezetnek elegendő helyet biztosítsanak egy új templom emelésével. Az új neoromán-neogót építmény 1906-ban készült el.

Köztéri szobraink közül az

1775-ben készült Nepomuki Szent János szobor a legértékesebb.
Az 1930-ban felavatott I. világháborús emlékmű Telcs Ede munkája.
A 2003-ban átadott Rákóczi szobor a Jászkisériek Baráti Egyesületének ajándéka.
Kossuth Lajosnak akit a település országgyűlési képviselőjének próbált megnyerni emléktáblát szenteltek a jászkisériek.
A Községháza falán a 600 éves évfordulót szintén emléktáblán örökítették meg.
II. világháborús emlékmű: 1991-ben állították. 2016-ban elbontva. A hősi halottak táblái - ideiglenesen - a temetőben a ravatalozó falán.
Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény: a parasztházban Jászkisér néprajzi emlékei, valamint Csete Balázs-emlékszoba található.
Művelődési Ház: Makovecz Imre tervei alapján épült 1982-ben.
Volt Kossuth Szálló: 1906-ban épült, szecessziós stílusban.
Polgármesteri Hivatal: 1896-ban épült.

Visszatérő rendezvények a Pünkösdi Vigadalmi Napok, a Hősök Napja, a Nemzetközi Pendzsom Folkfesztivál, az Országos Szántóverseny Területi Döntője és az Apáról-fiúra népi gyermekjátékok közösségi bemutatója. Ezek az alkalmak a vidéki és elszármazott látogatóknak nyújtanak élményt, de a helyi közösséget is összefogásra ösztönzik.