Torna vármegye

történelmi magyar vármegye (13. sz.–1881)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. november 3.

Torna vármegye a Magyar Királyság legkisebb megyéjeként – kisebb megszakításokkal – a 13. századtól kezdve 1881-ig állt fenn. A vármegye területe szűkebb értelemben a Bódva völgyének felső szakaszára terjedt ki. Névadója a meredek hegyen álló tornai vár, mely a tatárjárás után épült.

Torna vármegye (13. század1881)
OrszágMagyar Királyság
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségekmagyarok, szlovákok
Földrajzi adatok
Terület618.04 km²
Térkép
Torna vármegye térképe
Torna vármegye térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Torna vármegye témájú médiaállományokat.
Csánki DezsőKogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor
Elhelyezkedése az első katonai felmérés térképén

Története

szerkesztés

Eredetileg mint Tornai erdőispánság létezett. Újvár vármegyétől a 13. század folyamán különült el.

A 18. századtól kezdve többször is felmerült a csekély területű és népességű, a vármegyei közigazgatást racionálisan fenntartani nem képes megye önállóságának megszüntetése, aminek kézenfekvő módja a szomszédos Abaúj vármegyével való egyesítés volt. Erre első ízben II. József közigazgatási reformjai kapcsán került sor (17851790), másodszor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni abszolutista kormányzás idején (18501860), utoljára és immáron a magyar országgyűlés által törvényesítve pedig 1881-ben egyesült a két megye Abaúj-Torna néven.

Torna vármegyéhez megszűnése előtt 42 község tartozott, melyek két járásba voltak beosztva: Felső (ebben volt Torna), és Alsó járásba.[1] 1881-ben közülük hetet Gömör és Kis-Hont vármegyéhez csatoltak, a többi az egyesüléssel létrejött Abaúj-Tornához került, ahol annak Tornai járását alkották Torna székhellyel, kiegészítve néhány abaúji településsel.

A trianoni békeszerződés 1920-ban az egykori 42 településből csak 21-et hagyott Magyarországon. Ezek továbbra is Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartoztak, de ennek székhelye a Csehszlovákiához került Torna helyett Bódvaszilas lett. A másik 21 községet, köztük az 1881-ben Gömörhöz csatolt hét falut Csehszlovákia kapta. Ma Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói és Kassa-vidéki járásához tartoznak.

1938 és 1944 között az első bécsi döntés alapján az egykori megye egész területe átmenetileg ismét Magyarországhoz tartozott, közigazgatási beosztása is az 1920 előttivel azonos volt.

A magyarországi rész 1950 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik, azon belül az Edelényi járáshoz, 1984-től az Edelényi nagyközségkörnyékhez, majd 1994-től az Edelényi kistérséghez.

 
Torna vármegye két járása 1873-ban
 
Abaúj-Torna vármegye Tornai járása 1914-ben
 
A mai országhatár piros színnel

Települések

szerkesztés
  1. Fényes Elek: Magyarország leirása: 3. kötet – Pest, 1837, 340-344. o.
  2. a b A csehszlovák hatóságok 1964-ben Méhész, Szádelő és Szádudvarnok községeket Méhészudvarnok néven összevonták, majd 1990-ben Szádelő kivált onnan.

Külső hivatkozások

szerkesztés