Egri főegyházmegye

(Egri Főegyházmegye szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 4.

Az Egri főegyházmegye (latinul: Archidioecesis Agriensis) a római katolikus egyházhoz tartozó egyházmegye Magyarországon. Katedrálisa az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház.

Egri főegyházmegye
(Archidioecesis Agriensis)
Elhelyezkedés
OrszágMagyarország
Területi fennhatóságHeves vármegye, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Nógrád vármegye, Hajdú-Bihar vármegye, Békés vármegye, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
FőegyházmegyeEgri
Főesperesi körzetekszékesegyházi, borsodi, abaúj-zempléni, jász-kuni
Esperesi körzetek19
é. sz. 47° 53′ 58″, k. h. 20° 22′ 24″47.899300°N 20.373200°E
Statisztikai adatok
Terület11 500 km²
Lakosság
Teljes1 254 000 (2011)
Egyházmegyéhez tartozók686 900 (54,8%)
Plébániák310
További jellemzők
Egyházrómai katolikus egyház
Rítuslatin
JogelődRoman Catholic Diocese of Eger
Alapítás ideje1804. augusztus 9.
AlapítóSzent István király
SzékhelyEger
SzékesegyházSzent Mihály- és Szent János-főszékesegyház
TársszékesegyházSárospataki bazilika
VédőszentJános apostol
Papjai194
Nyelvekmagyar
Vezetése
PápaFerenc
ÉrsekTernyák Csaba
Általános helynökFiczek László
FőesperesekDr. Csizmadia István, Kecskés Attila, Mikolai Vince, Szántó József
Nyugalmazott püspökKatona István
Térkép
Egri főegyházmegye
Egri főegyházmegye
Honlap
Egri főegyházmegye weboldala
Egri főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Egri főegyházmegye témájú médiaállományokat.

Szomszédos egyházmegyék

szerkesztés

Történelem

szerkesztés

Az alapítástól a török hódoltságig

szerkesztés

Az egri egyházmegyét I. István király alapította valószínűleg 1004-ben (de mindenképp 1009 előtt), az általa 1000 és 1009 között alapított tíz püspökség egyikeként. A magyarországi püspökségek közül ennek a területe volt a legnagyobb. A kezdeti időszakban az alábbi vármegyék tartoztak hozzá:

Hozzá tartoztak a Váradi püspökség alapítása előtt a bihari részek is, sőt a zsombolyi (pankotai) főesperesség (benne Dénesmonostora) még ezután is, egészen a 18. század közepéig. Egyik első püspöke az a Buldus volt, aki a hagyomány szerint Szent Gellérttel együtt halt vértanúhalált. A püspökség központja a török hódoltságig a várban volt (tulajdonképpen a vár épült a püspöki központ köré, annak védelmére).

A várban még a 11. században felépítették a Szent János evangélista tiszteletére szentelt püspöki székesegyházat — ezt 1241-ben, amikor II. Kilit volt a püspök, a tatárok felégették. A tatárjárás után többször is átépítették.

Bizonnyal a tatárjárás tapasztalataiból okulva IV. Béla 1248-ban kővár építésére adott engedélyt Lambert egri püspöknek. Az új templomot a régi helyén, de már gótikus stílusban emelték.

Mátyás király uralkodása alatt Beckensloer János püspök gótikus stílusban átépíttette az akkor még a várban álló püspöki palotát; az épület ma is látható. Az építkezéseket Dóczy Orbán püspök folytatta és Bakócz Tamás fejezte be; elkezdték a várbeli székesegyház késő gótikus átépítését is. Mátyás király halála után Estei Hippolit püspök idején építették a közelmúltban felújított Hippolyt-kaput.

Buda eleste után a török fenyegetésre hivatkozva 1542-ben Perényi Péter országos főkapitány megszállta, és saját tulajdonába vette a várat. Később királyi birtok lett, de a püspöki jövedelmeket továbbra is a várra kellett fordítani. Eger igazi urai a többnyire protestáns királyi várkapitányok lettek. 1566-ban Mágóchy Gáspár eltávolíttatta a várból a káptalant és átalakíttatta a székesegyházat: a püspök és a káptalan székhelyét Kassára helyezték át, és ott maradt Eger 1596-os eleste után is, csupán a káptalan tartózkodott 1613–1649 között Jászóváralján. Kassán alapította meg Kisdy Benedek püspök (1648–1660) a szemináriumot, valamint a jezsuita kollégiumot a filozófiai és a teológiai karral.

Eger felszabadulásától a 18. század végéig

szerkesztés

Eger 1687. december 17-én szabadult fel a török uralom alól. I. Lipót 1688-ban szabad királyi várossá nyilvánította (azaz mentesítette az egyházi és földesúri terhek alól). Ez az állapot azonban csak 1695-ig tartott: ekkor Fenessy György püspök kérésére az uralkodó újra püspöki várossá nyilvánította. A mecseteket keresztény templomokká alakították, ekképpen még 1687-ben a jezsuiták is egy egykori mecsetben telepedtek meg (Tatár, 2009).

Egerbe csak Telekessy István püspök (1699–1715), II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának egyik aktív támogatója helyezte vissza a püspökség székhelyét. Felújította és székesegyház rangjára emelte a Szent Mihály plébániatemplomot. 1705-ben az aggasztó paphiány enyhítésére szemináriumot alapított.

 
Michelangelo Grigoletti (1840 körül): A szent család (Az egri főszékesegyház jobb oldali mellékhajójának oltárképe)

Utódja, Erdődy Gábor Antal (1715–1755) 1726-ban a plébániatemplom helyén barokk katedrálist emelt, a templom dombjának tövében pedig megépíttette az új püspöki palotát. Vikáriusa, Foglár György 1740-ben jogakadémiát alapított a városban. Ezt kívánta Barkóczy Ferenc püspök (1755–1761) egyetemmé fejleszteni, és meg is kezdték a bölcsészet oktatását. A líceumot Eszterházy Károly püspök (1761–1799) fejezte be, az egyetem alapítását azonban Mária Terézia nem engedélyezte, csak évszázadokkal később, 2015-ben vált valóra az egyetemalapítási szándék.

A 18. században többször is gondoltak a hatalmas egyházmegye fölosztására, de ezt csak 1804-ben, Eszterházy Károly püspök halála után tették meg. Ekkor VII. Piusz pápa három plusz egy részre osztotta, létrehozva a latin Kassai és a Szatmári püspökséget, valamint a görögkatolikus hívek számára a Munkácsi görögkatolikus egyházmegyét, melynek területe akkor az Egri egyházmegye felosztás előtti területét fedte le. Egyúttal a maradék Egri püspökséget metropolitai (érseki) rangra emelte.

A városi polgárság szeretett volna szabadulni az egyházi fennhatóság alól, és kérvényt nyújtott be a parlamentnek, hogy nyilvánítsák Egert szabad királyi várossá, de nem jártak sikerrel.

19—20. század

szerkesztés

A 19. század egri érsekei elsősorban a szociális és oktatási intézmények támogatásával tűntek ki. A harmadik egri érsek 1827–1847 között a német nyelvű költeményeiről ismert Pyrker János László eltávolított velencei pátriárka lett (kárpótlásul megtarthatta pátriárkai címét). Ő bővítette a palotát, megalapította (1828-ban) az első magyar nyelvű tanítóképzőt Egri Érseki Tanítóképző néven, valamint egy rajziskolát. Ő alapozta meg a vár kultuszát. Fő műve a mai katedrális, Magyarország második legnagyobb temploma, amit 1831 és 1837 között Packh János, majd Hild József tervei alapján emeltek klasszicista stílusban. Pyrker érsek 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta gazdag képgyűjteményét — lényegében ez lett az 1900-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum anyagának alapja.

 
Az egri érseki tartomány 1909-ben
1. Egri főegyházmegye
2. Kassai egyházmegye
3. Rozsnyói egyházmegye
4. Szatmári egyházmegye
5. Szepesi egyházmegye

Utódai közül Bartakovics Béla (1850–1873) telepítette le Egerben az angolkisasszonyokat. Újraindította a jogi akadémiát is. Samassa József (1873–1912) gondoskodott a beteg és munkaképtelen papok ellátásáról. Szmrecsányi Lajos (1912–1943) felső kereskedelmi iskolát és több konviktust alapított, az első világháború alatt pedig az érseki palotában hadikórházat létesített.

1948-ban az egyház intézményeit, birtokait államosították (néhány épületnek, például az egri Líceumnak csak a használati jogát vették el az egyháztól, a tulajdonjoga az egyházé maradt). A Róma iránti töretlen hűség egyfajta szimbóluma a székesegyház 1950-ben festett, Eger és Róma kapcsolatát ábrázoló freskója.

A rendszerváltás után

szerkesztés

A rendszerváltás után a magyar egyházmegyék rendszerét is átalakították. II. János Pál pápa 1982-ben átmenetileg megnövelte a főegyházmegye területét, amikor hozzácsatolta a Rozsnyói és a Kassai egyházmegye Magyarországon maradt részeit, amiket addig helynökök kormányoztak. 1993-ban aztán a főegyházmegye területének keleti részéből új egyházmegyét alapított Debrecen-Nyíregyháza kettős központtal, a nyugati, nógrádi plébániákat a Váci, illetve a nagykunságiak egy kisebb részét, valamint a békési plébániáit pedig a Szeged-Csanádi egyházmegyéhez csatolta.

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök

szerkesztés
Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Kinevezés dátuma
  Ternyák Csaba
egri érsek
Fertőszentmiklós, 1953december 4. (70 éves) esztergom-budapesti segédpüspöknek és címzetes érseknek kinevezve: 1992. december 24.
A Klérus kongregáció titkára: 1997. december 11.
Egri érsek: 2007. június 9.
  Katona István
nyugalmazott egri segédpüspök
Nagykáta, 1928október 3. (96 éves) váci segédpüspöknek kinevezve: 1989. november 3.
egri segédpüspöknek kinevezve: 1997. október 10.
Nyugállományban: 2013. november 25.

Tevékenységek

szerkesztés

Főbb oktatási intézmények

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • Hivatalos honlap
  • Sugár István: Az egri püspökök története; István Társulat, Budapest, 1984 (Az egri főegyházmegye schematizmusa)
  • Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése; István Társulat, Budapest, 1985 (Az egri főegyházmegye schematizmusa)
  • Kovács Béla: Az egri egyházmegye története 1596-ig; Egri Főegyházmegyei Érseki Iroda, Eger, 1987 (Az egri főegyházmegye schematizmusa)
  • Az Egri Főegyházmegye zsinati könyve; tan. Gärtner Júlia et al.; Szt. Maximilian Miskolc–Eger, 1997
  • Ezer éves az Egri Egyházmegye; fotó Fejér István, Majoros Tamás, Molnár István Géza; Bródy Sándor Könyvtár, Eger, 2000
  • Löffler Ezsébet: Két és fél évszázad az egri püspökök és érsekek történetéből, 1699–1943. Kiállítási séta az Egri Főegyházmegye Múzeumában; Érseki Gyűjteményi Központ, Eger, 2002
  • Ezredévi emlékkönyv. Az egri főegyházmegye alapításának 1000. éve alkalmából; szerk. Czakó István; Egri Főegyházmegye, Eger, 2004
  • Fejezetek az ezer éves Egri Egyházmegye történetéből. Az Egri Hittudományi Főiskolán 2015. május 7-én és 2016. május 5-én megrendezett konferenciák előadásai; szerk. Horváth István; Érseki Vagyonkezelő Központ, Eger, 2018 (Egri érseki gyűjtemények kiadványai)
  • Népi vallásosság és hitélet az Egri Egyházmegyében a 18-21. században. Az Egri Érseki Látogatóközpontban 2017. május 11-én "Népi vallásosság és hitélet az Egri Egyházmegyében a 18-21. században" c. és a "Zsasskovzsky 200" c. 2019. április 3-án megtartott konferenciák előadásai; szerk. Horváth István; Érseki Vagyonkezelő Központ, Eger, 2020 (Egri érseki gyűjtemények kiadványai)